1421 – 1440 / 1554 megjelenítése

Tóth Lajos

Tóth Lajos
1932. okt. 20. Tóalmás. SJ 1955. febr. 2. Psz. 1958. jún. 15. F. 1991. szept. 8. †2017.01.12. Pilisvörösvár
Életrajz
Az illegalitásban lépett be a Jézus Társaságába. A váci szemináriumban tanult, majd Bp.-en lett fizikai munkás. Katonai szolgálata után felvették az egri szemináriumba. Papi szolgálatát 1958-ban kezdte Tápióbicskén hitoktató-káplánként. 1961-ben kinevezték Gombára plébánosnak, majd 1968-tól Pesterzsébeten, 1969-től Kiskunhalason, 1971-től Csongrádon, 1972-ben Jászkarajenőn, 1973-tól Bugacon, 1985-től Balatonkenesén volt plébános. A rend visszaállítása után 1990 és 2012 között Hódmezővásárhelyen volt házfőnök és plébános. 2012-től a pilisvörösvári szociális otthonban koordinátor és lelkipásztor.
Ir
Ir: MJTN 232; Tóth L.: Zarándokút. MJV IV. 184–214; Miklósházy 53.
Születési idő
1932-10-20
Születési hely
Tóalmás
Belépés ideje
1955-02-02
Fogadalomtétel ideje
1991-09-08
Papszentelés ideje
1958-06-15
Halálozás ideje
2017-01-12
Halálozás helye
Pilisvörösvár

Tóth Mike (Mihály)

