Tóth Mike (Mihály)

Pozsonyban 1854-ben, tizenhat éves korában lépett be a Társaságba. A próbaidő után az ausztriai Baumgartenben két év retorikát végzett. Bölcseleti tanulmányait 1859–60-ban Pozsonyban kezdte, és 1861-ben a bécsi Kalksburgban fejezte be. Emellett magyar nyelvet is tanított ott. 1862–4-ben Kalocsán a természetrajz, a következő évben a fizika és a geológia tanára volt. 1866–8-ban Innsbruckban teológiát tanult. Brixenben szentelték pappá 1868-ban. 1869-ben Kalocsán a természetrajz, a fizika és a német irodalom tanára volt. 1870-ben az ausztriai St. Andräban végezte a harmadik próbaévet. Ezzel befejezte rendi képzését, és folytatta tanári működését, nagyrészt Kalocsán.
Összesen ötvenhat évig tanított: ötvenkét évet Kalocsán, hármat a Bécs melletti Kalksburgban és egy évet Pécsett. Fő tárgya volt a természetrajz (negyvenhat évig), azonkívül földrajz és magyar három, fizika és német két, ásványtan, francia nyelv, geológia, kémia, olasz nyelv, történelem egy-egy évig.
A korra és az akkori jezsuita iskolarendszerre jellemző, hogy a rendi tanulmányokon kívül semmi mást nem tanult. Hatalmas munkabírása volt. Korának stílusában három vallásos folyóiratot alapított és adott ki évtizedeken keresztül Kalocsán: a Jézus Szent Szívének Hírnökét 1884-től, a Mária Kertet és a Szűz Mária Virágos Kertjét 1885-től.
Irodalmi működésének fő területe a vallás és a lelkiség volt. Művei általában több kiadást is megértek. Más témakörök is foglalkoztatták, A magyar síkság jövője című munkája befolyással volt az országgyűlés határozatára az Alföld fásításáról. A fényképészet titkai nagy újdonságként hatott. Az építészet története is érdekelte. Erről tanúskodnak a Közép-európai műépítmények és a Spanyolország, különös tekintettel műépítményeire című művei. A kollégium nagy ásványtárának sorsát is szívén viselte.