Online Jezsuita Történeti Névtár

Szülővárosában, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1734–6-ban Grazban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Klagenfurtban és Goriziában tanított. 1739–40-ben Grazban kezdte teológiai tanulmányait, és 1741–2-ben Nagyszombatban folytatta. 1742-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1744-ben Bécsújhelyen tanított. A következő évben a bécsi kollégiumban a házgondnok helyettese és hitszónok volt. 1746-ban Linzben, 1747–8-ban Passauban bölcseletet tanított. 1749-ben Trencsénben az újoncmester helyettese volt. 1750-ben Grazban hitszónokként működött. 1751–60 között Laibachban két évig kazuisztikát, nyolc évig egyházjogot tanított. 1761–2-ben Linzben is egyházjogász volt. Ott halt meg 1762-ben.

1859-ben Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után az ausztriai St. Andräban retorikát végzett. Utána Kalocsán tanított. Bölcseleti tanulmányait Pozsonyban végezte 1865–7 között. Ezt követően Bécs-Kalksburgban a magyar nyelvet tanította. 1869-ben Innsbruckba került a teológia végzésére. 1871-ben szentelték pappá. A harmadik próbaévre Prágába küldték. 1874-től első állomáshelye Kalocsa volt, ahol fizikát tanított öt évig. 1879-től egy évig Pozsonyban, négy évig Nagyszombatban a népmissziókban dolgozott, majd egy évig Pozsonyban hitszónok, négy évig Nagyszombatban népmisszionárius volt. 1887-ben Szatmárnémetiben lett házfőnök. 1891-től Kalocsán előbb matematikát, majd tizenkét évig hittant tanított. A tanítás mellett egész ott tartózkodása alatt közkedvelt hitszónok volt. 1911-ben Pozsonyba került lelkipásztori munkára, de rövidesen visszatért Kalocsára hittanárnak. 1916-ban Pécsre helyezték, ott halt meg.

Pécsett született, Győrből lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Egerben grammatikát tanított. 1733–5-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána Győrben egy, Pozsonyban két, Sopronban és Budán egy-egy évig középiskolában tanított. 1741–4-ben a teológiát is Nagyszombatban tanulta. 1744-ben szentelték pappá. Utána Besztercebányán végezte a harmadik probációt. 1746–50-ben Nagyszombatban bölcseletet tanított. 1751-ben Egerben a kontroverzia, 1752–4-ben Kassán az egyházjog és a szentírástan, 1755–8-ban Győrben és 1759–63 között Kassán a teológia tanára volt. A magyar történelmet érintő és a sólyomvadászatról szóló könyvei Nagyszombatban, a teológiát tárgyalók Győrben és Kassán jelentek meg.

Nagyszombatban a logika elvégzése után vették fel a Társaságba. Próbaidejét Trencsénben töltötte. 1731-ben Sopronban grammatikát tanított, majd Nagyszombatban folytatta bölcseleti tanulmányait. 1735–9 között Pozsonyban, Egerben és Kassán tanított középiskolában. 1740–3-ban Nagyszombatban végezte teológiai tanulmányait. 1742-ben szentelték pappá. A teológia után a harmadik próbaévet Besztercebányán töltötte. Utána egy-egy évig Pozsonyban hitszónok és iskolaigazgató, Bécsben a dialektika tanára és a Pázmáneumban felügyelő volt. 1747–9-ig Nagyszombatban bölcseletet tanított, majd Trencsénben egy évig a rendi újoncokat nevelte. 1751–62 között Nagyszombatban kontroverziát, kazuisztikát és dogmatikát tanított. 1763-ban Győrben, 1765-től haláláig Nagyszombatban rektor volt. Magyarország és a Török Birodalom történetéről számos művet írt; teológiai tankönyvei, sőt a vasbányászattal foglalkozó művei is fennmaradtak.

A kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett, innen jelentkezett a Jézus Társaságába. 1883–5 között Nagyszombatban skolasztikus novícius, a következő évben St. Andräban retorikus volt. 1889-ben Kalocsán konviktusi felügyelőként működött. 1890–2 között Pozsonyban filozófiát, 1893–5 között Innsbruckban teológiát tanult. 1896-ban Bécs-Lainzban végezte a terciát. 1897-ben Szatmárnémetiben konviktusi felügyelő, 1898–9 között Kalocsán könyvtáros és konviktusi felügyelő volt. 1900–5 között Pozsonyban hittantanár, a Mária-kongregáció prézese volt. 1906–7 között Nagyszombatban betegeskedett. 1908-ban Bécsben kezelték. 1909–38 között Kalocsán betegeskedett; amikor egészsége engedte, könyvtárosként működött, valamint a rektor és az obszervatórium vezetőjének segédje volt.

A jezsuiták iskoláiban tanult: a pécsi Pius Gimnáziumban kezdte, majd 1923–5 között Érden volt skolasztikus novícius, utána Kalocsán fejezte be középiskolai tanulmányait. 1928–30 között Szegeden filozófiát tanult. 1931–2-ben Pécsett konviktusi felügyelő volt, és gyorsírást tanított. 1933–6 között Innsbruckban teológiát tanult. 1937-ben Szegeden végezte a harmadik probációt. 1938-ban az újonnan létesült hódmezővásárhelyi rendház és plébánia beindításánál segédkezett. 1939–43 között Kalocsán a konviktus generálprefektusa és cserkészparancsnoka lett, a gimnáziumban hittant és gyorsírást tanított. 1944–8 között a szatmárnémeti konviktus és rendház vezetője volt, 1949-ben a pesti rendházban miniszter és a Mária-kongregációk prézese. 1950-ben Pécsett lelkész és templomi gyóntató. A szétszóratás után az egri egyházmegyében működött: Ózdon, Tiszalökön, Hódoscsépányban volt káplán és plébános. A rend visszaállítása után Pécsett volt lelkész, majd 1992–4 között a Radvány utcai rendházban, 1995-ben pedig Pannonhalmán lakott.

1940-ben lépett a Jézus Társaságába a bp.-i Manrézában. A kétéves próbaidő után ugyanott végezte retorikai tanulmányait is. 1944-ben Kassán kezdte meg bölcseleti tanulmányait, melyeket 1945-től a csehországi Brünnben folytatott. 1948-ban indult a kínai misszióba, Pekingben két évig tanulta a kínai nyelvet. 1949-től a Sanghaj melletti Zikavejben volt teológus. Ott szentelték pappá 1951-ben. Utána ugyanott elvégezte a harmadik probációt. A következő évben kitoloncolták Kínából. A tajvani Tajcsungban és Hszincsuban a szigeti kínai nyelvet tanulta. 1956-ban Hszincsuban volt misszionárius, majd két évig Sung Sanban dolgozott egy plébánián. 1960–4-ig Hszincsuban, majd 1965-től Csinsanban misszionárius, s onnan szervezte a tajvani lelkigyakorlatos munkákat. 1967-ben elhagyta a kínai missziót, és Washingtonban a jezsuita Georgetown egyetemen doktorátust szerzett politológiából. 1975-ben ugyanott a Kínai Intézetben dolgozott. 1976-ban a fairfieldi egyetemen lett tanár. Ott halt meg szívinfarktusban.