Tóth Mike (Mihály)
1838. szept. 25. Őr. Nyelv: magyar. SJ 1854. szept. 30. Nagyszombat. Psz. 1868. Brixen. F. 1870. aug. 15. C. sp. †1932. okt. 3. Kalocsa.
Életrajz
Pozsonyban 1854-ben, tizenhat éves korában lépett be a Társaságba. A próbaidő után az ausztriai Baumgartenben két év retorikát végzett. Bölcseleti tanulmányait 1859–60-ban Pozsonyban kezdte, és 1861-ben a bécsi Kalksburgban fejezte be. Emellett magyar nyelvet is tanított ott. 1862–4-ben Kalocsán a természetrajz, a következő évben a fizika és a geológia tanára volt. 1866–8-ban Innsbruckban teológiát tanult. Brixenben szentelték pappá 1868-ban. 1869-ben Kalocsán a természetrajz, a fizika és a német irodalom tanára volt. 1870-ben az ausztriai St. Andräban végezte a harmadik próbaévet. Ezzel befejezte rendi képzését, és folytatta tanári működését, nagyrészt Kalocsán.
Összesen ötvenhat évig tanított: ötvenkét évet Kalocsán, hármat a Bécs melletti Kalksburgban és egy évet Pécsett. Fő tárgya volt a természetrajz (negyvenhat évig), azonkívül földrajz és magyar három, fizika és német két, ásványtan, francia nyelv, geológia, kémia, olasz nyelv, történelem egy-egy évig.
A korra és az akkori jezsuita iskolarendszerre jellemző, hogy a rendi tanulmányokon kívül semmi mást nem tanult. Hatalmas munkabírása volt. Korának stílusában három vallásos folyóiratot alapított és adott ki évtizedeken keresztül Kalocsán: a Jézus Szent Szívének Hírnökét 1884-től, a Mária Kertet és a Szűz Mária Virágos Kertjét 1885-től.
Irodalmi működésének fő területe a vallás és a lelkiség volt. Művei általában több kiadást is megértek. Más témakörök is foglalkoztatták, A magyar síkság jövője című munkája befolyással volt az országgyűlés határozatára az Alföld fásításáról. A fényképészet titkai nagy újdonságként hatott. Az építészet története is érdekelte. Erről tanúskodnak a Közép-európai műépítmények és a Spanyolország, különös tekintettel műépítményeire című művei. A kollégium nagy ásványtárának sorsát is szívén viselte.
M
M: A nagy áldozat. Szatmár, 1875; A fényképészet titkai. Szatmár, 1875; A keresztény nőnem diadala. (Eöri László néven.) Szatmár, 1875; A keresztény erénynek és tökéletességnek gyakorlása. (Rodriguez nyomán.) 1–3. Kalocsa, 1877; A zárda. Bp., 1877; A magyar síkság jövője. Kalocsa, 1878; Mária-havi virány. Kalocsa, 1878; Fő veszedelmünk. Bp., 1879; Kenyér, ínség idején. Kalocsa, 1881; Mikroskóp őstörténete. Kalocsa, 1881; Magyarország ásványai. Bp., 1882; A legnemesebb Szív. Bp., 1882; Virágcsokor a katholikus gyermekkertből. Kalocsa, 1885; Jubileumi búcsú. Kalocsa, 1886; Vasárnap. Kalocsa, 1889; Új és gyakorlati elmélkedések a mi Urunk Jézus Krisztus életéről, az év minden napjára Kalocsa, 1890; Útmutató az elmélkedéshez. Bp., 1890; Lélekmentő. Szatmár, 1895; Lelki kalauz az élet keskeny ösvényén. Szatmár, 1896; Idegen tájakon. (Új irányú elbeszélések az ifjúság számára.) Szatmár, 1897; Közép-európai műépítmények. Bp., 1898; Hajdan és most. Bp., 1898; Erény-gyöngyök nők életéből. Kalocsa, 1901; A szeretet lángjai. Kalocsa, 1901; Az ásványok és az élet. Kalocsa, 1901; Szent kilenced. Kalocsa, 1901; Szentmise szolgálata. Kalocsa, 1903; Életpálya választása. Kalocsa, 1903; Szerzetes rendek és társulatok Magyarországon. Kalocsa, 1904; Japán hős családok. Kalocsa, 1904; Az erényesség zátonyai. Kalocsa, 1904; A kalocsai főgimnázium ásványtára. Kalocsa, 1908; Spanyolország, különös tekintettel műépítményeire. Kalocsa, 1910; A kalocsai kollégium ötven éve. Kalocsa, 1910; Az angyalok. Kalocsa, 1925; Azok a papok! Kalocsa, 1926; Májusi virágoskert. Kalocsa, 1928; A magyar jezsuiták irodalmi tevékenysége 1853–1934. Kalocsa, 1942.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 18.920; DHCJ IV. 3828; MÉL II. 897; MJTN 232; Petrik 1860–75, 1876–85, 1886–1900, 1901–1910/I. II. 1911–20/II; Po III/3. 24226–7; Szi XIV. 433–5; Tóth 36–9; Tóth Mike S. J. 1884–1909. Mária-kongregáció 2. (1909) 3, 26; P. Tóth Mike 90 éves. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 5. (1928. szeptember) 7, 2; Matkovics L.: P. Tóth Mike kitüntetése. A Kalocsai Kollégium Értesítője 1929. 9–13; Frideczky J.: Tóth Mike, 1838–1932. Száz jezsuita arcél III. 223–49; Nagyfalussy L.: Tóth Mike S. J. (1838–1932). A Kalocsai Gimnázium Értesítője (1933) 3–9; Kerkai 132–3; Baják M.: Tanár és író. Jezsuita Nevelés 1. (1955) 11. 272–5; Petruch II. 180–2; Bozsó F.: Tóth Mike. Kalocsa nevezetes emberei. Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról. (1971) 273–4; MTermTud 321; Grabarits I.: A Tóth Mike gyüjtemény. Studia naturalia 4. (1994) 303–6. Uő: A kalocsai ásványgyűjtemény. Kalocsa, 2000. 45; Leányfalusi K.: Egy paptanár látogatása a körmöcbányai pénzverdében, 1879-ben. Éremtani Lapok 64. (2000) 8–10; Tóth Mike. A szatmári római katolikus Szatmári Egyházmegye író papjai. Szerk. Tempfli I.–Sipos F. Szatmárnémeti, 2002. 195–7; Farkas I.: Tóth Mike Mihály. Magyar Tudóslexikon. Szerk. Nagy F. Bp., 1997. 819; Bai J.: Tóth Mike S. J. 1838–1932. Kalocsai Kollégium 13. (2001) 38–9; Romsics I.: Tóth Mike. Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 889–900; A kalocsai polihisztor. Tóth Mike-emlékkönyv. Kalocsa, 2009.
Születési idő
1838-09-25
Születési hely
Őr
Belépés ideje
1854-09-30
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1870-08-15
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1868
Papszentelés helye
Brixen
Halálozás ideje
1932-10-03
Halálozás helye
Kalocsa
Beszélt nyelvek
magyar

Traber Zachariás

Traber Zachariás
1611. jún. 24. Mürzzuschlag. SJ 1629. okt. 9. Bécs. Psz. 1642. ápr. 5. Graz. F. 1646. dec. 13. C. sp. Linz. †1679. ápr. 6. Bécs.
Életrajz
Bécsben, tizennyolc éves korában lépett be a Társaságba. A próbaidő után ott végezte bölcseleti tanulmányait is. 1635-ben Leobenben ismételte a humanisztikai tanulmányokat. 1636–8-ban Klagenfurtban tanított középiskolában. 1639–42-ben végezte a teológiát Grazban, ott szentelték pappá. 1643-ban Pozsonyban grammatikát tanított. 1644-ben Nagyszombatban, 1645-ben Passauban a matematika és a bölcselet tanára volt. 1646-ban a házgondnoki hivatalt látta el. 1647–51-ig Nagyszombatban, 1652–3-ban Pozsonyban volt népmisszionárius. A következő két évben Bécsben matematikát tanított. 1656–60 között Varasdon házfőnök volt. 1661–3-ban Bécsben a papnevelő intézetet vezette, és matematikát tanított. 1665–9-ben Klagenfurtban volt házgondnok, de közben matematikát is tanított. 1670-ben Judenburgban házgondnok, a következő évben házi lelkiatya volt. Élete vége felé 1673–8 között Bécsben matematikát tanított.
Ir
Ir: Nom. II. 773.
Születési idő
1611-06-24
Születési hely
Mürzzuschlag
Belépés ideje
1629-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1646-12-13
Fogadalomtétel helye
Linz
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1642-04-05
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1679-04-06
Halálozás helye
Bécs

