Szegedi János

Acsádon született, Sopronból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaévek után 1718-ban Győrben tanított grammatikát. 1719–21-ben Nagyszombatban tanult bölcseletet. 1722–3-ban Győrben grammatikát, 1724-ben Egerben retorikát tanított. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte 1725–8 között. Ott szentelték pappá 1727-ben. 1729-ben Nagyszombatban egyházjogot tanult. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1731–4-ben bölcseletet tanított Nagyszombatban. Utána egy évig vándormisszionárius volt. 1736–40-ig Nagyszombatban két évig egyházjogot és három évig teológiát, 1741–2-ben Grazban teológiát tanított. 1743–6-ig rektor volt Kolozsváron. 1747–8-ban Bécsben a Pázmáneumot vezette. 1749–51-ben Győrben volt rektor. 1752–3-ban Nagyszombatban szentírástant tanított. 1754–7-ben az esztergomi érsek tanácsadója volt Pozsonyban. 1758–9-ben Budán tanulmányi főnökként működött. 1760-ban Nagyszombatban a szemináriumot vezette, ahol nem sokkal később meghalt.
Korának egyik legismertebb jogásza volt. Gazdag irodalmi működése felölelte nemcsak az egyházjogot, hanem a magyarországi jogrendszert is. Tankönyvei, gyakorlati irányú kézikönyvei és törvénygyűjteményei hosszú ideig közhasználatban voltak.