Walcher Josef

Szülővárosából, Linzből metafizikusként lépett be Bécsben a Társaságba. 1740–2-ben Klagenfurtban bölcseletet tanult. 1743-ban Judenburgban, 1744-ben Leobenben tanított. 1745–8-ig Bécsben végezte a teológiát. 1748-ban szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1750–1-ben Grazban héber nyelvet, 1752-ben Bécsben és 1753–4-ben Linzben bölcseletet tanított. 1755–6-ban a bécsi Theresianumban matematikát, 1757–73-ig a bécsi egyetemen mechanikát és matematikát tanított. A feloszlatás után 1783-ig a dunai hajózás igazgatója volt annak osztrák és magyar területén. 1784-ben az építkezések főigazgatóságának tagjává nevezték ki. Amikor Bécsben a Theresianumot újra megnyitották, hetvennyolc éves korában a mechanika és a vízügyek tanára lett. 1802-ben a bécsi egyetemen a matematikai és fizikai tudományok igazgatójává, majd a császári és királyi tanács tagjává nevezték ki. Az egyházban gútai prépost volt. Tudományos munkájában főleg vízügyekkel foglalkozott.