Trautt Christoph

Trautt Christoph
1623. okt. 16. Arndorf. Nyelv: német. SJ 1640. nov. 1. Bécs. Psz. 1654. Graz. F. 1658. nov. 1. 4 fog. prof. Bécs. †1689. okt. 6. Bécs.
Életrajz
Az ausztriai Arndorfban született, Bécsben lépett be a Társaságba. 1643-ban Grazban elvégezte a tanárképzőt, majd a hároméves bölcseleti kurzust. 1647-ben Leobenben, 1648-ban Judenburgban, 1649–50-ben újra Leobenben tanított. 1651–4 között Grazban végezte a teológiát. 1654-ben szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1656-ban Linzben, 1657–8-ban a bécsi kollégiumban, 1659–60-ban a professzusházban, 1661–3-ban Grazban volt hitszónok. 1664-től a bécsi dóm, 1670-től haláláig a császár és a császári udvar hitszónoka volt. A magyar országgyűlés megnyitásán mondott ünnepi beszéde a béke szelleméről 1681-ben Nagyszombatban jelent meg németül.
M
M: Leichenrede nach dem Tode des Kaisers Ferdinand III. Bécs, 1657; Der Guete Mann. Octavius Lumaga. Bécs, 1667; Leichenrede nach dem Tode des Grafen Breuner. Bécs, 1669; Oratio gratulatoria Marchio Durlacensi. Bécs, 1671; Österreichische Blu. Margarita Maria Kaiserin. Bécs, 1673; Ewiges Licht. Claudia Felix, Kaiserin. Bécs, 1676; Der Geist des Friedens, eine Predigt bei Eröffnung des Landtages in Ungarn. Nagyszombat, 1681; Aula Sancti Sanctorum. Bamberg, 1683; Conciones de Sanctis. Bamberg, 1692.
Ir
Ir: Nom. III. 1727; So VIII. 201–3; St 367–8.
Születési idő
1623-10-16
Születési hely
Arndorf
Belépés ideje
1640-11-01
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1658-11-01
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1654
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1689-10-06
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Traxler Ferenc

Traxler Ferenc
1713. febr. 19. Eger. Nyelv: magyar. SJ 1732. okt. 17. Trencsén. Psz. 1743. Kassa. F. 1747. febr. 2. 4 fog. prof. Brassó. †1756. jan. 30. Eger.
Életrajz
Egerben született, bölcsészdoktorként Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő elteltével 1735-ben Győrben, 1736-ban Esztergomban és 1737–9-ben Kolozsváron tanított középiskolában. 1740–3-ban Kassán tanult teológiát. 1743-ban szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1745–50-ben Brassóban, 1751–6-ban Egerben két évig magyar hitszónok és négy évig házgondnok volt. 1755-ben Kassán magyarul adta ki Télemakhosz bujdosásának történetét.
M
M: Illustria Virtutum Exempla S. Johannis Francisci Regis. Kolozsvár, 1738; Telemakus bujdosásának történetei. Kassa, 1755.
Ir
Ir: Nom. III. 1727; Pe 945; So VIII. 203; St 368; Szi XIV. 531–2; KJKT 76.
Születési idő
1713-02-19
Születési hely
Eger
Belépés ideje
1732-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1747-02-02
Fogadalomtétel helye
Brassó
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1743
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1756-01-30
Halálozás helye
Eger
Beszélt nyelvek
magyar

Tre(ö)berer Josef

Tre(ö)berer Josef
1677. márc. 13. Ambstatt. Nyelv: német. SJ 1692. okt. 28. Trencsén. Psz. 1705 Bécs. F. 1708. febr. 2. C. sp. Judenburg. †1716. dec. 3. Kassa.
Életrajz
Az ausztria Ambstattban született, Steyrből lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1696–8-ban Grazban tanult bölcseletet. 1699-től Passauban két, Budán, Egerben, majd újra Budán egy évig tanított középiskolában. 1704–5-ben Grazban a kétéves kazuisztika kurzust végezte. 1705-ben Bécsben szentelték pappá. A következő évben Sopronban grammatikát tanított. 1707–8-ban Judenburgban elvégezte a harmadik próbaévet, utána egy évig a grammatika tanára volt. 1709–10-ben Steyrben, 1711–2-ben Grazban, 1713-ban Nagyszombatban 1714–5-ben Egerben, 1716-ban Kassán volt hitszónok. 1712-ben Nagyszombatban német nyelvű műve jelent meg nyomtatásban.
M
M: Die Überwindung der Hertzen vorgestellet in Ihro Kayser. u. Kön. Maj. Carl dem Sechsten als Dieselbe bey Übernehmung der Ungarischen Reichs-Cron. In der Dom-Kirche Erlau. Nagyszombat, 1712.
Ir
Ir: Nom. III. 1728; Pe 441; Petrik 1712–1860/V; So VIII. 204; St 368; Szi XIV. 532.
Születési idő
1677-03-13
Születési hely
Ambstatt
Belépés ideje
1692-10-28
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1708-02-02
Fogadalomtétel helye
Judenburg
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1705
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1716-12-03
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
német