Az ausztriai Hardbergben született, Bécsből logikusként lépett be Trencsénben a Társaságba. 1681–3-ban Bécsben tanult bölcseletet. Utána egy-egy évig Linzben és Grazban grammatikát tanított. 1686–9-ben Bécsben tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1689-ben. 1690-ben Bécsújhelyen grammatikát tanított. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1692-ben Selmecbányán hitszónok volt. 1693–6-ban Kassán bölcseletet tanított. 1697-ben Trencsénben házgondnokként, 1698-ban a bécsi professzusházban katekétaként működött. 1699-től Linzben három évig bölcseletet tanított, két évig házgondnok volt. 1704-ben Trencsénben az újoncmester helyetteseként dolgozott. 1705-ben Kremsben a szemináriumot vezette. 1706–9-ben Leobenben a házi lelkiatya feladatát látta el. 1710-ben Kremsben újra a szemináriumot vezette. 1711-ben Passauban volt lelkipásztor. 1712–3-ban Kremsben volt házgondnok. 1714-ben Nagyszombatban kazuisztikát tanított, utána haláláig házi lelkiatyaként működött. Könyvei kassai tanárkodása idejéből Lőcsén jelentek meg.

Szülővárosából, Pozsonyból lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1760–1-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1762–4-ben Pozsonyban, 1765–6-ban Győrben tanított középiskolában. 1767-ben Nagyszombatban kezdte, majd 1768–70-ben Grazban folytatta teológiai tanulmányait. 1769-ben szentelték pappá. 1771-ben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1772–3-ban Nagyszombatban a királyi-érseki konviktusban tanította a német nyelvet. A Társaság feloszlatása után bölcseletet tanított Zágrábban. Batthyány József esztergomi érsek bevonta a nevelésügybe, a Temesi Bánságban lett az iskolák felügyelője. Később Pozsonyban volt kanonok és a város plébánosa. Királyi kinevezéssel novi püspök lett, de a pápai megerősítést nem nyerte el. Pozsonyban halt meg.

Bécsben vették fel a Társaságba, és Trencsénben kezdte el szerzetesi életét. A próbaidő után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1760-ban Zsolnán tanított, majd két évig Bécsben bölcseletet tanult. 1763–5-ben Sopronban tanárkodott. Következett a négyéves teológiai kurzus Nagyszombatban. 1768-ban szentelték pappá. 1770–1-ben a nagyszombati szemináriumban, a következő évben a bécsi Theresianumban volt nevelő. 1773-ban Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet, amikor a Társaságot feloszlatták. Ekkor a legfiatalabb volt a számos magyarországi történészcsoportból. 1777-ben a nagyszombati egyetemi könyvtárral, ahol Pray György másodigazgató volt, Budára költözött. Évekig együtt lakott vele és Wagner Károllyal. Az egyetemen régiségtant és éremtant adott elő. 1794–1818 között az Egyetemi Könyvtár igazgatója volt. 1802-ben kanonok lett Nagyváradon. A régiségtan és a történelmi segédtudományok meghonosítói közé tartozott az egyetemi oktatásban. Ásatásokat is végzett. Ő fedezte fel Aquincumot és a másik római város, Sabaria, a mai Szombathely romjait, ahol a feltételezések szerint Tours-i Szent Márton született. Görög és római régiségtanai hosszú ideig voltak használatban az egyetemi oktatásban. Háromkötetes éremkatalógusa a magyar érem- és pénztörténet alapvető műve.

Kétéves próbaidejét az ausztriai Baumgartenbergben töltötte. 1863–4-ben St. Andräban retorikát tanult. A bölcseleti tanulmányokra Pozsonyba került (1865–7). A következő három évben Szatmárnémetiben volt nevelő az internátusban. A teológiát Innsbruckban végezte 1871–4 között. 1873-ban szentelték pappá. 1875–6-ban Kalocsán volt tanár és felügyelő. A harmadik próbaévet a belgiumi Drongenban végezte. 1878-ban Pozsonyban volt házgondnok és gazdasági vezető. Az év végétől négy évig Bécsben a tartományfőnök helyettese volt. 1883-ban a kalocsai csillagvizsgálóban dolgozott. Utána két évig a bécsi Kalksburgban házgondnok, majd három évig Linzben rektor, utána két évig Bécs-Lainzban házgondnok és gazdasági felügyelő volt. 1891-től haláláig a kalocsai csillagvizsgálóban Fényi Gyula asszisztenseként dolgozott.

