Janács Gáspár

Zsolnán született, Győrből lépett be a trencséni újoncházba. A próbaévek után rögtön bölcseletet tanult 1704–6 között Nagyszombatban, majd két évig tanított Szakolcán. 1709–12-ben teológiát tanult Nagyszombatban, ahol utolsó évében pappá szentelték. A következő évben Judenburgban vágezte a harmadik probációt. Utána egy-egy évig Szakolcán házgondnok, Lipótváron és Nagyszombatban hitszónok volt. 1717–9-ben Kassán előadta a teljes bölcseleti kurzust. Egerben egy évig kontroverziát, Nagyszombatban egy-egy évig szónoklattant és kazuisztikát tanított. 1723–6-ban Lőcsén, 1727-ben Besztercebányán, 1728–33-ban Kassán hitszónok volt. 1734–43 között Szakolcán a házgondnoki hivatalt látta el. 1744–7-ig Lőcsén előbb a nemesi konviktus igazgatója, majd házgondnok volt. Utolsó állomáshelyén, Kassán házi lelkiatyaként működött. 1719-ben latin nyelvű emlékkönyvet adott ki a kassai vértanúk halálának századik évfordulójára.