221 – 240 / 1554 megjelenítése

Cserepes Péter

Cserepes Péter
1912. szept. 26. Naszvad. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1932. júl. 30. Rózsahegy. Psz. 1941. jún. 22. Szeged. F. 1948. febr. 2. C. sp. †1983. aug. 11. Győr.
Életrajz
A csehszlovák rendtartományba lépett be és noviciátusát Rózsahegyen, a bölcseletet Krakkóban végezte. Amikor 1938-ban megalakult a szlovák rendtartomány, a magyar származású jezsuiták választhattak, hová akarnak tartozni. Ő a magyart választotta, és a teológiát Szegeden végezte. Fizikából és kémiából tanári oklevelet szerzett. Tanított Kassán és Kalocsán. 1949–51-ben kaposvári házfőnök volt. A rendek feloszlatása után elöljárói engedéllyel Székesfehérváron tanár lett. Kapcsolatban volt Halász Piusszal, akinek egy írógéppel sokszorosított tanulmányát valakinek kölcsönadta, ami kitudódott. 1965-ben Székesfehérváron kétévi börtönbüntetésre ítélték. Utána Székesfehérváron maradt, és később intenzív lelkipásztori munkát is végzett. Rokoni látogatás közben Győrben halt meg.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 22; Hetényi Varga II. 64–5; MJTN 49; Pálos 168–9; Holovics F.: Cserepes Péter (1912–1975) Barátaink Levelei 1975. december 31. 7; P. Cserepes Péter SJ (1912–1975) Anima Una 59. (1976. november) 1–2; Miklósházy 26.
Születési idő
1912-09-26
Születési hely
Naszvad
Belépés ideje
1932-07-30
Belépés helye
Rózsahegy
Fogadalomtétel ideje
1948-02-02
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1941-06-22
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1983-08-11
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
szlovák

Cserkó István

Cserkó István
1874. dec. 25. Dunahidas. SJ 1900. júl. 30. F. 1910. aug. 10. †1951. júl. 16. Trencsén.
Életrajz
1900–7 között Nagyszombatban testvérnovícius, majd gazdasági vezető. 1908-ban Innsbruckban ruhatáros, házi kísérő. 1909–10-ben Kalocsán portás, ebédlős és ruhatáros. 1911–6 között Nagyszombatban gazdasági vezető, a szolgák felügyelője, írnok a Posol című újság szerkesztőségében. 1917–9 között katonai szolgálatot teljesített. 1920-ban átírták a csehszlovák viceprovinciába.
Ir
Ir: MJTN 49.
Születési idő
1874-12-25
Születési hely
Dunahidas
Belépés ideje
1900-07-30
Fogadalomtétel ideje
1910-08-10
Halálozás ideje
1951-07-16
Halálozás helye
Trencsén

Csernovich Ferenc

Csernovich Ferenc
1684. jún. 23. Keszthely. SJ 1702. okt. 27. Bécs. Psz. 1714. Kassa. F. 1719. febr. 2. 4 fog. prof. Székelyudvarhely. †1736. febr. 4. Kassa.
Életrajz
Nagyszombatból lépett be a bécsi újoncházba. A kétéves próbaidő után Leobenben tanult a tanárképzőben. 1706–8 között Grazban végezte a bölcseletet, majd három évig Varasdon tanított. A teológiai tanulmányokat 1712-ben Bécsben kezdte és 1715-ben Kassán fejezte be. Ott szentelték pappá 1714-ben. 1716-ban Pécsett volt tanár, majd Besztercebányán elvégezte a harmadik próbaévet. A következő években népmisszionárius és hitszónok volt Nagybányán egy, Székelyudvarhelyen pedig két évig. 1721–2-ben Kolozsváron matematikát és etikát tanított. Onnan Nagyszombatba került és leadta a hároméves bölcseleti kurzust. 1726-ban Kolozsváron kontroverziát tanított. 1727–9-ben Székelyudvarhelyen házfőnök és plébános, 1730–2-ben Kolozsváron, majd 1733-tól haláláig Kassán rektor volt. Írt néhány történelmi tárgyú könyvet, egyebek mellett a nagyszombati egyetemről, és szentbeszédeiből is kiadott egy kötetet.
M
M: Epistolae heroum. Kolozsvár, 1721; Magni manes Transylvaniae principum. Kolozsvár, 1722; Propugnaculum reipublicae christianae. Nagyszombat, 1724; Panegyrici praelatorum et magnatum Hungariae. Nagyszombat, 1724; Ortus et progressus […] Univ. Tyrn. Nagyszombat, 1725.
Ir
Ir: LKKOS 209; MKL II. 426; Nom. I. 199; Petrik 1712–1860/I. V; So II. 1718; St 51–2; Szi II. 325–6; Csernovics Ferenc. (1680–1736). KJKT 64; Albert D.: Csernovics Ferenc. Tamási Áron Gimn. 21.
Születési idő
1684-06-23
Születési hely
Keszthely
Belépés ideje
1702-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1719-02-02
Fogadalomtétel helye
Székelyudvarhely
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1714
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1736-02-04
Halálozás helye
Kassa

