Hávor K. János

Nagyszombatból lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő után 1726-ban Leobenban tanult a tanárképzőben. Onnan Nagyszombatba került a bölcseleti tanulmányokra 1727–9 között. 1730-ban Egerben, a következő évben Pécsett tanított. 1733–4-ben Nagyszombatban, a következő kettőben Bécsben végezte a teológiát. 1735-ben szentelték pappá. 1738-ban Besztercebányán volt harmadik probációban. 1739-ben Nagyszombatban kezdte meg tanári pályafutását. Négy év alatt előadta a teljes bölcseleti anyagot. Utána egy-egy évig kontroverziát és kazuisztikát tanított. 1745–6-ban Győrben, 1747–9-ben Nagyszombatban a teológia tanára, az utolsó évben a teológiai kar dékánja is volt. 1747-ben a teológia doktora lett. 1750–2 között Kassán a kancellári és a nyomdaigazgatói hivatalt látta el. 1753-ban rektor lett 1756-ig. A következő három évben Pécsett rektor és két évig a gazdasági ügyek vezetője is volt. 1760-ban Nagyszombatban az egyetem kancellárjaként és könyvtárosként, a következő évben szemináriumi rektorként működött. 1762–3-ban Győrben iskolaigazgató és könyvtáros, 1764–5-ben Trencsénben házgondnok, 1766–8-ban Szakolcán rektor és könyvtáros volt. 1769-től a Társaság feloszlatásáig Kassán nyomdaigazgató volt, ahol röviddel utána meghalt.