Kedves Kutatóink, Látogatóink!
A 104/2021 (III.5.) Korm. rendelet értelmében 2021. március 8-tól (mától) 22-ig – más szolgatátásokhoz hasonlóan – a levéltári kutatótermünk is zárva tart. Az újbóli megnyitás időpontja a rendelet érvényének meghosszabbítása függvényében változhat.
Jó egészséget és a szigorúbb védekezési időszak türelmes 
átvészelését kívánjuk mindenkinek!
A JTMR Levéltár munkatársai
Diego Velázquez: A Háromkirályok imádása, 1619 (Prado, Madrid) – A festmény a 18. században a sevillai jezsuiták tulajdonában volt.
2021-ben ünnepeljük a levéltár újraalapításának 30. évfordulóját, valamint májusban megkezdődik a Szent Ignác megtérésének 500. évfordulójára hirdetett jubileumi év. Igyekszünk ezért idén különösen is megfelelni az intézmény és az egész magyar jezsuita rendtartomány céljainak, ez által pedig segédkezni minél több és értékesebb történeti, tudományos eredmény elérésében.
A vírushelyzet miatti korlátozások érvényben tartása mellett – és továbbra is előzetes bejelentkezés után – január 10-től várunk szeretettel minden érdeklődőt a levéltári és könyvtári anyagunk tanulmányozására.
2021. január 6-án, Vízkereszt napján
Siptár Dániel igazgató
valamint az intézmény munkatársai: Szabó Zsófia, Szokol Réka, Boda Attila és Kaffka Péter
Kedves kutatóink, látogatóink, barátaink!
A jezsuita Kosztka Szent Szaniszló átveszi az újszülött Jézust Szent Anyjától – Xavéri Szent Ferenc templom, Luzern, Svájc (forrás: https://www.dreamstime.com)
A Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár az ünnepek alatt december 20-tól január 10-ig zárva tart. Ezt megelőzően és még inkább 2021-ben a járvány miatti intézkedések betartása mellett várunk szeretettel mindenkit.
Áldott karácsonyt és boldog újévet, valamint az idei különösen rendhagyó helyzet ellenére bensőséges ünneplést kívánunk!
A JTMRL munkatársai
A mától érvénybe lépő rendelet nem érinti a JTMR Levéltár működését: nyilvános magánlevéltár lévén a továbbiakban is nyitva tarthatunk. Ennek megfelelően – ahogy eddig is – a megfelelő óvintézkedések mellett várjuk a kutatókat:
előzetes bejelentkezéssel,egyszerre egy főt, részéről a kezek, részünkről az asztal fertőtlenítése és szellőztetés után, folyamatos maszkviseléssel, a levéltár munkatársától több méteres távolságra ültetve.
“Fiam, tudod, hogy én nem szeretem a jezsuitákat. Téged is csak azért vettelek fel az Egyházmegyébe, mert a dispersia (szétszóratás) előtt is itt dolgoztál.” “Tudom…”
Makkosmária háztörténete (Historia Domus) örökítette meg ezt a Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és Tamás János jezsuita között az 1960-as években zajlott beszélgetést.
Tovább olvasom
Koronkai Zoltán SJ
Nagy hatást gyakorolt még a lelkigyakorlatadás területén P. Nemes Ödön (Japán),
Nemes Ödön SJ
P. Jálics Ferenc (Németország), a papnevelésben P. Kövecses Géza és P. Benkő Antal, akik lelkiségi és pszichológiai ismereteik révén megújították a papképzést Brazíliában. Szociális területen P. Jaschkó István és P. Mustó Péter nevét kell megemlíteni: előbbi Tajvanon alapított otthont fogyatékos gyermekeknek, ami úttörő tevékenység volt az országban, utóbbi utcagyerekek lelkipásztoraként tevékenykedett a kolumbiai Bogotában. P. Csókay Károly pedig bányászok közt volt lelkész Chilében. Meg kell emlékeznünk a kínai misszió egyik nagy alakjáról, P. Ladányi Lászlóról, aki a Kínából való kiutasítása után 40 éven át Hongkongból szerkesztette a China News Analysis hetilapot, mely a kínai újságok és rádióadások híreit elemezte és kommentálta. Munkáját diplomáciai és hírügynökségi körökben az egyik legmegbízhatóbb hírforrásként tartottak számon Kínával kapcsolatban.
