A jezsuiták, akik a kora újkori Magyarországon és Erdélyben a katolikus középoktatásban kulcsszerepet játszottak, már a 17. század elején megkezdték működésüket a túlnyomórészt protestánsok lakta Kassán, tartósan azonban – kis megszakításokkal – csak az 1630–1640-es évek missziójának folyományaként sikerült megtelepedniük a városban. A működését az 1650-es évek elején bizonyosan megkezdő gimnázium 1653-ban hat osztállyal már teljes képzést nyújtott, majd Kisdy Benedek 1657-es alapításának köszönhetően, I. Lipót uralkodói engedélyével (1660) megkezdhette működését a gimnáziumra szervesen ráépülő, a jezsuita rendben megszokott két karú egyetem is. A rend emellett hamarosan a kassai papképző és a nemesi konviktus vezetését is átvette. Kassa ezáltal Nagyszombat után a korabeli Magyarország második egyetemvárosává, Felső-Magyarországon pedig a katolikus közép- és felsőfokú oktatás központjává és a régió kulturális életének meghatározó szereplőjévé vált.
A kötet a „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” című, jezsuita gimnáziumok anyakönyvi adattárköteteit közreadó sorozat negyedik darabjaként az 1693-tól kezdődően fennmaradt anyakönyvek alapján 7671 diákról 18407 beiratkozási adatot tartalmaz. Az adattári rész a sorozat eddig megjelent darabjainak módszertanát és felépítését alapul véve készült el, forrásai a fennmaradt gimnáziumi és egyetemi matrikulák (Kassa Város Levéltárából), kiegészítve a Mária-kongregáció (diáktársulat) tagkönyvéből származó releváns adatokkal (Kassai Állami Tudományos Könyvtár).
A kötet értékét és jelentőségét nagyban emeli az adattári részt megelőző – három nagyobb egységre tagolódó – primer levéltári forrásokon alapuló, százkét oldalas intézménytörténeti szaktanulmány, amely nemcsak a kassai jezsuiták 17. század elejei (első) megtelepedésétől az 1773. évi feloszlatásukig tartó időszak történetét követi nyomon, hanem külön fejezetben ír a kollégium és a kapcsolódó intézményrendszer vagyoni alapjáról.
A bevezető harmadik nagyfejezete, a diákság statisztikai létszámadat-elemzése tükrében betekintést nyújt a kassai gimnáziumnak a magyarországi középfokú oktatásban betöltött országos és regionális szerepéről, a kassai egyetemen továbbtanuló helyi gimnáziumi diákság számarányáról, valamint – a Mária-kongregációs tagkönyv segítségével – a térségben, illetve az országban való mobilitásukról. Mindemellett az olvasó a kassai gimnázium matrikulájának hasznosíthatóságáról is képet kap.
A kötet végén függelék, egy-egy német és egy szlovák nyelvű összefoglaló, egy magyar, német és szlovák nyelvű útmutató az adattárhoz, valamint egy személynévmutató is található.
