Tarnóczi Menyhért

Alsólelócon született, Nagyszombatból logikusként lépett be Trencsénben a Társaságba. 1725–31 között Kassán három évig bölcseletet tanult, négy évig a középiskolában tanított. 1732–5-ben Nagyszombatban volt teológushallgató. 1735-ben szentelték pappá. 1736-ban misszionáriusként működött Liptószentmiklóson. A harmadik próbaévet 1737-ben Besztercebányán végezte. Utána egy évig újra Liptószentmiklóson dolgozott. 1739-ben Szepeskáptalanon, 1740-ben Eperjesen volt hitszónok. 1741–3-ban Ungváron lelkipásztori munkát végzett. 1744-ben Liptószentmiklóson népmisszionáriusként, 1745–6-ban Turócon hitszónokként működött. 1747-től Nagyszombatban, 1751-től Trencsénben, 1753-tól Lőcsén és 1755–65-ben újra Trencsénben volt a gazdasági ügyek felelőse. 1766-ban Esztergomban házi lelkiatyaként és 1767-ben Szepeskáptalanon a Mária-kongregáció vezetőjeként dolgozott. 1768-ban a besztercebányai kollégium birtokán, Ságon, 1769–73-ban Zsolnán végzett lelkipásztori és plébániai kisegítő munkát. Ott halt meg 1781-ben.