Ardai Tibor

1933-ban lépett a rendbe, és a kiképzés szokott menetét végezte: Bp.-en két év próbaidő, egy retorika és három bölcsészet. Egy év magisztérium következett Pécsett, majd Szegeden négy év teológia. Ott szentelték pappá 1943-ban. A harmadik próbaévet Bp.-en végezte. 1946-ban Szegeden lett lelkipásztor és a tanoncok kongregációjának prézese. 1948-tól a tanyavidéki szórványmisszióban dolgozott. Ott tartóztatták le és hat év börtönbüntetésre ítélték. Szegeden, Bp.-en és Vácon volt börtönben, majd a kistarcsai internálótáborba került, ahonnan 1953-ban szabadult. Papként nem működhetett, így kántor lett különböző helyeken. Egészsége a szigorú börtönévek következtében is erősen megromlott, s ezért 1972-től a pannonhalmi szerzetesi szociális otthonban élt haláláig.