Csernyánszki (Gsernánszki) János

Csernyánszki (Gsernánszki) János
1637. febr. 2. Nagycserna. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1655. okt. 24. Trencsén Psz. 1667. Nagyszombat, F. 1673. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1704. dec. Lőcse.
Életrajz
Született valószínűleg Nagycsernán (Nagychorniensis, olvassa Petruch), és Nagyszombatból lépett be 1655-ben az első trencséni újoncok között. 1659–62-ben Kassán elvégezte a bölcseleti tanulmányokat és egy évig grammatikát tanított. 1664-ben a teológia első évét Lengyelországban végezte, majd Nagyszombatban folytatta. Ott szentelték pappá 1667-ben. 1668-ban Trencsénben gazdasági főnök volt. A következő évben Győrben végezte a harmadik probációt. 1670–3-ban Nagyszombatban bölcseletet tanított. Utána négy évig rektor és újoncmester volt Trencsénben. Ezt követően Kassán két évig kazuisztikát adott elő. 1680–3-ban Nagyszombatban kazuisztikát tanított és a nemesi konviktus igazgatója, majd utolsó évében a ház lelkivezetője volt. 1684–8 között Szakolcán a házfőnök, 1689-től haláláig Lőcsén a lelkivezető hivatalát látta el.
M
M: Cornucopiae in applausum. Nagyszombat, 1673.
Ir
Ir: Nom. I. 200; Pe 15; So II.
Születési idő
1637-02-02
Születési hely
Nagycserna
Belépés ideje
1655-10-24
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1673-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1667
Papszentelés helye
Nagyszombat,
Halálozás ideje
1704-12
Halálozás helye
Lőcse
Beszélt nyelvek
szlovák