Trescher János

Trescher János
1573. aug. 27. Pozsony. SJ 1593. jan. 10. Brünn. Psz. 1603. Graz. †1645. jan. 20. Pozsony.
Életrajz
Pozsonyban született 1573-ban, Brünnben 1593-ban kezdte meg hosszú szerzetesi életét. A próbaidő után Český Krumlovban egy évig retorikát tanult, s ugyancsak egy évig grammatikát tanított. 1598–1600-ban Grazban végezte a bölcseleti tanulmányokat, majd egy évig Brünnben tanított. 1602–3-ban Grazban tanult teológiát, utána egy évig Sellyén volt gyóntató, majd Grazban és Laibachban tanított retorikát. 1607-ben Brünnben végezte a harmadik próbaévet, ezt követően Komotaun volt öt évig házi lelkiatya. Attól kezdve szinte évente változtatta munkakörét és állomáshelyeit, mígnem életének utolsó tíz évét Pozsonyban töltötte mint házi lelkiatya. Ott halt meg 1645-ben, hetvenkét éves korában.
Ir
Ir: CPA I. 800–1.
Születési idő
1573-08-27
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1593-01-10
Belépés helye
Brünn
Papszentelés ideje
1603
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1645-01-20
Halálozás helye
Pozsony

Trinkell Zakariás

Trinkell Zakariás
1602. máj. 9. Pozsony. Nyelv: magyar. SJ 1617. okt. 11. Brünn. Psz. 1628. márc. 19. Graz. F. 1641. márc. 19. Kerbertsdorf. 1651–3 tartományfőnök. †1665. szept. 18. Pozsony.
Életrajz
Pozsonyban született, Brünnben lépett be a Társaságba. 1620-ban retorikát végzett Klagenfurtban. 1621–8 között Grazban három évig bölcseletet és 1625-től négy évig teológiát tanult, ott szentelték pappá 1628-ban. 1629-ben Eberndorfban végezte a harmadik próbaévet. 1630-tól Grazban négy évig bölcseletet, utána egy évig a középiskolában az alsósoknál tanított. 1635-ben a kazuisztika, 1636–8-ban a teológia tanára volt. 1639-ben a kancellárhelyettesi, a következő évben a kancellári hivatalt viselte. 1641-ben ugyanott rektor volt. 1645-ben a bécsi professzusházban tartózkodott minden hivatali jelzés nélkül. 1646-ban Judenburgban a harmadik próbaéveseket vezette. 1647–51 között a bécsi professzusház főnöke volt. 1652–4-ben a tartományfőnöki hivatalt töltötte be. Az ő ideje alatt indultak el az első megbeszélések egy önálló magyar rendtartomány létrehozására. 1655–7-ben Judenburgban vezette ismét a harmadik probációs atyákat. 1658–61-ben rektor volt Nagyszombatban, és 1662-től haláláig házi lelkiatya Pozsonyban.
M
M: Leges communes. Bécs, 1654; Major Dei Gloria. Bécs, 1656; Divinatorium Viae et Vitae Aeternae. Bécs, 1663; Historia Erectionis Statuae B. V. Mariae in foro Aulico. Bécs, 1667.
Ir
Ir: CPA II. 775; Guilhermy II. 221–2; Kazy 286–7; LKKOS 1411; Po Magyar 752, 755–7 760; So VIII. 247–8; Szi XIV. 545–6; Velics II. 86; Lukács 126.
Születési idő
1602-05-09
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1617-10-11
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1641-03-19
Fogadalomtétel helye
Kerbertsdorf
Papszentelés ideje
1628-03-19
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1665-09-18
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
magyar

Trost Caspar

Trost Caspar
1715. jún. 2. Aufroth. Nyelv: német. SJ 1738. okt. 14. Bécs. Psz. 1746. Graz. F. 1753. febr. 2. 4 fog. prof. Klagenfurt. †1773. Bécs.
Életrajz
Az ausztriai Aufrothban született, Linzből lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaévek után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. Utána Bécsújhelyen tanított egy évig grammatikát. 1743–6-ban Grazban tanult teológiát. 1746-ban szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1748-ban Bécsben héber nyelvet, 1749–50-ben Budán és 1751–3-ban Klagenfurtban bölcseletet tanított. 1754-ben Budán, 1755-ben Grazban kontroverziát adott elő. 1756-tól haláláig Bécsben élt. Hat-hat évig kontroverziát és egyházjogot tanított. Utána három évig, valószínűleg gyenge egészsége miatt, csak házi gyóntató volt. Utolsó három évében a könyvtárosi hivatalt látta el. 1750-ben Budán latin nyelvű könyve jelent meg a Niceai Zsinatról.
M
M: Concilium Nicaenum. Buda, 1750; Controversae fidei quaestiones. Bécs, 1762; Oratio de illibato Virginis Conceptu. Bécs, 1771.
Ir
Ir: Nom. III. 1733; So VIII. 254; St 370–1.
Születési idő
1715-06-02
Születési hely
Aufroth
Belépés ideje
1738-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1753-02-02
Fogadalomtétel helye
Klagenfurt
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1746
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1773
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Trugly Pál

