Raab István

Óváron született, Győrből lépett be Bécsben a Társaságba. 1706-ban Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1707-ben Bécsben kezdte, majd 1709-ig Nagyszombatban folytatta bölcseleti tanulmányait. 1710–11-ben Győrben, 1712-ben Nagyszombatban és 1713–4-ben Pozsonyban tanított középiskolában. 1715–8-ig Bécsben teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1718-ban. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1720-ban Nagyszombatban matematikát, 1721–2-ben Budán bölcseletet, 1723–4-ben Egerben kontroverziát és kazuisztikát tanított. 1725–31 között Rómában a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója volt. 1732–5-ben a tartományfőnök helyetteseként működött. 1736–7-ben Pozsegában rektor, 1738-ban Bécsben a Pázmáneum vezetője, 1739-ben pozsonyi rektor volt. 1740–4-ben Pozsonyban házfőnökként, 1745-től Budán egy évig a szeminárium igazgatójaként, utána haláláig, 1757-ig a ház lelkiatyjaként működött.