Tóth Mike (Mihály)
1838. szept. 25. Őr. Nyelv: magyar. SJ 1854. szept. 30. Nagyszombat. Psz. 1868. Brixen. F. 1870. aug. 15. C. sp. †1932. okt. 3. Kalocsa.
Tovább ...
Életrajz
Pozsonyban 1854-ben, tizenhat éves korában lépett be a Társaságba. A próbaidő után az ausztriai Baumgartenben két év retorikát végzett. Bölcseleti tanulmányait 1859–60-ban Pozsonyban kezdte, és 1861-ben a bécsi Kalksburgban fejezte be. Emellett magyar nyelvet is tanított ott. 1862–4-ben Kalocsán a természetrajz, a következő évben a fizika és a geológia tanára volt. 1866–8-ban Innsbruckban teológiát tanult. Brixenben szentelték pappá 1868-ban. 1869-ben Kalocsán a természetrajz, a fizika és a német irodalom tanára volt. 1870-ben az ausztriai St. Andräban végezte a harmadik próbaévet. Ezzel befejezte rendi képzését, és folytatta tanári működését, nagyrészt Kalocsán.
Összesen ötvenhat évig tanított: ötvenkét évet Kalocsán, hármat a Bécs melletti Kalksburgban és egy évet Pécsett. Fő tárgya volt a természetrajz (negyvenhat évig), azonkívül földrajz és magyar három, fizika és német két, ásványtan, francia nyelv, geológia, kémia, olasz nyelv, történelem egy-egy évig.
A korra és az akkori jezsuita iskolarendszerre jellemző, hogy a rendi tanulmányokon kívül semmi mást nem tanult. Hatalmas munkabírása volt. Korának stílusában három vallásos folyóiratot alapított és adott ki évtizedeken keresztül Kalocsán: a Jézus Szent Szívének Hírnökét 1884-től, a Mária Kertet és a Szűz Mária Virágos Kertjét 1885-től.
Irodalmi működésének fő területe a vallás és a lelkiség volt. Művei általában több kiadást is megértek. Más témakörök is foglalkoztatták, A magyar síkság jövője című munkája befolyással volt az országgyűlés határozatára az Alföld fásításáról. A fényképészet titkai nagy újdonságként hatott. Az építészet története is érdekelte. Erről tanúskodnak a Közép-európai műépítmények és a Spanyolország, különös tekintettel műépítményeire című művei. A kollégium nagy ásványtárának sorsát is szívén viselte.
Összesen ötvenhat évig tanított: ötvenkét évet Kalocsán, hármat a Bécs melletti Kalksburgban és egy évet Pécsett. Fő tárgya volt a természetrajz (negyvenhat évig), azonkívül földrajz és magyar három, fizika és német két, ásványtan, francia nyelv, geológia, kémia, olasz nyelv, történelem egy-egy évig.
A korra és az akkori jezsuita iskolarendszerre jellemző, hogy a rendi tanulmányokon kívül semmi mást nem tanult. Hatalmas munkabírása volt. Korának stílusában három vallásos folyóiratot alapított és adott ki évtizedeken keresztül Kalocsán: a Jézus Szent Szívének Hírnökét 1884-től, a Mária Kertet és a Szűz Mária Virágos Kertjét 1885-től.
Irodalmi működésének fő területe a vallás és a lelkiség volt. Művei általában több kiadást is megértek. Más témakörök is foglalkoztatták, A magyar síkság jövője című munkája befolyással volt az országgyűlés határozatára az Alföld fásításáról. A fényképészet titkai nagy újdonságként hatott. Az építészet története is érdekelte. Erről tanúskodnak a Közép-európai műépítmények és a Spanyolország, különös tekintettel műépítményeire című művei. A kollégium nagy ásványtárának sorsát is szívén viselte.