Trugly Pál
1903. máj. 5. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1921. aug. 14. Szeged. Psz. 1932. Innsbruck. †1967. okt. 26. Bp.
Életrajz
Bp.-en született, Szegeden lépett be a Társaságba. Próbaidejét az érdi újoncházban töltötte. 1924–5-ben Szegeden, 1926-ban az angliai Jersey-ben végezte bölcseleti tanulmányait. 1927–9-ben Kalocsán volt nevelő a konviktusban. 1930–3-ban Innsbruckban tanult teológiát. 1932-ben szentelték pappá. Doktori dolgozatát tanárai nagyra becsülték. 1934–5-ben Szegeden, 1936–9-ben Bp.-en bölcseletet tanított. 1940-ben ugyancsak Bp.-en író és lelkipásztor volt. 1941-től haláláig betegsége miatt a rendházon kívül élt.
M
M: Cognitio divina de obiecto indeterminato. Bp., 1937.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 31070; F-V 25; MJTN 233; Holovics F.: Trughly Pál (1903–1967). Levél barátomhoz. 1967. december 5. 2–5; Tüll A.: P. Trughly Pál SJ (1903–1967). Anima Una XI. 2. (1968. június) 6; Tüll A.: Trughly Pál. MJV IV. 475; Miklósházy 53.
Születési idő
1903-05-05
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1921-08-14
Belépés helye
Szeged
Papszentelés ideje
1932
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1967-10-26
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Tüll Alajos

Tüll Alajos
1894. nov. 13. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1912. szept. 7. Nagyszombat. Psz. 1923. júl. 29. Innsbruck. F. 1927. febr. 2. 4 fog. prof. Bp. 1949-ben tartományfőnök. †1987. aug. 21. Pannonhalma.
Életrajz
Bp.-en született, a középiskolát a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. 1912-ben Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1915–7-ben Innsbruckban bölcseletet tanult. 1918–20 között Kalocsán tanított a gimnáziumban. 1921–4-ig Innsbruckban végezte teológiai tanulmányait, ott szentelték pappá 1923-ban. 1925-ben Bécs-Lainzban volt harmadik probációban. Hároméves bp.-i egyetemi tanulmányai után tanári diplomát szerzett magyar és angol nyelvből. 1929–41-ig Pécsett működött a Pius Gimnáziumban. Öt évig angolt és magyart tanított. Utána nyolc évig a ház rektora, a gimnázium és a konviktus igazgatója és a magyar nyelv tanára volt. 1942–8-ig, az iskolák államosításáig Kalocsán töltötte be ezeket a hivatalokat. Ekkor Pécsre költözött. 1948 végén P. Borbély István tartományfőnök a rendfőnök felhatalmazása alapján, mielőtt elhagyta az országot, őt jelölte ki utódjának. 1949. január 1-jén vette át hivatalát, de rövidesen, rendőri kényszerre, Mezőkövesdre költözött. 1949. augusztus 29-én a tanuló rendtagok külföldre szöktetése miatt letartóztatták. Szeptember 15-én a Fővárosi Bíróság két és fél évre ítélte. Ennek letöltése után Kistarcsára internálták. A tábor feloszlatása után kémkedés vádjával hét évre ítélték. A a Pestvidéki Börtönben kitűnt töretlen magatartásával, elviselve a legsúlyosabb büntetéseket is, például a „kurtavas”-at. 1956. november 1-jén szabadították ki Vácott a börtön kórházából, amikor már járni sem tudott. Bp.-en a Császár és a Lukács fürdőben, a Széher úti kórházban, majd Hévízen ápolták. Onnan Pannonhalmára, a szerzetesek otthonába került, ahol 1961-től az otthonvezető feladatát látta el haláláig.
M
M: Bertalanffi Pál S. J. 1706–1763. Pécs, 1931; P. Tüll Alajos visszaemlékezései. ÜJV 7–18.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 99; DHCJ IV. 3846; F-V 25; Hetényi Varga II. 350–61; MJTN 234–5; Pálos 193; Tóth 39; P. Tüll Alajos SJ (1894–1987). In quavis mundi plaga III/3. (1987) 17–20; Hegedűs L.: „Töretlen hűséggel” […] P. Tüll A. S. J. emlékére. Pécs, 1987; P. Tüll Alajos S. J. 1894–1987. Anima Una 109. (1987. október) 5–6; Tüll Alajos SJ. Szolgálat 79. (1988. Kisboldogasszony) 95–7; Hetényi Varga K.: P. Tüll Alajos börtönévei. Látóhatár 10. (1991), 157–72; P. Tüll Alajos S. J. KMJ II. 201–6; P. Tüll Alajos visszaemlékezése. ÜJV 7–18; Strigencz A.: P. Tüll Alajos S. J. Kalocsai Kollégium 9. (1997) 33–8; Miklósházy 53–4.
Születési idő
1894-11-13
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1912-09-07
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1927-02-02
Fogadalomtétel helye
Bp
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1923-07-29
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1987-08-21
Halálozás helye
Pannonhalma
Beszélt nyelvek
magyar

