Rájnis József
1741. jún. 5. Kőszeg. Nyelv: magyar. SJ 1757. okt. 18. Bécs. Psz. 1771. Nagyszombat. †1812. szept. 23. Keszthely.
Életrajz
Kőszegen született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1761-ben Esztergomban tanított grammatikát. A következő két évben Kassán tanult bölcseletet. Utána Pozsonyban és Győrben tanított egy-egy évig középiskolában. 1768–71 között Nagyszombatban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1771-ben. 1772-ben Székesfehérváron, a Társaság feloszlatásakor, 1773-ban Szatmárnémetiben tanított. Utána tíz évig Győrben volt teológiatanár. 1783-tól csak lelkipásztori munkát végzett. 1802-ben nyugalomba vonult. 1806-tól Türjén, Keszthelyen és Zalaapátiban élt. Már fiatalkorában Leobenben kezdett klasszikus időmértékes verseket írni. Később is verselt, de nem költészete miatt lett jelentős a magyar irodalomtörténetben. Révai Miklóssal és Baróti Szabó Dáviddal a klasszikus verselés magyar alkalmazásával foglalkozott és állt vitában. Ő a nyugat-magyarországi nyelvjárást, Baróti Szabó a székelyt vette alapul. A heves vitában több kortárs költő is részt vett. Itt vetődött fel az egységes irodalmi nyelv kérdése, és megnyitotta az utat a nyelvújítás felé.
M
M: Óda. Győr, 1774; Pásztori dal Archilocus rendi-szerint. Győr, 1775; A magyar Helikonra vezérlő kalauz. Pozsony, 1781; Toldalék, mellyben a magyar Virgiliusnak szerzője a […] fordítás mesterségének regulairól-való ítéletét ki nyilatkoztatja. Pozsony, 1789; Lantos vers. Bécs, 1790; Anacreon rendi szerént bútsú-vétel. Kolozsvár, 1791; Perfecta quadratura circuli. Győr, 1793; Wiederlegung der österreichischen Anmerkungen. Győr, 1793; Ode imminente anno 1795. Győr, é. n.; Xenium adpropinquante novo anno. Győr, 1795; Örvendező vers. Veszprém, 1811; Virgilius Publiusnak Georgikonja. Pest, 1814; A magyar pap magyar köntösben. H. n., é. n.; Dicsértessék a J. K. H. n., é. n.; Beste lél-e Karaffi. H. n., é. n.
Ir
Ir: DHCJ IV. 3284; MAMŰL IX. 354–5; MÉL II. 472; MKL XI. 444; Nom. III. 1332; Petrik 1712–1860/III; Po III/3 16785–94; Po Magyar 1490–1501; So VI. 1408–9; St 292; Szi XI. 454–9; Hénep T.: Kőszegi Rájnis József. Bp., 1887; Veszprémi V.: Rájnis és kora. Bp., 1889; Ágh L. N.: Kőszegi Rájnis József élete és munkái. Bp., 1890; Szalkay A.: Kőszegi Rájnis József. A deákos iskola úttörői. Esztergom, 1905. 36–44; Sroff G.: Kőszegi Rájnis József győri élete. Kalazantinum 11. (1905–1906) 10, 5–8. Császár E.: A deákos iskola. Bp., 1906; Pintér J.: Magyar irodalomtörténet. IV. Bp., 1931. 565–71; Waldapfel I.: A latin versművészet utolsó korszakából (Rájnis József „Pásztori dal”-ához). EPhK 57. (1933) 105–11; Bakos J.: Rájnis József kéziratos epigrammagyűjteménye. ItK 48. (1938) 58–65; Elek O.: Ossian támadói. ItK (1938) 234–7; Gálos R.: Rájnis József. Győri Szemle 12. (1941) 100–7; Szeghalmi E.: Rájnis és irodalmi harcai. Vigilia 1963. 319–20; Mezei M.: A prozódiai vita. Rajnis József. A magyar irodalom története. III. Bp., 1965, 89–92; Hegedüs G.: Rájnis József. Arcképvázlatok. Bp., 1980. 52–5; Kőszeghi I.: A jezsuiták végnapjai. Bp., 1982; Velics III. 95–6; Szilas L.: Rájnis József (1741–1812). Jezsuiták küldetése 270.
Születési idő
1741-06-05
Születési hely
Kőszeg
Belépés ideje
1757-10-18
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1771
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1812-09-23
Halálozás helye
Keszthely
Beszélt nyelvek
magyar