Kazy K. János

Kazy Ferenc bátyja. 1701-ben Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után az ausztriai Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1705–7 között Bécsben bölcseletet tanult. Utána Győrben, Sopronban és Nagyszombatban tanított. Ott kezdte el teológiai tanulmányait is, melyeket 1712–4-ben Grazban fejezett be. Ott szentelték pappá 1714-ban. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. Működésének első felében a tanítás uralkodott. Nagyszombatban 1716–9-ben bölcseletet, Grazban 1720–2-ben bölcseletet és kazuisztikát, újra Nagyszombatban 1723–31-ig kazuisztikát és teológiát tanított, és mindkét kar dékánja volt. Életének második szakasza a pozsonyi rektorsággal kezdődött 1735-ig. 1736-tól haláláig Nagyszombatban kétszer volt rektor és kétszer az egyetem kancellárja, mindhárom papnevelő intézetet és a nagy egyetemi nyomdát is vezette mint igazgató. Tehetséges adminisztrátor és a nagyszombati egyetem legbefolyásosabb jezsuitája volt a 18. század első felében. Életéből harminchat évet ott töltött.