Körmöcbányán született, Nagyszombatból bölcsészdoktorként lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után egy-egy évig Besztercebányán, Trencsénben és Nagyszombatban tanított középiskolában. 1678-ban Nagyszombatban kezdte meg teológiai tanulmányait, de egy év múlva Grazban folytatta. Ott szentelték pappá 1671-ben. A következő évben végezte a harmadik probációt. 1673-ban Kassán misszionárius, 1664-ben Szatmáron hitszónok és 1675-ben Kassán házgondnok volt. 1676–8-ban Nagyszombatban, 1679–81-ben Bécsben tanított bölcseletet. 1682–5-ben Besztercebányán házfőnök, 1686-ban Nagyszombatban a szemináriumban igazgató volt. 1687–89-ben Győrben rektorként, 1690–1-ben Komáromban házfőnökként működött. 1692–5-ben Nagyszombatban egyházjogot és az első két évben kontroverziát is tanított. 1699-ben Grazban házgondnok, 1700-ban Nagyszombatban a konviktus igazgatója volt. 1701–3 között Lőcsén rektorként, 1704–6 között Nagyszombatban a szeminárium igazgatójaként és 1707-ben Győrben lelkipásztorként működött. 1708–9-ben Zágrábban kazuisztikát tanított. 1710-től Nagyszombatban két évig a szeminárium igazgatója, három évig házi lelkiatya volt. Ez utóbbi hivatalt töltötte be Győrben is haláláig, 1717-ig.

A csehországi Urbanovban született, Trencsénben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1691-ben Szakolcán grammatikát tanított. 1692–4-ben Grazban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Besztercebányán, Pozsonyban, majd két évig Kassán középiskolában tanított. 1700-ban halt meg Bécsben, másodéves teológus korában. Latin nyelvű műve Lőcsén jelent meg 1697-ben.

1912–4 között Nagyszombatban skolasztikus novícius volt. 1915–7 között Innsbruckban filozófiát tanult. 1918–9 között Pécsett magyar és latin nyelvet tanított a gimnáziumban, és a konviktusban volt felügyelő. 1920-ban Kalocsán konviktusi felügyelő volt. 1921–4 között Innsbruckban teológiát tanult. 1923-ban Bécsben végezte a terciát. 1926-ban a bp.-i Tudományegyetemen latin–német szakos tanári oklevelet szerzett. 1927-ben Davosban gyógykezelték.

A noviciátust a zugligeti Manrézában végezte, utána befejezte középiskolai tanulmányait. A retorikát Szegeden végezte 1934–5 között, majd Bp.-en filozófiát hallgatott. 1937-ben Pécsett, 1938-ban Kalocsán volt magiszter. 1939–42 között Szegeden teológiát végzett, ahol közben pappá szentelték, majd itt végezte a terciát is. 1944-től Bp.-en a Tudományegyetemen tanult filozófiát. 1946–7 között Szegeden szentírástant tanított. 1948-ban Rómába küldték, ahol bienniumot végzett filozófiatörténetből. 1950–1 között Chieriben tanított filozófiát. 1952-ben Leuvenben, majd 1953-ban ismét Rómában készült a filozófiai doktorátusra. 1954-ben Brazíliába küldték, 1954–63 között Nova Friburgóban, 1964–73 között pedig Rio de Janeiróban tanított filozófiát. 1971–3 között fél évet Rióban, fél évet pedig São Paulóban, majd 1974-től csak Rióban tanított, itt hunyt el.

1904–6 között Nagyszombatban skolasztikus novícius volt, 1907–8 között Pozsonyban filozófiahallgató.