Turkovich Juraj

Turkovich Juraj
1595. ápr. 22. Brdovec. Nyelv: horvát. SJ 1618. okt. 30. Leoben. Psz. 1628. Graz. F. 1635. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. 1645–9 tartományfőnök. †1654. aug. 24. Nagyszombat.
Életrajz
A horvátországi Brdovecben született, Leobenben lépett be a Társaságba. 1619 novemberében Rómába küldték. 1624-ben Triesztben tanított. 1625-től Grazban először négy évig teológiát tanult. 1628-ban szentelték pappá. Utána újabb négy évig bölcseletet tanított. 1639–41-ben Zágrábban rektor volt. 1645-ben Nagyszombatban a kancellári hivatalt töltötte be, és teológiát tanított. 1643–5-ben Bécsben volt a teológia tanára. 1646–8-ban a tartományfőnöki hivatalt viselte. 1649-ben Grazban, 1650–2-ben Bécsben teológiát tanított. 1653-tól haláláig Nagyszombatban volt rektor.
Ir
Ir: CPA II. 776; Kazy 281–2; LKKOS 1416–7; Po Magyar 755; Velics II. 85–6.
Születési idő
1595-04-22
Születési hely
Brdovec
Belépés ideje
1618-10-30
Belépés helye
Leoben
Fogadalomtétel ideje
1635-08-15
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1628
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1654-08-24
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
horvát

Turóczi (Thuróczi) József

Turóczi (Thuróczi) József
1704. febr. 22. Pozsony. Nyelv: magyar, német. SJ 1719. nov. 12. Trencsén. Psz. 1733. Nagyszombat. F. 1737. aug. 15. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1764. jún. 15. Pozsony.
Életrajz
Pozsonyban született, Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után egy évig Győrben tanított grammatikát. 1723–5-ben Grazban végezte bölcseleti tanulmányait. 1726-ban Győrben, 1727–8-ban Pozsonyban, 1729-ben Budán tanított középiskolában. 1730–3-ban Nagyszombatban tanult teológiát. 1733-ban szentelték pappá. 1734-ben Székesfehérváron volt hitszónok. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1736-ban Szakolcán a tanárképzőben tanított görög nyelvet. 1737–40-ben Nagyszombatban bölcseletet, 1741-ben Egerben kontroverziát, 1742–3-ban Nagyszombatban kazuisztikát és kontroverziát, 1744–8-ban Kassán teológiát adott elő. 1749–52-ben Nagyszombatban az egyetem kancellárja volt. 1753-ban Pozsonyban könyvcenzorként működött. 1754–8-ig Bécsben a tartományfőnök helyettese volt. 1759-ben három évre Győrbe került rektornak. 1762-től haláláig Pozsonyban a házi gyóntató hivatalát látta el.
M
M: Panegyris D. Francisco Xaverio. Nagyszombat, 1729; D. Ignatius de Lojola optime de Theologia meritus. Nagyszombat, 1732; Mater dolorosa. Nagyszombat, 1739; Theologica catholica. Kassa, 1747.
Ir
Ir: LKKOS 1416–7; Nom. III. 1740; Pe 728; So VIII. 278; St 371; Szi XIV. 581.
Születési idő
1704-02-22
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1719-11-12
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1737-08-15
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1733
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1764-06-15
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
német

