1281 – 1300 / 1554 megjelenítése

Strusius Mátyás

Strusius Mátyás
1553 k. Brzostek. Nyelv: lengyel. SJ 1574. jan. 25. Braunsberg. F. 1591. jún. 16. C. sp. Lublin. †1616. aug. 30. Lublin.
Életrajz
A lengyelországi Brzostekban született, Braunsbergben lépett be a Társaságba.1586–7-ben Kolozsváron házgondnok és a birtokokon lelkipásztor volt. A lengyelországi Lublinban halt meg 1616-ban.
Ir
Ir: CPA I. 791.
Születési idő
1553?
Születési hely
Brzostek
Belépés ideje
1574-01-25
Belépés helye
Braunsberg
Fogadalomtétel ideje
1591-06-16
Fogadalomtétel helye
Lublin
Fogadalom
C. sp.
Halálozás ideje
1616-08-30
Halálozás helye
Lublin
Beszélt nyelvek
lengyel

Suberle Stefano

Suberle Stefano
1606. máj. 9. Cividale. Nyelv: olasz. SJ 1625. szept. 30. Leoben. Psz. 1638. Graz. F. 1641. szept. 29. C. sp. Fiume. †1646. dec. 5. Moldva.
Életrajz
Az itáliai Cividaléban született, Leobenben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1628-ban Goriziában tanította az alsósokat. 1629–31-ben Grazban bölcseletet tanult. Utána egy évig Fiuméban és két évig Triesztben grammatikát tanított. A teológiát szintén Grazban végezte. A következő évben Triesztben tanított, majd Leobenben volt harmadik probációban. Utána egy-egy évig Triesztben, Fiuméban és Zágrábban retorikát tanított. 1644–5-ben Gyöngyösön működött, ahonnan a moldvai misszióba ment. 1646 decemberében meghalt.
Ir
Ir: CPA II. 762.
Születési idő
1606-05-09
Születési hely
Cividale
Belépés ideje
1625-09-30
Belépés helye
Leoben
Fogadalomtétel ideje
1641-09-29
Fogadalomtétel helye
Fiume
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1638
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1646-12-05
Halálozás helye
Moldva
Beszélt nyelvek
olasz

Süle Géza

Süle Géza
1914. máj. 25. Pecöl. Nyelv: magyar. SJ 1933. aug. 18. Bp. Psz. 1943. jún. 25. Szeged. F. 1949. febr. 2. C. sp. †1988. júl. 20. Bp.
Életrajz
Rendi képzését Bp.-en kezdte: kétéves próbaidő és retorika a Manrézában, hároméves bölcseleti tanulmány a Mária utcában. Magiszter egy évig volt Kalocsán. A teológiát Szegeden végezte. Utána három évig házgondnok volt a Manrézában, majd Pécsett, az iskolák államosítása után, a kollégium templománál plébániát szervezett. 1950-ben a rendtartomány anyagi ügyeinek felelőse lett. A szerzetesek elhurcolását sikerült elkerülnie, de 1955. augusztus 23-án több más jezsuitával együtt letartóztatták és 1956. február 3-án tizennégy évi börtönbüntetésre ítélték. Októberben kiszabadult, de 1957 márciusában újra elfogták, büntetését három évre csökkentették. Letöltését az amnesztiáig sikerült kihúznia. Haláláig a bp.-i Szent Rita-plébánia pénzbeszedője, raktárosa és kisegítő lelkésze volt.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 95; Hetényi Varga 325–6; MJTN 216; Pálos 189; Pálos A.: P. Süle Géza S. J. 1914–1988. Anima Una 113. (1988. december) 1–2; P. Süle Géza SJ (1914–1988) In quavis mundi plaga 4. (1988. december) 4, 7–9; P. Süle Géza SJ (1914–1988) Szolgálat 82. (1989. Péter–Pál) 98–99; Pálos A.: S. G. S. J. KMJ II. 215–20.
Születési idő
1914-05-25
Születési hely
Pecöl
Belépés ideje
1933-08-18
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1949-02-02
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1943-06-25
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1988-07-20
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Sulyok Ferenc

Sulyok Ferenc
1568. Alsószopor. Nyelv: magyar. SJ 1584. okt. 24. Róma. †1602. nov. 20. Kolozsvár.
Életrajz
Erdélyben, Alsószoporon született, Rómában lépett be a Társaságba. Ott kapta meg egész képzését: két év újoncidő, egy év retorika, három év bölcselet és négy év teológia, majd a harmadik probáció. 1595. július 26-án érkezett meg Kolozsvárra. Ott magyar hitszónok és a templom igazgatója lett. 1599-től kazuisztikát is tanított. 1601-ben Gyulafehérváron volt házfőnök. 1602-ben Kolozsváron helyettesítette a rektort házfőnöki minőségben, amikor meghalt.
Ir
Ir: CPA I. 792.
Születési idő
1568
Születési hely
Alsószopor
Belépés ideje
1584-10-24
Belépés helye
Róma
Halálozás ideje
1602-11-20
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Sumatinger Joachim