Jálics Ferenc SJ
Mustó Péter SJ
Koronkai Zoltán SJ
A magyar jezsuiták jelentős része (például 1970-ben 30 jezsuita) az emigráns magyarság körében végzett lelkipásztori munkákat. Sorban vették át a plébániák vezetését Kanadában (Toronto – 1949, Courtland – 1950, Hamilton – 1951, London – 1960, Vancouver – 1964, Montreal – 1975) és az Egyesült Államokban (Yonkers – 1970, Chicago – 1987-1991). Érdemes kiemelni P. Jaschkó Balázst és P. Deák Ferencet, akik évtizedekig meghatározói voltak a kanadai magyar lelkipásztorkodásnak, valamint Feigl Rudolf testvért, aki a torontói fiatalok között végzett igen eredményes lelkipásztori munkát. Több helyen (Toronto, Hamilton, London, Yonkers) magyar iskolát is létesítettek, Montreálban pedig ifjúsági otthont is építtettek (1984).
Felkarolták a cserkészmozgalmat – amiben különösen P. Király István, majd P. Ádám János játszott jelentős szerepet. A cserkészet népszerűségét mutatja, hogy például 1975-ben a jubileumi cserkész nagytáborban közel ezer magyar fiatal vett részt. Magyar lelkészként működtek jezsuiták Ausztráliában (P. Varga Zoltán), Németországban (P. Gyurás István), Norvégiában (P. Terestyéni Ágoston), de lelkipásztorkodtak még Törökországban, Argentínában, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban és Svédországban is. Ezzel sok tapasztalatot szereztek az emigráns magyar közösségek pasztorációjában – részben ennek volt köszönhető, hogy II. János Pál pápa 1989-ben P. Miklósházy Attilát nevezte ki a külföldön élő magyarok püspökének.
Miklósházy Attila SJ
Muzslay István SJ
Ezúton értesítjük kedves kutatóinkat, hogy a Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár augusztus 17-29. között zárva tart. Augusztus 31-től ismételten várunk mindenkit szeretettel!
A Levéltár csapata
Koronkai Zoltán SJ
Mivel Magyarországon a kommunista diktatúra miatt egyre kevésbé volt biztosítható a fiatal jezsuiták képzése, a rendi vezetés azt javasolta, hagyják el az országot, abban a reményben, hogy külföldön befejezhetik a tanulmányaikat. Két hullámban történt az emigráció (1948-49-ben és 1956-57-ben), melynek során több mint 130 jezsuita szökött külföldre, olykor kalandos körülmények között. Legtöbben tanuló rendtagok voltak, kivéve nyolc papot, akiknek többsége teológiai tanárként tevékenykedett.
Morel Gyula SJ novícius szökésben. 1949.
„Most tudtam meg, hogy kb. 10 jezsuita vállalta a börtönt azért, hogy a Provincia fiatalsága külföldön befejezhesse tanulmányait és oltárhoz jusson… Örömteljes szégyent éreztem, mikor ezt meghallottam. Az otthoniaknak, a börtönbe hurcoltaknak köszönhet-jük, hogy jezsuiták lehettünk és szerte a világban dolgozhattunk.”
Béky Gellért Japánban dolgozó magyar jezsuita írta 1973-ban, magyarországi látogatása után a rend belső értesítőjében (Cor Unum, 1973. Nr. 121, 9.)
Kádár Zsófia – Ternovácz Bálint
Örömmel adjuk hírül, hogy a Jezsuita Levéltár kiadásában, a „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” (ELTE–NKFIH) munkacsoport szerzőségével megjelent a győri jezsuita gimnázium 1630 és 1773 közötti diákjainak adattára. Ennek előzményeként a kutatócsoport összeállította és 2019 szeptemberében a Hungaricana közgyűjteményi portálon már szabadon elérhetővé tette az adattárat, amely most alapos bevezető tanulmánnyal és elemzésekkel kibővítve, két kötetben, nyomtatásban is megjelent:
Fazekas István – Kádár Zsófia – Kökényesi Zsolt: A győri jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1630–1773). I–II. Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, 2020. (Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon 1.)