Turóczi (Thuróczi) László

Turóczi (Thuróczi) László
1682. máj. 20. Ungvár. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1700. nov. 19. Trencsén. Psz. 1713. Nagyszombat. F. 1718. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1765. febr. 8. Nagyszombat.
Életrajz
Ungváron született, Kassáról logikusként lépett be Trencsénben a Társaságba. 1703-ban Nagyszombatban grammatikát tanított. 1704-ben Klagenfurtban kezdte meg bölcseleti tanulmányait, majd egy év múlva Bécsben folytatta. 1707–8-ban Kőszegen, 1709-ben Nagyszombatban tanított. 1710–3-ban ott végezte teológiai tanulmányait is, és ott szentelték pappá 1713-ban. A következő évben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1715-ben Pécsett tanított. 1716–26 között Kassán működött. Két évig retorikát, három évig bölcseletet tanított, utána három évig házgondnok volt, emellett két évig kontroverziát is tanított. Újabb két évig kontroverziát és matematikát adott elő. Utolsó évében magyar hitszónok is volt. 1727–34 között egy évig kazuisztikát tanított, hét évig a Szűz Mária-szemináriumot igazgatta. 1735–7-ben Pécsett iskolaigazgató volt. 1738-ban Egerben házfőnökként, 1739-ben Nagyszombatban szemináriumi igazgatóként, 1740–53-ig Besztercebányán a harmadik probációs atyák vezetőjeként, 1754-től haláláig Nagyszombatban házi lelkiatyaként működött.
M
M: Lilia in virgineas amoris […] amnes explicata. Nagyszombat, 1709; Maria angelorum Regina. Nagyszombat, 1711; Gemmae latinae. Nagyszombat, 1716; Comitia regnorum ac provinciarum Ungariae. Nagyszombat, 1716; Ecclesia catholica toto terrarum orbe. Nagyszombat, 1717; Effigies inclytorum superioris Hungariae comitatuum. Kassa, 1719; Prima humani generis philosophia. Nagyszombat, 1720;. Philosophia naturae. Nagyszombat, 1720; Annus saecularis Ignatii de Loyola. Nagyszombat, 1722; S. Aloysius Gonzaga. S. Stanislaus Kostka. Nagyszombat, 1727; Arithmetica faciliori methodo data. Kassa, 1727; Ungaria suis cum regibus. Nagyszombat, 1729.
Ir
Ir: LKKOS 1418; Nom. III. 1741; Pe 553; Petrik 1712–1860/III. V. VII; Po Magyar 1597; RMK II. 2389, 2429; So VIII. 278; St 371–2; Szi XIV. 581–2.
Születési idő
1682-05-20
Születési hely
Ungvár
Belépés ideje
1700-11-19
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1718-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1713
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1765-02-08
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Turóczi (Thuróczi) Mihály

Turóczi (Thuróczi) Mihály
1669. aug. 14. Szakolca. Nyelv: szlovák. SJ 1688. jan. 20. Trencsén. Psz. 1702. Nagyszombat. †1706. ápr. Eperjes.
Életrajz
Szakolcán született, Trencsénben lépett be a Társaságba. 1690–6-ban Kassán három évig bölcseletet tanult, három évig a középiskolában tanított. 1697-ben Trencsénben, 1698-ban Lőcsén volt középiskolai tanár. 1699–1702-ben Nagyszombatban teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1702-ben. A következő évben Győrben végezte a harmadik próbaévet. 1704-ben Komáromban tanított. 1705-ben Kassán élt, és a következő évben Eperjesen halt meg.
M
M: Labores laureati. Kassa, 1694; Lilietum immaculatae conceptae Beatae Virginis. Lőcse, 1696.
Ir
Ir: LKKOS 1418; Nom. III. 1741; Pe 362; RMK II. 1794, 1840; So VIII. 280; St 372; Szi XIV. 582 .
Születési idő
1669-08-14
Születési hely
Szakolca
Belépés ideje
1688-01-20
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1702
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1706-04
Halálozás helye
Eperjes
Beszélt nyelvek
szlovák

Turzó István

Turzó István
1914. márc. 25. Kiskundorozsma. SJ 1935. aug. 14. Bp. Psz. 1946. júl. 26. Szeged. F. 1952. aug. 5. †1996. máj. 26. Szeged.
Életrajz
1935–8 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát. 1939–41 között előbb Bp.-en, majd Kassán filozófiát tanult. 1942–3-ban Kalocsán konviktusi felügyelő volt, majd 1944-től Szegeden teológiát tanult, ahol 1946-ban pappá szentelték. 1948-ban a Manrézában végezte a terciát. 1949-ben Bp.-en magyar és angol nyelvből államvizsgát tett. 1950-től a Manrézában novíciusmester, majd Kaposváron lelkész volt. A szétszóratás után, 1950–5 között Bp.-en fizikai munkás, 1955–6 folyamán Szentendrén vincellér volt. 1957–65 között Komlón káplán, majd 1965–78 között Csákváron kertész és segédlelkész volt. 1978–89 között Székefehérváron segédlelkészként dolgozott. 1990-ben a Radvány utcai jezsuita idősotthon lelkésze volt. 1991–5 között Szegeden volt lelkész, majd 1996-ban ismét a Radvány utcában.
Ir
Ir: Pálos 193; MJV III. 286–8; MJTN 234; Turzó I.: Önéletrajz (1985). ProvH 45. (1996. augusztus–szeptember) 11; Turzó I.: Életút (Emlékeztető töredék). ÜJV 89–112; Miklósházy 53–4.
Születési idő
1914-03-25
Születési hely
Kiskundorozsma
Belépés ideje
1935-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1952-08-05
Papszentelés ideje
1946-07-26
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1996-05-26
Halálozás helye
Szeged