Sumatinger Joachim
1699. okt. 14. Buda. Nyelv: német. SJ 1716. okt. 18. Bécs. Psz. 1728. Bécs. F. 1735. febr. 2. 4 fog. prof. Passau. †1763. febr. 12. Millstatt.
Életrajz
Budán született, logikusként Bécsből lépett be a Társaságba. 1719–20-ban Grazban tanult bölcseletet, majd egy-egy évig Linzben, Budán, Sopronban és Leobenben tanított középiskolában. 1726-ban kezdte meg Grazban a teológiai tanulmányokat, amelyeket két év múlva Bécsben folytatott. Ott szentelték pappá 1728-ban. 1730-ban végezte Besztercebányán a harmadik próbaévet. 1731-ben Brassóban, 1732-ben Nagyszebenben tanított. 1733-ban Budán a szeminárium igazgatója és házi lelkiatya volt. 1734–5-ben Passauban, 1736-ban Bécsben bölcseletet, 1737–8-ban Klagenfurtban kontroverziát, 1739-ben Zágrábban kazuisztikát tanított. 1740-ben Varasdon házgondnok volt. 1741-ben Budán kontroverziát, 1742–3-ban Egerben, 1744-ben Nagyszombatban, 1745–6-ban Passauban kazuisztikát, 1747-ben Nagyszombatban egyházjogot adott elő. 1748–9-ben Linzben, 1750-ben Laibachban, 1751-ben Steyrben, 1752-ben Varasdon, 1753–4-ben Nagyszombatban és 1755-ben Sopronban a házgondnoki hivatalt látta el. 1756–7-ben Judenburgban házi lelkiatya volt. 1758–60-ban Klagenfurtban egyházjogot tanított. Utána egy évig Leobenben és 1762-től haláláig Millstattban házi lelkiatya volt. Szent László királyról Bécsben mondott latin szentbeszéde 1736-ban nyomtatásban is megjelent.
M
M: Panegyricus Divo Ladislao Regi Hungariae dictus. Bécs, 1736.
Ir
Ir: Nom. III. 1631; So VII. 1702; St 344.
Születési idő
1699-10-14
Születési hely
Buda
Belépés ideje
1716-10-18
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1735-02-02
Fogadalomtétel helye
Passau
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1728
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1763-02-12
Halálozás helye
Millstatt
Beszélt nyelvek
német

Sümeghi (Simeghi) János

Sümeghi (Simeghi) János
1686. nov. 4. Sümeg. Nyelv: magyar. SJ 1704. okt. 9. Bécs. Psz. 1718. Kassa. F. 1722. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1753. máj. 7. Buda.
Életrajz
Sümegen született, Pozsonyból Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1708–10 között Grazban bölcseletet tanult. 1711–4-ben Kolozsváron tanított középiskolában. 1715–8-ban Kassán végezte a teológiát, ott szentelték pappá 1718-ban. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1720-ban Rozsnyón hitszónokként működött. 1721–4-ben Nagyszombatban bölcseletet, 1725–6-ban Egerben és 1727–30-ban Győrben kazuisztikát tanított. 1731-ben Nagyszombatban kontroverziatanár és a szeminárium igazgatója volt. A következő évben Sopronban a konviktust vezette. 1733–6-ban Kőszegen rektorhelyettesként működött. 1737–46 között a váci püspök gyóntatója és tanácsadója volt. 1747-ben Nagyszombatban a szemináriumot vezette. 1748–51-ben Pozsonyban, 1752–3-ban Budán rektor és plébános volt. Több műve megjelent, köztük a kolozsvári Mária-kegyképről, Szent Atanázról és kettő Justus Lipsiusról.
M
M: Eucharisticon Magno S. J. Fundatori. Bártfa, 1713; Maria Virgo Claudiopolitane. Kolozsvár, 1714; Imago poetica. Nagyszombat, 1723; Monita et exempla politica Justi Lipsii. Nagyszombat, 1723; Sacrum Orientis Columen, Athanasius. Nagyszombat, 1724; Justi Lipsii Politicorum […] liber III. Nagyszombat, 1724.
Ir
Ir: Nom. III. 1632; So VII. 1031–2; St 328; Szi XII. 1031–2.
Születési idő
1686-11-04
Születési hely
Sümeg
Belépés ideje
1704-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1722-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1718
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1753-05-07
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
magyar

Summerauer Ferenc

Summerauer Ferenc
1672. szept. 5 Eperjes. Nyelv: német. SJ 1689. okt. 22. Bécs. Psz. 1704. Graz. F. 1708. febr. 2. 4 fog. prof. Graz. †1734. dec. 18. Nagyvárad.
Életrajz
Eperjesen született, Klagenfurtból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaévek után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1693–5-ben Grazban tanult bölcseletet. Utána Leobenben két évig, Sopronban, Judenburgban és Klagenfurtban egy-egy évig tanított középiskolában. 1701–4 között Grazban volt teológus. Ott szentelték pappá 1704-ben. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. Utána tizenkét évig hitszónokként működött Leobenben, Linzben, Grazban, Pozsonyban, Nagyszombatban, Budán és Sopronban. 1719-ben Millstattban házi lelkiatya volt. Utána folytatta hitszónoki tevékenységét Budán és Besztercebányán egy, Eperjesen öt, Kassán egy évig. 1728–9-ben Besztercebányán házgondnokként működött. 1730–2-ben Nagybányán volt hitszónok. A következő évben Kolozsváron látta el a házgondnoki teendőket, majd haláláig Nagyváradon volt hitszónok.
M
M: Kayser-Bild in Trauer-Schatten von Todt der Ewigkeit. Graz, 1711.
Ir
Ir: Nom. III. 1633–4; So VII. 1702; St 344.
Születési idő
1672-09-05
Születési hely
Eperjes
Belépés ideje
1689-10-22
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1708-02-02
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1704
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1734-12-18
Halálozás helye
Nagyvárad
Beszélt nyelvek
német

