Tolvay Imre

Holicson született, Bécsújhelyről Bécsben lépett be a Társaságba. 1712-ben Grazban végezte a tanárképzőt, utána a bölcseletet. 1716-ban Pozsonyban, 1717–8-ban Nagyszombatban, 1719-ben Győrben tanított középiskolában. 1720–3-ig Bécsben tanult teológiát, ott szentelték pappá 1722-ben. 1724-ben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1725–9-ig Nagyszombatban egy évig retorikát, négy évig bölcseletet tanított. 1730–1-ben Kolozsváron a kontroverzia tanára és a szeminárium igazgatója volt. 1732-ben Egerben kazuisztikát tanított. 1733–41-ig Rómában a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatójaként működött. 1742–5-ben Budán, 1746-ban a bécsi Pázmáneumban, majd 1747–9-ben Kolozsváron volt rektor. 1750–6-ig Győrben a konviktus, 1757–73-ig Nagyszombatban a nyomda igazgatója volt. A feloszlatás után Kékkőre került, ahol két évvel később meghalt. Művei közül megemlítendő a nagyszombati egyetem kétkötetes története 1700-ig, valamint a Kéri Bálintról írt megemlékezése.