Velics Miksa

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Noha jogásznak készült, a szerzetesi hivatást választotta. Először a premontrei rendbe jelentkezett, de ott csak érettségi után fogadták volna, ezért a Jézus Társaságába lépett be. A noviciátust Nagyszombatban, 1904–5 között, a retorikát St. Andräban végezte. 1905–8 között Pozsonyban filozófiát tanult. 1908–11 között a kalocsai konviktusban volt nevelő. 1911–5 között végezte a teológiát Innsbruckban, ahol 1914-ben pappá szentelték. 1915–8 között a bp.-i egyetemen latin–görög szakos diplomát szerzett. A következő két évben Kalocsán volt tanár, majd 1920-ban a lengyelországi Dziedzicében végezte el a harmadik probációt. 1920–48-ig, az iskola államosításáig a pécsi Pius Kollégiumban tanított magyar, latin, görög és német nyelvet, valamint földrajzot és gyorsírást. A gimnáziumi Mária-kongregáció prézese volt. 1948-tól a belklinika kápolnájában misézett rendszeresen. 1949–50-ben a pécsi papnövendékeket tanította görög nyelvre. 1950 nyarán Mezőkövesdre internálták. 1951-ben a bódvarákói apácák spirituálisa és a plébános segítője volt, majd Hódmezővásárhelyre került. Innen az év végén a pannonhalmi szociális otthonba költözött, ahol latin, olasz, spanyol és lengyel nyelvű, vallásos tárgyú és aszketikus könyveket fordított.
Ir: MJTN 241; Pálos 194; Schrer Á.: P. Velics Miksa SJ osztályfőnökünkre emlékezünk. Mecsekalján 2000. (júl. 31.) 9–10; Tüll A.: P. Velics Miksa (1882–1968). MJV IV. 487–90; Miklósházy 55.