Summerecker (Summeregger) Michael

Summerecker (Summeregger) Michael
1580. szept. 29. Višnja Gora. Nyelv: német. SJ 1602. szept. 24. Brünn. Psz. 1615. Graz. F. 1623. jan. 8. 4 fog. prof. Graz. 1636–1639 tartományfőnök. †1647. júl. 23. Bécs.
Életrajz
A szlovéniai Višnja Gorában született, Brünnben lépett be a Társaságba. A próbaévek után 1605–7-ben Grazban bölcseletet tanult. Utána egy évig Laibachban tanított. 1609–10-ben Grazban volt teológus. Ekkor megszakította tanulmányait, és 1611-ben Brünnben, 1612-ben Jindřichův Hradecben, 1613–4-ben Grazban tanított középiskolában. 1615-ben ugyanott folytatta a teológiát, és szentelték pappá ugyanabban az évben. 1616-tól négy évig bölcseletet, hat évig teológiát tanított. 1625-től három évig az egyetem kancellárja is volt. 1628–31-ben Bécsben rektorként működött. 1632-től tanulmányi főnök és egy évig Lipót Vilmos főherceg teológiatanára volt, majd a morális teológiát tanította. Ez az elnevezés első eset a katalógusokban, egyelőre folytatás nélkül. A következő évben a „kazuisztika” szerepel nála. 1635–8-ban tartományfőnök volt. A nagyszombati egyetem indulása már az ő hivatali idejére esett. 1639–40-ben grazi rektor és 1641–7-ben a bécsi professzusház főnöke volt.
Ir
Ir: CPA II. 762–3.
Születési idő
1580-09-29
Születési hely
Višnja Gora
Belépés ideje
1602-09-24
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1623-01-08
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1615
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1647-07-23
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Suta László

Suta László
1871. dec. 31. Zsadány. SJ 1898. okt. 18. Nagyszombat. †1916. okt. 12. Kalocsa.
Életrajz
Kőművesként lépett be a Társaságba. 1898–1900 között Nagyszombatban testvérnovícius, 1901–7 között Nagykapornakon gazdasági segítő, 1908-tól Kalocsán pincemester és a villa gondozója volt.
Ir
Ir: MJTN 216.
Születési idő
1871-12-31
Születési hely
Zsadány
Belépés ideje
1898-10-18
Belépés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1916-10-12
Halálozás helye
Kalocsa

Svetić (Cywelich) Juraj

Svetić (Cywelich) Juraj
1590. Zágráb. Nyelv: horvát. SJ 1612. okt. 13. Brünn. Psz. 1621. máj. 23. Graz. †1627. okt. 28. Pécs.
Életrajz
Zágrábban született, a csehországi Brünnben lépett be a Társaságba. A próbaévek után 1615-ben Zágrábban grammatikát tanított. 1616–21 között Grazban tanult bölcseletet és teológiát. Ott szentelték pappá 1621-ben. A következő évtől haláláig a hódoltsági misszióban dolgozott Pécsett.
Ir
Ir: CPA II. 763; Guilhermy II. 338; Po Magyar 752.
Születési idő
1590
Születési hely
Zágráb
Belépés ideje
1612-10-13
Belépés helye
Brünn
Papszentelés ideje
1621-05-23
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1627-10-28
Halálozás helye
Pécs
Beszélt nyelvek
horvát

Sylvanus (Erdősi) Péter

Sylvanus (Erdősi) Péter Székelyföld. Nyelv: magyar. SJ
1579. Kolozsvár. Psz. 1579 előtt. †1586. júl. 19. Gyulafehérvár.
Életrajz
Székelyföldön született, világi papként Kolozsváron vették fel a Társaságba 1579 végén. Tanulmányokat nem végzett. Kolozsváron maradt lelkipásztori munkában. Nehezen alkalmazkodott a helyzethez, és jogi nehézségek is adódtak a felvételnél. Giovanni Paolo Campano lengyel tartományfőnök azonban kitartott mellette, és Braunsbergbe küldte az újoncházba, ahol teljesen megváltozott. 1584 elejétől Gyulafehérváron házgondnok és hitszónok volt. A tartományfőnök szerint ekkor már a magyar atyák legjobbjai közé tartozott. 1585-ben betegség miatt Kolozsvárra került, és a házgondnoki hivatalt látta el. Rövidesen visszakerült Gyulafehérvárra, ahol tüdeje miatt súlyos beteg lett, és 1586 nyarán meghalt.
Ir
Ir: CPA I. 793; MAH I–II.
Születési idő
1579
Születési hely
Kolozsvár
Papszentelés ideje
1579
Papszentelés helye
előtt
Halálozás ideje
1586-07-19
Halálozás helye
Gyulafehérvár
Beszélt nyelvek
magyar

Szabó Ambrus

Szabó Ambrus
1907. máj. 16. Deáki. SJ 1925. júl. 30. Érd. F. 1937. aug. 15. †1986. febr. 4. Bp.
Életrajz
1925–7 között testvérnovícius volt Érden, a következő évben Szegeden portás és mindenes. 1929–31 között a Manrézában volt ebédlős és portás, 1932–7 között Szegeden portás és mindenes, 1938-ban Hódmezővásárhelyen bevásárló, 1939–40 folyamán Kalocsán mindenes, 1941-ben Kassán ebédlős, 1942-től Szatmárnémetiben portás és mindenes, 1946-tól Pécsett bevásárló, mindenes, 1950-ben a pesti rendházban portás. A szétszóratás után 1950–71 között villanyszerelőként dolgozott; 1971–6 között sekrestyés, 1976–83 között pedig már mint nyugdíjas végezte ezt a feladatot Bp.-en.
Ir
Ir: MJTN 216; Búcsúzunk Szabó Ambrus testvértől. In quavis mundi plaga III/2 (1986. április) 13–5; Fr. Szabó Ambrus S. J. (1907–1986). Anima Una 103. (1986. április) 2–3; F. Szabó Ambrus (1907–1986). MJV IV. 456–8; Miklósházy 50.
Születési idő
1907-05-16
Születési hely
Deáki
Belépés ideje
1925-07-30
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1937-08-15
Halálozás ideje
1986-02-04
Halálozás helye
Bp