A kétéves próbaidőt az ausztriai Baumgartenbergben, a kétéves retorikai kurzust St. Andräban végezte. A bölcseleti tanulmányokra 1863–5-ben Pozsonyba került sor. Utána a bécs-kalksburgi középiskolában tanított. Innsbruckban volt teológus. 1872-ben szentelték pappá. 1874-ben St. Andräban gondozta a retorikusokat. A harmadik próbaévet Prágában végezte. 1876–83 között St. Andräban vezette a retorikai tanulmányokat, utána Pozsonyban volt rektor és az erkölcsbölcselet tanára. 1888-ban osztrák–magyar tartományfőnök lett. 1892–4-ben Bécsben házfőnök és 1902-ig a rendtartomány gazdasági főnöke volt. Akkor újból házfőnök, 1906-ban másodszor lett tartományfőnök. Fő feladata az osztrák-magyar rendtartomány felosztása és az önálló magyar rendtartomány megalapítása volt, ami 1909-ben valósult meg. Ekkor linzi házfőnök lett. 1915–9-ben a bécsi professzusház főnöke volt. 1920-ban Bécs-Lainzban a harmadik próbaév igazgatójává lett haláláig.

Szülővárosából, Besztercebányáról lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1748-ban Lőcsén grammatikát tanított. 1749–51-ig bölcseletet tanult Nagyszombatban. 1752–3-ban Eperjesen, 1754-ben Szakolcán tanított középiskolában. 1755–9 között Nagyszombatban egy évig matematikát, négy évig teológiát tanult. 1758-ban szentelték pappá. 1760-ban Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1761-ben Turócon volt hitszónok. 1762-től Kassán két évig matematikát és két évig bölcseletet tanított. 1766–7-ben Nagyszombatban volt a matematika tanára. A következő évben Pozsonyban hitoktatóként működött. 1769–71-ben Bazinban házfőnök, 1772–3-ban Trencsénben iskolaigazgató volt. A Társaság feloszlatása után, 1775-ben halt meg.

Spittalban született, Bécsből lépett be a Társaságba. 1731–3-ban Grazban tanult bölcseletet. A következő évtől egy-egy évig Klagenfurtban, Laibachban és Leobenben tanított középiskolában. 1737–9-ben Nagyszombatban, 1740-ben Kassán tanult teológiát. 1740-ben szentelték pappá. Utána Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1742–3-ban Kolozsváron retorikát tanított. 1744-ben Nagyszebenben hitszónok, 1745-ben Klagenfurtban retorikatanár, 1746–7-ben Millstattban hitszónok volt. 1748-ban Klagenfurtban etikát tanított. 1749-től Kremsben, Esztergomban, Trencsénben és Eperjesen egy, Kolozsváron két évig hitszónok volt. 1755–9-ben három évig kontroverziát, két évig szentírástant tanított Kassán. 1760–1-ben Besztercebányán hitszónok, a következő évben Pozsegában házgondnok volt. 1763-ban Temesváron és 1764-ben Budán, a Vízivárosban hitszónokként és plébániai munkában dolgozott. 1765–6-ban Pozsonyban, 1767-ben Millstattban lelkipásztori feladatokat látott el. 1768-ban Goriziában, 1769-ben Pécsett volt hitszónok. Ugyanebben az évben halt meg Budán.

A csehországi Kremsierben született, Bécsből végzett bölcsészként lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után 1699-től egy-egy évig Kassán, Szepeskáptalanon, Nagyszombatban, majd három évig újra Kassán tanított középiskolában. 1705–8-ban Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1708-ban. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1710-ben Úrvölgyön volt hitszónok. 1711-ben Grazban, 1712-ben Zágrábban, 1714–6-ban Nagyszombatban tanított bölcseletet. 1717–9-ben Linzben a kazuisztika, 1720–3-ban Kassán a teológia, 1724–7-ben Grazban a szentírástan, 1728–9-ben Budán és 1730–3-ban Nagyszombatban a kánonjog tanára volt. 1734-ben Klagenfurtban lelkipásztori munkát végzett. 1737–8-ban újra Budán tanított egyházjogot. 1739–43-ban Egerben a házi lelkiatya feladatát látta el. 1745-től Zágrábban, 1746–7-ben Varasdon és 1748–56-ban Sopronban korának és egészségi állapotának megfelelő, könnyebb feladatokat látott el haláláig.