M
M: A nagy áldozat. Szatmár, 1875; A fényképészet titkai. Szatmár, 1875; A keresztény nőnem diadala. (Eöri László néven.) Szatmár, 1875; A keresztény erénynek és tökéletességnek gyakorlása. (Rodriguez nyomán.) 1–3. Kalocsa, 1877; A zárda. Bp., 1877; A magyar síkság jövője. Kalocsa, 1878; Mária-havi virány. Kalocsa, 1878; Fő veszedelmünk. Bp., 1879; Kenyér, ínség idején. Kalocsa, 1881; Mikroskóp őstörténete. Kalocsa, 1881; Magyarország ásványai. Bp., 1882; A legnemesebb Szív. Bp., 1882; Virágcsokor a katholikus gyermekkertből. Kalocsa, 1885; Jubileumi búcsú. Kalocsa, 1886; Vasárnap. Kalocsa, 1889; Új és gyakorlati elmélkedések a mi Urunk Jézus Krisztus életéről, az év minden napjára Kalocsa, 1890; Útmutató az elmélkedéshez. Bp., 1890; Lélekmentő. Szatmár, 1895; Lelki kalauz az élet keskeny ösvényén. Szatmár, 1896; Idegen tájakon. (Új irányú elbeszélések az ifjúság számára.) Szatmár, 1897; Közép-európai műépítmények. Bp., 1898; Hajdan és most. Bp., 1898; Erény-gyöngyök nők életéből. Kalocsa, 1901; A szeretet lángjai. Kalocsa, 1901; Az ásványok és az élet. Kalocsa, 1901; Szent kilenced. Kalocsa, 1901; Szentmise szolgálata. Kalocsa, 1903; Életpálya választása. Kalocsa, 1903; Szerzetes rendek és társulatok Magyarországon. Kalocsa, 1904; Japán hős családok. Kalocsa, 1904; Az erényesség zátonyai. Kalocsa, 1904; A kalocsai főgimnázium ásványtára. Kalocsa, 1908; Spanyolország, különös tekintettel műépítményeire. Kalocsa, 1910; A kalocsai kollégium ötven éve. Kalocsa, 1910; Az angyalok. Kalocsa, 1925; Azok a papok! Kalocsa, 1926; Májusi virágoskert. Kalocsa, 1928; A magyar jezsuiták irodalmi tevékenysége 1853–1934. Kalocsa, 1942.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 18.920; DHCJ IV. 3828; MÉL II. 897; MJTN 232; Petrik 1860–75, 1876–85, 1886–1900, 1901–1910/I. II. 1911–20/II; Po III/3. 24226–7; Szi XIV. 433–5; Tóth 36–9; Tóth Mike S. J. 1884–1909. Mária-kongregáció 2. (1909) 3, 26; P. Tóth Mike 90 éves. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 5. (1928. szeptember) 7, 2; Matkovics L.: P. Tóth Mike kitüntetése. A Kalocsai Kollégium Értesítője 1929. 9–13; Frideczky J.: Tóth Mike, 1838–1932. Száz jezsuita arcél III. 223–49; Nagyfalussy L.: Tóth Mike S. J. (1838–1932). A Kalocsai Gimnázium Értesítője (1933) 3–9; Kerkai 132–3; Baják M.: Tanár és író. Jezsuita Nevelés 1. (1955) 11. 272–5; Petruch II. 180–2; Bozsó F.: Tóth Mike. Kalocsa nevezetes emberei. Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról. (1971) 273–4; MTermTud 321; Grabarits I.: A Tóth Mike gyüjtemény. Studia naturalia 4. (1994) 303–6. Uő: A kalocsai ásványgyűjtemény. Kalocsa, 2000. 45; Leányfalusi K.: Egy paptanár látogatása a körmöcbányai pénzverdében, 1879-ben. Éremtani Lapok 64. (2000) 8–10; Tóth Mike. A szatmári római katolikus Szatmári Egyházmegye író papjai. Szerk. Tempfli I.–Sipos F. Szatmárnémeti, 2002. 195–7; Farkas I.: Tóth Mike Mihály. Magyar Tudóslexikon. Szerk. Nagy F. Bp., 1997. 819; Bai J.: Tóth Mike S. J. 1838–1932. Kalocsai Kollégium 13. (2001) 38–9; Romsics I.: Tóth Mike. Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 889–900; A kalocsai polihisztor. Tóth Mike-emlékkönyv. Kalocsa, 2009.
Adatlap
Születési idő
1838-09-25
Születési hely
Őr
Belépés ideje
1854-09-30
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1870-08-15
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1868
Papszentelés helye
Brixen
Halálozás ideje
1932-10-03
Halálozás helye
Kalocsa
Beszélt nyelvek
magyar