Szabó Ferenc

Szabó Ferenc
1931. febr. 4. Kálócfa. SJ 1953. aug. 14. Psz. 1962. aug. 6. Brüsszel. F. 1971. aug. 15.
Életrajz
1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi szemináriumban. Az illegalitásban lépett be a Társaságba. Francia és magyar irodalmat tanult Budapesten az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1956 novemberében elöljárói kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a Leuven melletti eegenhoveni jezsuita főiskolán végezte 1957–63 között, közben (1962-ben) Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.
1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt rádiós szerkesztőként és magyar nyelvű filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait.
1992-ben hazatért, azóta a (2010 őszétől már csak internetes kiadásban megjelenő) Távlatok című folyóirat főszerkesztője, 1993–4-ben a Magyar Rádió Felügyelőbizottságának volt tagja. 1994-től a Magyar Püspöki Kar médiabizottságának tagja. 2000–5-ig a PPKE kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő. Több évig, 2011-ig a váci Apor Vilmos Főiskolán tanított.
Rendkívül termékeny író, szerteágazó munkásságát számtalan monográfia, filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány és tanulmánykötet, verskönyv és műfordítás jelzi. Hetvenedik születésnapja alkalmából, 2001-ben II. János Pál pápa táviratban köszöntötte, kiemelve odaadó szolgálatát a Vatikáni Rádió magyar adásának élén. A Magyar Köztársaság művelődési miniszterétől 1991-ben a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet vehette át, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki gazdag műfordítói munkásságáért, a 20. századi nagy francia költők és teológusok műveinek fordításáért. Irodalmi munkásságát Stephanus-díjjal ismerte el a Stephanus Alapítvány Kuratóriuma 2001-ben, 2002-ben pedig újságírói tevékenységéért Táncsics Mihály-díjban részesült. További díjai: Doctor of Literature (2003), Széchenyi Társaság díja (2007), Pro Cultura Christiana-díj (2008), Magyar Örökség Díj (2011), Mindszenty-emlékérem (2012), Prokop Péter-díj (2012).
M. Világnézetek harca. Mai írók és gondolkodók. Louvain, 1963; Mai írók és gondolkodók. Louvain, 19652; Le Christ créateur chez Saint Ambroise. Róma, 1968; Isten barátai. Hitünk korszerű bemutatása. Róma, 1969, Róma 19732; Távlatok. Irodalmi és világnézeti tanulmányok. Róma, 1970; Henri de Lubac az egyházról. Róma, 1972; Az ember és világa. Róma, 1969, Róma, 19742, Bp., 20123; Párbeszéd a hitről. Irodalmi és világnézeti tanulmányok. Róma, 1975; Henri de Lubac – Yves de Congar. Róma, 1975 (TTK); Ábrahámtól Jézusig. Bevezetés a Bibliába. (Puskely Máriával.) Róma, 1976. Biblikus teológiai szótár. (Nagy Ferenccel) Róma, 1972, Róma, 19762, Róma, 19833, Bp., 19864, Bp., 20095; A szeretet hullámhosszán. Róma, 1977, Bp., 20122; Jézus Krisztus megközelítése. Róma, 1978; A rejtett Isten útjain. Róma, 1980; Életadó Lélek. Bevezetés a keresztény hitéletbe. Róma, 1980; F. Varillon: Isten alázata és szenvedése. (Ford.) Róma, 1980; Karl Rahner. Róma, 1981 (TKK); Őszi ámulat. Versek és műfordítások. Róma, 1982; Jelek az éjszakában. Tanulmányok és versek. Róma, 1983; Uram, irgalmazz! (Prokopp Péter képeivel.) Róma, 1983; Pázmány Péter. Válogatás műveiből I–III. (Szerk., bev. tanulmány Őry Miklóssal.) Bp., 1983; Teljes évszak. Versek és műfordítások. Róma, 1984; Vallomások Teilhard-ról. (Szerk. Golen Károllyal, ford. és tanulmány.) Róma, 1984; Nyugtalan temgerszem. AMI Évkönyv 1984. (Versek többekkel.) Róma, 1984; Jézus Krisztus tegnap és ma. Rádióbeszélgetések és vallomások Jézusról. (Vertse Mártával.) Róma, 1985; Szavak forrása csend. Claudel, Valéry, Emmanuel. Tanulmányok és versfordítások. Róma, 1985; Auteur de la nomination de Péter Pázmány au siège primatial d’Esztergom (1614–1616). (Tanulmány, Lukács Lászlóval.) AHSI Róma, 1985; Életfordulókra. Róma, 1986; Lélekben és igazságban. Tanulmányok, naplójegyzetek. Róma, 1986; Az emmauszi úton. Hitünk megalapozása. Róma, 1987; Pázmány Péter emlékezete. (Szerk. Lukács Lászlóval; tanulmány Pázmány kegyelemvitájáról.) Róma, 1987; Mielőtt szürkülnek a színek. Versek. (Triznya Mátyás akvarelljeivel.) Róma, 1987; Mauriac önmagáról. Róma, 1987; Arcod keresem. Istenkeresők vallomásai. Róma, 1988; Marcel önmagáról. Róma, 1988; Szomjúság-forrás. Róma, 1989; Hans Urs von Balthasar önmagáról. Róma, 1989; Párbeszéd a hitről. Bp., 1990; A teológus Pázmány. A grazi „theologia scholastica” Pázmány művében. Róma, 1990, Bp., 19982; Y. de Montcheuil: Világ világossága. (Ford.) Bp., 1990; A lélek örvényében. Versek. (Miletics Katalinnal.) Bp., 1990; F. Varillon önmagáról. Bp., 1990; Loyolai Szent Ignác írásaiból. Róma, 1991; Napfogyatkozás. Kereszténység és modernség. Róma, 1991; Zsoltárhangon. Versek. Róma, 1991, Bp., 19932; Kortárs magyar jezsuiták. 