Cienfuegos Álvaro

Salamancában jogot tanult 1672–6-ban, onnan lépett be a Társaságba. Tanulmányai befejeztével 1688–91-ben Santiagóban böcseletet és Salamancában 1692–1702-ben teológiát tanított. 1695-től tanácsadója volt Enríquez de Cabrerának, aki a királyi udvarban a trónöröklés küzdelmeiben a Habsburg-párt vezére volt. Amikor pártfogója a vetélkedésben alulmaradt, Cienfuegos Lisszabonban lett Károly főherceg és 1711-től VI. Károly császár követe. Bécsbe költözött, és diplomáciai feladatokat látott el. 1720-ban a császár nyomására a pápa bíborossá nevezte ki. 1722–35-ig a császár követe és a Német-római Birodalom protektora volt. 1735-ben, amikor elvesztette Szicíliában a spanyolok által elfoglalt montreali érsekséget és cataniai püpökséget, a pápa Pécs püspökévé nevezte ki, ott azonban 1739-ben bekövetkezett haláláig nem járt.