Forró György

Erdélyi születésű volt és a kolozsvári jezsuiták iskolájában tanult Pázmány Péterrel. 1588-ban kérte felvételét a Társaságba. Pázmánnyal együtt Krakkóban kezdte el szerzetesi életét. A próbaidő elteltével 1590-ben a lengyelországi Kaliszban retorikát tanult. 1591–4-ben Olmützben végezte a bölcseletet. Utána Turócon retorikát tanított. A teológiai tanulmányokat Grazban végezte 1596–8 között. Ott szentelték pappá 1598-ban. 1599–1602-ben Vágsellyén volt hitszónok és iskolaigazgató. 1603-tól Grazban adta elő a hároméves bölcseleti kurzust. Apostoli munkáját 1606-ban Bocskai felkelése miatt a szétszóratásban kezdte. A következő évtől Erdélyben, 1611-től Mo.-on volt misszionárius. 1612-ben részt vett Káldi György bibliafordításának revíziós munkájában Grazban. Visszatérve Mo.-ra folytatta tevékenységét előbb Forgách Ferenc bíboros érsek területén, utána a kassa-homonnai misszióban. 1618–23-ban Zágrábban volt rektor. Utána két évig az ausztriai Ebendorfban a harmadik próbaévet végző jezsuiták vezetőjeként működött. 1627-től vezette a nagyszombati kollégiumot. 1630-ban tartományfőnök lett. Kormányzása idejére esett Pázmány Péter egyetemalapítása 1635-ben Nagyszombatban; az egyetem első rektora Forró lett 1640-ig. Utána rövidesen, szentbeszédeinek nyomdai előkészítése közben meghalt. A munka nem jutott el a kiadásig, és a kézirat hollétéről sincs tudomásunk. Forró Györgynek kulcsszerepe volt a katolikus egyház mo.-i megújulásában a 17. század első felében. Több mint húszéves missziós tevékenysége alatt Mo.-on és Erdélyben bárki másnál jobban megismerte a valós helyzetet, s szorosan együttműködve Pázmány Péterrel elindították és megerősítették a katolikus egyház megújulását. Gondja volt a hódoltsági török misszióra is.