1–2. Eisenstadt, 1991–1992; Két jezsuita költő. Morlin Imre és Cser László. (Szerk., vál., bev. tanulmány.) Róma, 1992; Hiszek Tebenned. Bevezetés a kereszténységbe. Róma, 1993; Jezsuiták tegnap és ma. Róma, 1993; R. Schneider önmagáról. Bp., 1994; Roberto Bellarmino: L’església militant; Péter Pázmány: Cinc belles cartes. (Katalán nyelven, bev. tanulmány, vál.) Barcelona, 1994; „Csillag után”. Istenkeresés a modern irodalomban. Bp., 1995; Szomjazod, hogy szomjúhozzalak. Válogatott versek. Bp., 1995; P. Emmanuel önmagáról. Bp., 1995; Üldözött jezsuiták vallomásai. (Szerk.) Bp., 1995. Franciául: Jésuites sous le pouvoir communiste. Bruxelles, 2012; Kerkai Jenő emlékezete. (András Imrével és Bálint Józseffel.) Bp., 1995; Jézus Krisztus. Bp.–Szeged, 1996; Prohászka ébresztése. 1–2. (Szerk.) Bp., 1996; Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek. 1–3. (Szerk.) Szeged, 1997; Láng az őszutóban. Bp., 1997; Magyar jezsuiták vallomásai. 1–3. (Szerk.) Bp., 1997–1999; Két végtelen között. Tanulmányok. Bp., 1999; Teilhard önmagáról. Szeged, 1999; Prohászka önmagáról. Szeged, 1999; Magyar európaiság – európai magyarság. (Szerk.) Szeged, 1999; De profundis. Versek (Miletics Katalinnal és Móser Zoltánnal.) Szeged, 2000; Dienes Valéria önmagáról. Szeged, 2001; Keresztények az ezredfordulón. Bp., 2001; Két kiáltás között. Válogatott versek. Szeged, 2002; Szavak alkímiája. Bp., 2002; Tajtékzó idő. Új versek. Bp., 2003; Keresztény gondolkodók a XX. században. Szeged–Bp., 2004; Ez a mi hitünk. Bp., 2005; Prohászka időszerűsége. Bp., 2006; Jezsuiták Szent Ignác nyomdokain. (Bartók Tiborral.) Bp., 2006; Prohászka Ottokár élete és műve (1858–1927). Bp., 2007; The Life and Work of Ottokár Prohászka (1858–1927). Bp., 2007; Magyar jezsuiták vallomásai IV. (Szerk.) Bp., 2008; Séta szülőföldemen. Zalai gyökereim. Zalalövő, 2008; Arcodat keresem. Az élő Isten és az élet kultúrája felé. Bp., 2008; Pálos Antal emlékezete. (Lázár Kovács Ákossal.) Bp., 2009; Másodvirágzás. Versek. Bp., 2011; Új távlatok. Tanulmányok. Bp., 2011; E száz év után – eszméletcsere. Bergson eszméinek hatása a XX. század spirituális megújulására – Magyarország felé közvetítő: Dienes Valéria. (Tudományos konferencia 2011. május 25. – Szerk., tanulmány.) Bp., 2011; Krisztus és Egyháza Pázmány Péter életművében. Bp., 2012; A Vatikán keleti politikája. Az Ostpolitik színe és visszája. Bp., 2012; Jésuites hongrois. Sous le pouvoir communiste. Bruxelles, 2012; Paul Claudel és konvertita barátai. Válogatás Paul Claudel műveiből. Bp., 2013; Élő évgyűrűk. Naplórészletek, találkozások, arcélek. Bp., 2013; Évgyűrűk képekben. Bp., 2014; Istenkeresők és megtérők. A XX. század konvertitái. Bp., 2014; „Krisztus fénye”. Bevezetés Henri du Lubac SJ életművébe. Bp., 2014; Házasság és család Krisztus fényében. Bp., 2015; Szabadon és hűségesen Krisztusban. Szerelem – házasság – család keresztény szemmel. Bp., 2015; Találkozások. Barátok, mesterek. Bp., 2015.
Lásd Szabó Ferenc bibliográfiáját a Távlatok honlapján: összeáll. Gyorgyovich Miklós. http://www.tavlatok.hu/J_SZF.htm (letöltve 2015. május 20.).
Ir
Ir: MJTN 217; Hajszíne világosbarna. F. Szabó Ferenc önéletrajza. Anima Una II. (1957) 1–3; Hegyi B.: Szabó Ferenc, a párbeszéd teológusa. Új Ember 32 (1976) 28. 3; Béládi M.: Szabó Ferenc. A határontúli magyar irodalom. Bp., 1982; Borbándi 330–1, 674; Tóth S.: Mielőtt szürkülnek a színek. Új Ember 43 (1987. június 17.) 24. 6; Szabó Ferenc hatvanéves. Új Ember 47 (1992) 7. 6; Lőcsei G.: A szellemi vasfüggöny után. Látogatás a Vatikáni Rádióban. Magyar Nemzet-cikk); ProvH 14. (1992. június) 17; Kabdebó L: Beszélgetés Szabó Ferenccel. Vigilia (1993) 223–229; Gelencsér G.: Kálócfától a Vatikáni Rádióig. Zalai Hírlap, 1993. május 8. 10; Szabó Ferenc – A keresztény kultúra szolgálatában. MJV I. 327–46; Bertók É.: „Egy csillagzat alatt”. (Szabó Ferenc SJ életéről és munkásságáról). Emlékkönyv a Zrínyi Miklós Gimnázium fennállásának 100. évfordulóján. 1896–1996. Zalaegerszeg, 1996. 199–200; Simon Gy. F.: Az ember és világa. P. Szabó Ferenc SJ filozófus és költő. Keresztény Élet 1997. január 19.; Nemesszeghy E.: P. Dr. Szabó Ferenc SJ. Jezsuiták küldetése 13–4; Erdélyi E.–Nóbel I.: „Az öröm örökkévaló”. – Adventi beszélgetés Szabó Ferenc jezsuita atyával. Árgus 8 (1997) 2. 65–70; Szabó Ferenc. Kortárs magyar írók. 1945–1997. II. Bp., 1998. 327–8; Hafenscher K.: Loyola és Luther szellemi utódai beszélgetnek. Interjú Szabó Ferenc jezsuita atyával. Credo 1999. 1–2. 86–9; Tóth S.: Ötvenéves a Vatikáni Rádió. Beszélgetés P. Szabó Ferenccel. Új Ember 1999. október 31; Szabó Ferenc. A határon túli magyar irodalom kislexikona. Bp., 2000. 168–169; Szabó Ferenc. Magyar Irodalmi Évkönyv 2000. Bp., 2001. 150; Idő a művészetben. A 70 éves Szabó Ferenc köszöntése. Bp., 2001; Szigeti L.: Kezdet és vég titkai. Szabó Ferenc jezsuita költő köszöntése. Új Ember 59 (2003. március 2.) 9; Szigeti L.: „Sosem szakadtam el a magyar valóságtól…” Születésnapi beszélgetés Szabó Ferenc jezsuita szerzetessel. Új Ember 62 (2008) 6. 8; Bodnár Dánielnek válaszol Szabó Ferenc: Csillagfényben. Portrékötet. Bp., 2006; Körössy L.: Nagyobb bennem a bizalom… Kérdéseinkre válaszol Szabó Ferenc jezsuita szerzetes. Familia (2008) 5. 8; Sághy Marianne-nak válaszol: Mindennap hazajöttem. (Interjúkötet.) Bp., 2009; MJN 250–4.
Születési idő
1931-02-04
Születési hely
Kálócfa
Belépés ideje
1953-08-14
Fogadalomtétel ideje
1971-08-15
Papszentelés ideje
1962-08-06
Papszentelés helye
Brüsszel

