Klausz (Klaus) Ignác

Klausz (Klaus) X. Ferenc bátyja volt; az első, aki 1734-ben Bécsben lett jezsuita. 1737-ben Szakolcán elvégezte a tanárképzőt, majd 1738–40-ben Bécsben a bölcseletet. Utána két évig Sopronban, majd egy-egy évig Győrben és Nagyszombatban tanított. 1745–8 között Bécsben végezte a teológiát. 1748-ban szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1750-ben a Theresianumban, 1751-ben Bécsben, 1752–4-ben Győrben tanított bölcseletet. A következő két évben kontroverzteológiát adott elő Nagyszombatban. 1757-ben az újoncmester helyettese volt Trencsénben. A következő években teológiai tantárgyakat – kivéve a dogmatikát – tanított Budán, Győrben kétszer és Kassán. 1766-ban iskolaigazgató volt Győrben. Következett elöljárói életszakasza: rektor volt Sopronban, Besztercebányán és Kőszegen. A feloszlatás után világi papként működött Iglón, Felkán és Pozsonyban.