Kenyeres József

Szombathelyen született, Kőszegről lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán volt a tanárképzőben. 1747–50 között Kassán tartózkodott. Első évében grammatikát tanított, utána elvégezte a hároméves bölcseleti kurzust. 1751-ben Esztergomban grammatikát, a következő évben Selmecbányán retorikát tanított. 1753–7 között Nagyszombatban teológiát tanult. 1756-ban szentelték pappá. A következő évben a nemesi konviktusban működött nevelőként. 1758-ban a harmadik próbaévet végezte Besztercebányán. 1759-től a Társaság feloszlatásáig Nagyszombatban működött. Két évig nevelő volt a királyi konviktusban, egy évig matematikát, két évig bölcseletet tanított. Következtek egy-egy évig teológiai tárgyak: egyházi és világi történelem, kontroverzia, egyházjog, s utána hét évig maga a teológia. 1765-ben a bölcsészeti, 1766-ban a jogi, 1772–3-ban a teológiai kar dékánja volt. A Társaság feloszlatása után a kassai akadémia igazgatója, 1780-ban pedig rozsnyói kanonok lett.