Szabó István

Szabó István
1695. aug. 17. Eger. Nyelv: magyar. SJ 1714. nov. 29. Trencsén. Psz. 1724. Nagyszombat. F. 1729. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1753. márc. 3. Nagyszombat.
Életrajz
Egerben született, a bölcselet doktoraként Kassáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után 1717-től Kolozsváron és Székelyudvarhelyen, majd 1719–21-ben újra Kolozsváron tanított középiskolában. 1722–5-ben teológiát tanult Nagyszombatban. Ott szentelték pappá 1724-ben. 1726-ban Besztercebányán végezte a harmadik probációt. 1727–8-ban Komáromban volt hitszónok. A következő négy évben Kassán bölcseletet tanított. 1733–5-ben Kolozsváron, 1736–42-ig Nagyszombatban a székesegyház szónokaként, az egyházi szónoklattan gyakorlatainak felelőseként, és az utolsó két évben a szeminárium igazgatójaként működött. 1743–6-ig Sopronban, 1747–9-ig Pécsett volt rektor. 1750-től haláláig Nagyszombatban a Szent Adalbert-szemináriumot vezette.
Húsz évig fő feladata volt a hitszónoklat. Nagyböjti és a vasárnapi evangéliumokról szóló beszédei három kötetben nyomtatásban is megjelentek. Az ünnepeken mondott szentbeszédeit is előkészítette nyomtatásra, azonban ezek kéziratban maradtak, és ma az ELTE Egyetemi Könyvtárában találhatóak. Nála már hiányzik a hitújítás korának vitázó stílusa. Nem követi a franciák hosszú szentbeszédeit sem. A szentatyák homíliái erősen hatottak rá. Szinte kivétel nélkül a Szentíráshoz nyúlt vissza, abban is főleg az Ószövetséghez. Szentbeszédeiben a korabeli moralizáló stílus uralkodott. Máriáról mondott beszédeinek központi témája a korát nagyon jellemző barokk eszme: Magyarország Mária országa.
M
M: Arbusculi majales. Kolozsvár, 1720; Academicarum fulminalium stemma. Kolozsvár, 1721; Vindiciae Mariani conceptus. Kolozsvár, 1723; Koronában foglalt […] ékes angyal. Kassa, 1731; Cassovia vetus et nova. Nagyszombat, 1732; Concio in Translatione Virginis Tyrnavianae. Nagyszombat, 1742; Mária Terézia Magyar és Cseh-országnak felséges koronás királyné asszonya. Sopron, 1743; Prédikátziók. Sopron, 1744; Halotti prédikátzio […] néhai Szent Györgyi Horvát Erzsébet asszonynak. Sopron, 1744; Egyházi beszéd I. Ferencz német császárrá történt megválasztása dicsőítésére. Sopron, 1745; Három esztendőre-való vasárnapi prédikátziók. 3 k. Nagyszombat, 1746; A dücsőséges Szent István […] társasághoz rövid beszéd. Nagyszombat, 1751.
Ir
Ir: DHCJ IV. 3677–8; LKKOS 1190; Nom. III. 1641; Pe 643; Petrik 1712–1860/III; Po Magyar 1545–6; So VII. 1737–8; St 345–6; Szi XIII. 203–4; Németh L.: A Regnum Marianum állameszme. Regnum 4. (1940–1941) 223–292; Lukács L.: Szabó István élete és szónoki munkái. Szeged, 1946.
Születési idő
1695-08-17
Születési hely
Eger
Belépés ideje
1714-11-29
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1729-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1724
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1753-03-03
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Szabó János