Tyukodi György

Tyukodi György
1623. ápr. 25. Tyukod. SJ 1646. okt. 25. Bécs. Psz. 1669. Nagyszombat. 4 fog. prof. Kassa. †1682. nov. 22. Sárospatak.
Életrajz
Tyukodon született, Bécsben lépett be a Társaságba 1649-ben. A próbaévek után Győrben grammatikát tanított. 1653–9-ben Nagyszombatban bölcseletet és teológiát tanult. 1660-ban szentelték pappá. 1661–3-ban Szatmáron házfőnök és népmisszionárius volt. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1665-ben Kassán hitoktató és a szeminárium igazgatója volt. 1666–9 között a szatmári rendházat vezette. 1670-ben Kassán, majd 1671–6-ban a Szatmárhoz tartozó Apátin volt lelkipásztor. 1677–9-ben Ungváron rektorként, 1680-tól haláláig Sárospatakon házfőnökként működött.
U, Ú
Ir
Ir: Nom. III. 1743.
Születési idő
1623-04-25
Születési hely
Tyukod
Belépés ideje
1646-10-25
Belépés helye
Bécs
Halálozás ideje
1682-11-22
Halálozás helye
Sárospatak

Ugrin Béla

Ugrin Béla
1919. máj. 22. Endrőd. SJ 1937. aug. 14. Bp. Psz. 1948. jún. 29. Szeged. F. 1976. dec. 29. †2011. szept. 25. Hamilton.
Életrajz
1937–40 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát, majd 1941–3-ban Kassán filozófiát hallgatott. 1944-ben Szatmárnémetiben volt magiszter. 1945–9 között Szegeden teológiát tanult, közben 1948-ban pappá szentelték. 1949-ben hagyta el az országot, először Münchenben volt ifjúsági lelkész a magyar menekültek között, majd 1952-ben ugyanitt végezte a terciát. Utána a kanadai magyar misszióba küldték, Courtlanden kezdte a munkáját a magyar emigránsok között, 1953–66-ig plébános volt. 1967–8-ban a kanadai Londonban az Isteni Ige Intézetben tanult, aztán egy évig káplán volt Torontóban. 1969–71 között újból Londonba került a magyar pasztorációba. 1972–94 között Vancouverben volt plébános. Nyugdíjas éveit a hamiltoni Szent Erzsébet Otthonban töltötte, itt és a magyar plébánián lelkészkedett.
Ir
Ir: MJTN 235; Miklósházy A.: Elhunyt P. Ugrin Béla SJ (1919–2011). ProvH 2011. október 12–3; MJN 263.
Születési idő
1919-05-22
Születési hely
Endrőd
Belépés ideje
1937-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1976-12-29
Papszentelés ideje
1948-06-29
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
2011-09-25
Halálozás helye
Hamilton

Ugróczi Pál

Ugróczi Pál
1659. dec. 20. Nagyugróc. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1681. okt. 8. Bécs. Psz. 1692. Graz. †1696. márc. 15. Lipótvár.
Életrajz
Nagyugrócon született, Nagyszombatból Bécsben lépett be a Társaságba. 1684-ben ugyanott elvégezte a tanárképzőt is. 1685–7-ben Kassán tanult bölcseletet. A következő évben Pozsonyban grammatikát tanított. 1689–92-ben Grazban végezte a teológiát. 1692-ben szentelték pappá. 1693–4-ben Szakolcán tanított és lelkipásztori munkát végzett. 1695-ben Rozsnyón és 1696-ban Lipótváron hitszónok volt, ahol fiatalon meghalt.
Ir
Ir: Guilhermy I. 237; Nom. III. 1744; Po Magyar 752–3; Weiser 393–5, 82–4.
Születési idő
1659-12-20
Születési hely
Nagyugróc
Belépés ideje
1681-10-08
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1692
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1696-03-15
Halálozás helye
Lipótvár
Beszélt nyelvek
szlovák

Uhl Leopold

Uhl Leopold
1720. nov. 6. Bécs. Nyelv: német, szlovák. SJ 1738. jan. 1. Bécs. Psz. 1750. Graz. F. 1757. jan. 1. 4 fog. prof. Selmecbánya. †1783. Esztergom.
Életrajz
Bécsben született, ott lépett be metafizikusként a Társaságba. A próbaidő után Judenburgban grammatikát tanított. 1742-ben Leobenben elvégezte a tanárképzőt, utána három évig a grammatikai osztályokban tanított. 1746-ban Varasdon a retorika tanára volt. 1747–50-ben Grazban teológiát tanult. 1750-ben szentelték pappá. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1752-ben Sopronban hitszónok, 1753-ban Alsó-Ausztriában misszionárius volt. 1755-ben Besztercebányán, 1756-ban Temesváron, 1757–72-ben Selmecbányán volt hitszónok, ahonnan 1765–7-ben Kolpachon is végzett állandó lelkipásztori munkát. 1773-ban Esztergomban működött. 1754-ben Nagyszombatban a katolikus és evangélikus szentségtanról adott ki könyvet.
M
M: Catholico-Evangelico doctrinae de septem Sacramentis. Nagyszombat, 1754.
Ir
Ir: Nom. III. 1744–5; So VIII. 339; St 374; Szi XIV. 620.
Születési idő
1720-11-06
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1738-01-01
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1757-01-01
Fogadalomtétel helye
Selmecbánya
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1750
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1783
Halálozás helye
Esztergom
Beszélt nyelvek
szlovák