Póta László

A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust. A szétszóratásba kerülve először a pesti Jézus Szíve-templomban volt sekrestyés, majd letartóztatták. 1951. szeptember 14-től hat hónapot töltött munkatáborban. 1952-től két évig volt munkaszolgálatos Miskolcon, Badacsonytomajban, Szentkirályszabadján, Tatabányán, Komlón. Miután kiszabadult, kitanulta a szakács szakmát. 1956-ban elhagyta az országot, és St. Andräban dolgozott szakácsként 1959-ig, ekkor Kanadába, Hamiltonba rendelték a magyar plébániára. 1961-ben elvégezte a testvérek számára elrendelt speciális terciát El Pasóban. 1962–73 között Torontóban volt szakács és sekrestyés, közben megszervezte a ministránsegyletet, valamint igazgatta a magyar iskolát. 1973–8 között Courtlanden volt miniszter és mindenes, majd 1979–90 között ismét Torontóba helyezték, ahol a noviciátust rendezte be, később házgondnok és szakács volt. 1991-ben hazatért Magyarországra, először a provinciális sociusa volt, később a Sodrás utcában miniszter. 2003-tól a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthon lakója volt.