Szabó János
1927. jan. 30. Somogyszentmiklós. SJ 1948. aug. 14. Bp. Psz. 1958. júl. 30. Burgos. F. 1961. febr. 2. †1964. aug. 17. Zams.
Életrajz
1948–50 között a zugligeti Manrézában volt skolasztikus novícius. A szétszóratás után, 1956-ban külföldre távozott. 1957–9 között Burgosban végezte a teológiát, ott szentelték pappá. 1960-ban Wépionban végezte a terciát. 1961-ben Rómába került, a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségében segített, közben az egyetemen olasz irodalmat tanult. Egy alpesi kirándulás alkalmával lezuhant és szörnyethalt.
Ir
Ir: MJTN 217; Orbán M.: P. Szabó Jánosról. Cor Unum 86. (1964. október) 5–6; Holovics F.: Id. Szabó János halálának körülményei. Adatrögzítés 23. (1964. november 26.) 16–7; Gallus T.: Szabó János emlékére. Magyar Papi Egység 30–31. (1965. húsvét) 121–2; MJN 254.
Születési idő
1927-01-30
Születési hely
Somogyszentmiklós
Belépés ideje
1948-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1961-02-02
Papszentelés ideje
1958-07-30
Papszentelés helye
Burgos
Halálozás ideje
1964-08-17
Halálozás helye
Zams

Szabó József I.

Szabó József I.
1742. márc. 17. Csepreg. Nyelv: magyar. SJ 1761. okt. 17. Trencsén. Psz. 1772. Nagyszombat. †1801. ápr. 2. Besztercebánya.
Életrajz
Csepregen született, logikusként lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után 1764–5-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána 1766–8-ban Kolozsváron, 1769-ben Egerben tanított középiskolában. 1770–3 között Nagyszombatban teológiát tanult. 1772-ben szentelték pappá. A Társaság feloszlatása után Szekszárdon lett káplán. Utána Vácra került püspöki szertartónak, majd haláláig Besztercebánya plébánosa volt. 1789-től gabonanemesítéssel foglalkozott, főleg rozzsal, búzával és árpával. Erről 1793-ban megjelent, Vátzi gabona című magyar nyelvű munkájában számolt be, amely a maga nemében első volt Magyarországon. Könyvét német és latin fordításban egyidejűleg adta ki Mitterpacher Lajos.
M
M: Cultura peponum. Buda, 1790; Vátzi gabona. Vác, 1793.
Ir
Ir: MÉL II. 681; Nom. III. 1641; Pe 1552; Petrik So VII. 1739; St 345; Szi XIII. 220.
Születési idő
1742-03-17
Születési hely
Csepreg
Belépés ideje
1761-10-17
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1772
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1801-04-02
Halálozás helye
Besztercebánya
Beszélt nyelvek
magyar

Szabó József II.

Szabó József II.
1906. júl. 23. Miskolc. Nyelv: magyar. SJ 1926. júl. 30. Érd. Psz. 1937. jún. 24. Szeged. F. 1940. febr. 2. C. sp. Bp. †1997. dec. 25. Bp.
Életrajz
Miskolcon született. Gimnáziumi tanulmányait ugyanott, a minoritáknál végezte. Érden lépett be a Társaságba. 1929–31-ben Szegeden végezte a bölcseleti tanulmányokat. 1932–4-ben Kalocsán a Loyoleumban volt felügyelő. 1935–8-ban Szegeden tanult teológiát, ott szentelték pappá 1937-ben, majd 1939-ben ugyanott végezte a harmadik próbaévet. 1940–4 között a bp.-i újoncházban a retorikát végző tanuló rendtagok vezetője, a szónoklattan tanára és az újoncmester helyettese volt. Már akkor kapcsolatban állt a műegyetemistákkal. Ez erősödött 1945-től, amikor a bp.-i rendházba került. Ő lett akkor az egyetemisták Mária-kongregációjának vezetője is. 1950-ben, a rendház tagjainak elhurcolásakor, nem volt otthon. 1950 őszétől a Haller téri plébánián lett sekrestyés. 1953-tól az Üllői úti Szent Kereszt-plébánia adminisztrátora volt. Lelkipásztori munkáját az egyetemisták körében kis csoportokban tovább folytatta. 1963. augusztus 22-én tartóztatták le Fonyódon. 1964-ben a fellebbviteli tárgyaláson hét évre ítélték, de 1968. november 22-én szabadult. Az Ecseri úti Szent Kereszt-egyházközség irodavezetője lett Bp.-en. 1976. szeptember 5-től hivatalosan felvették az esztergomi főegyházmegyébe. A kelenföldi Szent Gellért-plébánián lett helyettes plébános. 1993-ban a rend Radvány utcai otthonába, onnan 1995-ben a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonba került.
M
M: A szónoki taglejtés. Bp., 1943; Az egyén. Bp., 1943; Az egyén és közösség. Bp., 1943; Az egyén és a közösség röntgenképe. Bp., 1943; Emberibb ember – magyarabb magyar. Bp., 1943; Találkozásom az ifjú sassal. Bp., 1944.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 96; Hetényi Varga II. 327–37; MJTN 217; Pálos 189–90; M. I.: P. Sz. J. MJV III. 327–31; Miklósházy 50.
Születési idő
1906-07-23
Születési hely
Miskolc
Belépés ideje
1926-07-30
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1940-02-02
Fogadalomtétel helye
Bp
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1937-06-24
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1997-12-25
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Szabó László

Szabó László
1924. szept. 26. Bp. SJ 1942. aug. 14. Bp. Psz. 1952. aug. 15. F. 1960. febr. 2.
Életrajz
1942–4 között a zugligeti Manrézában végezte el a noviciátust. 1945-ben Szegeden kezdte a filozófiát, majd Rómában fejezte be 1947-ben. 1948-ban Bikfayában tanult arabul, 1949-ben Bejrútban törökül. 1950–3 között Leuvenben teológiát végzett. 1954-ben St. Asaphban végezte a terciát, 1955–7 között Rómában Szentírásból szerzett diplomát. 1958-tól kezdve Bejrútban a Szentírás professzora, de közben lelkipásztori munkát is végzett, és lelkigyakorlatokat adott.
Ir
Ir: MJTN 218; Szabó L.: Magyar jezsuiták a Közel-Keleten. MJV II. 229–32; MJN 255.
Születési idő
1924-09-26
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1942-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1960-02-02
Papszentelés ideje
1952-08-15
Halálozás ideje
2018-07-06
Halálozás helye
Bejrút

Szabolth Ferenc

Szabolth Ferenc
1653. márc. 2. Tapolcsány. Nyelv: magyar. SJ 1672. márc. 31. Trencsén. Psz. 1685. Graz. F. 1687. febr. 2. C. sp. Trencsén. †1709. okt. 5. Nagyszombat.
Életrajz
Tapolcsányban született, Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. 1674-ben ugyanott grammatikát tanított. 1675–7-ben Nagyszombatban tanult bölcseletet. Utána egy-egy évig Győrben, Szakolcán és két évig Pozsonyban tanított középiskolában. Teológiai tanulmányait Grazban végezte 1682–5 között, ott szentelték pappá 1685-ben. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1687-ben Trencsénben, 1688-ban Győrben tanított középiskolában. 1689–94-ben Pozsonyban négy évig a retorika tanára és két évig házgondnok volt. A következő évben Nagyszombatban a gazdasági ügyeket intézte. 1696–8-ban Trencsénben a konviktust vezette és hitszónok volt. 1699–1701-ben Szepeskáptalanban a házfőnöki hivatalt látta el. 1702–6 között Pozsonyban két évig a gazdasági ügyek intézőjeként és három évig házgondnokként működött. 1707-től haláláig Nagyszombatban élt, utolsó évében mint a szeminárium igazgatója.
M
M: Actus amoris Mariani. Nagyszombat, 1608.
Ir
Ir: Nom. III. 1641–2; Pe 189; So VII. 1740; St 346; Szi XIII. 281.
Születési idő
1653-03-02
Születési hely
Tapolcsány
Belépés ideje
1672-03-31
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1687-02-02
Fogadalomtétel helye
Trencsén
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1685
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1709-10-05
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Szaikovich (Sztaikovics) István

Szaikovich (Sztaikovics) István
1631. aug. 20. Planina. Nyelv: horvát. SJ 1650. okt. 6. Bécs. Psz. 1662. Graz. F. 1668. febr. 2. 4 fog. prof. Graz. †1694. ápr. 4. Zágráb.
Életrajz
A horvátországi Planinán született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Zágrábban tanított grammatikát. 1654–6-ban bölcseletet tanult Grazban, majd két évig Varasdon tanított. 1659–62-ben Grazban végezte a teológiát, ott szentelték pappá 1662-ben. A harmadik próbaévet Judenburgban végezte. Utána egy évig Varasdon tanított. 1665–8 között Grazban három évig bölcseletet és egy évig kazuisztikát tanított. A következő évben Kassán teológiát adott elő. 1673–5-ben Grazban szentírástant tanított. 1676–8-ban zágrábi rektor volt. 1679–80-ban Nagyszombatban a kancellári hivatalt látta el, és szentírástant adott elő. 1681–5-ben Grazban a teológia tanára volt. 1686–8-ban Linzben, 1689–94-ben Zágrábban, utolsó betegségéig, a házi lelkiatya feladatát látta el. Egyik teológiai műve Kassán jelent meg.
M
M: Hercules Philosophus. Graz, 1666; Carolus Salernitanus. Graz, 1666; Trias virtutum theologicarum. Kassa, 1670; Tiara Theologica. Graz, 1682.
Ir
Ir: Nom. III. 1642–3; RMK II. 1236; So VII. 1741; St 346; Szi XIII. 296.
Születési idő
1631-08-20
Születési hely
Planina
Belépés ideje
1650-10-06
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1668-02-02
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1662
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1694-04-04
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
horvát