Csete István

Csete István
1648. dec. 25. Vágsellye. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1667. okt. 12. Trencsén. Psz. 1680. Bécs. F. 1685. jún. 24. Kolozsvár. †1718. márc. 18. Sopron.
Életrajz
1667-ben lépett be a trencséni újoncházba. 1671-ben Kassán kezdte meg a bölcseleti tanulmányokat, melyeket Bécsben folytatott. 1674–6-ban egy-egy évig Ungváron, Kassán és újra Ungváron tanított. A teológiát 1677–80 között Bécsben végezte. Ott szentelték pappá tanulmányai utolsó évében. Utána egy évig Nagyszombatban tanított retorikát. A harmadik próbaévet Judenburgban töltötte. 1683-ban kezdte meg hitszónoki pályafutását, melynek csak kora és betegsége szabott határt. 1683–1700 volt erdélyi működésének ideje, a két gyulafehérvári évet (1689–90) leszámítva kolozsvári székhellyel. Visszatérve az országba Nagyszombatban és Győrben működött mint hitszónok. Utolsó állomáshelyén, Sopronban 1710–5 között a nemesi konviktust vezette, utána a ház lelki irányítója lett 1716-ig. Ekkor haláláig betegállományba került. Korának egyik legkiválóbb hitszónoka volt. Csete maga készítette szentbeszédeinek latin fordítását, Velics szerint 1610-et 35 kötetben. Máriáról, a magyar és Mo.-t érintő szentekről Csete fiatalabb rendtársa, Gyalogi János adott ki magyar nyelven egy kötetet hatvanhét beszéddel.
M
M: Duodecim Stephani heroes Ungariae. Nagyszombat, 1681; Affectus universorum statuum et ordinum Regni Hungariae. Nagyszombat, 1681; Per Hungariam et Transylvaniam habiti ad populum Sermones sacri. 2 k. Kolozsvár, 1750–1; Nagy Asszonyról, magyar szentekről […] jeles prédikátziók. Kassa, 1754.
Ir
Ir: DHCJ II. 1016–7; Guilhermy I. 251–2; LKKOS 183–4; MAMŰL II. 135–6; MKL II. 429; Nom. I. 200; Pe 130; Petrik 1712–1860/I; Po III/1 5430; Po Magyar 800–1; RMK II. 1490; So II. 1719; St 51–2; Szi II. 341–3; Weiser III. 84–92; Csete István (1648–1718). KJKT 64–5; Erdélyi K.: Csete István, 1648–1718. A Kolozsvári Piarista Gimnázium Értesítője 1902. 17–33; Velics III. 72–4; Kudora J.: Csete István. A magyar katolikus egyházi beszéd irodalmának ezeréves története. Bp., 1912. 117–8; Lukácsy S.: Isten gyertyácskái. Bp., 1994; Lukácsy S.: Csete István, a magyar szentek prédikátora. Vigilia 61. (1996) 585–90; Gábor Cs.: Változatok a sorsértelmezésre: Csete István prédikációi Mária országáról és annak történetéről. Humanizmus, religio, identitástudat. Debrecen, 2007. 227–41; Erdő P.: Csete István jezsuita. ProvH 111. (2009. november–december) 57–9.
Születési idő
1648-12-25
Születési hely
Vágsellye
Belépés ideje
1667-10-12
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1685-06-24
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Papszentelés ideje
1680
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1718-03-18
Halálozás helye
Sopron
Beszélt nyelvek
szlovák

Csiba István

Csiba István
1672. okt. 28. Kecskemét. Nyelv: magyar. SJ 1692. febr. 25. Trencsén. Psz. 1704. Graz. F. 1709. aug. 15. Nagyszombat. †1719. aug. 9. Kassa.
Életrajz
A hódoltsági Kecskeméten született és Pozsonyban vették fel a Társaságba 1692-ben. Újoncéveit Trencsénben töltötte. 1694-ben Győrben grammatikát tanított. Bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban végezte. 1698–1700-ban Kőszegen volt a grammatika tanára. 1701–4-ben Grazban teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1704-ben. A következő évben Győrben a harmadik próbaévvel befejezte rendi képzését. Utána Nagyszombatban és Kassán két-két évig két alkalommal bölcseletet tanított. 1715-től haláláig Kassán szemináriumi elöljáró volt, valamint kazuisztikát és szentírástudományt tanított. Műveiben egyebek mellett Nagyszombat történetével és Mo. vizeivel és hegyeivel foglalkozott.
M
M: Tyrnavia nascens. Nagyszombat, 1706; Tyrnavia crescens. Nagyszombat, 1707; Dissertatio […] de hungariae aquis. Nagyszombat, 1713; Trias Carolina prodroma augustae gloriae Caroli VI. Nagyszombat, 1713; Dissertatio […] de montibus Hungariae. Nagyszombat, 1714; Sanctus Ignatius de Loyola. Kassa, 1718.
Ir
Ir: LKKOS 212; MAMŰL II. 136; MKL II. 432; Nom. I. 201; Pe 427; Petrik 1712–1860/IV. VII; RMK II. 2263, 2292; So II. 1721; St 52; Szi II. 346–7.
Születési idő
1672-10-28
Születési hely
Kecskemét
Belépés ideje
1692-02-25
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1709-08-15
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Papszentelés ideje
1704
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1719-08-09
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
magyar

Csiba Mihály

Csiba Mihály
1699. szept. 22. Csukárpaka. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1718. okt. 14. Trencsén. Psz. 1731. Kassa. F. 1736. febr. 2. 4 fog. prof. Gyöngyös. †1754. febr. 15. Szatmárnémeti.
Életrajz
1718-ban Trencsénben lépett be a Társaságba. A próbaévek végeztével Rozsnyón és Varasdon tanított. 1723–5 között Kassán bölcseletet tanult. A következő három évben Kolozsváron volt középiskolai tanár. A teológiát is Kassán végezte. Ott szentelték pappá 1731-ben. 1733-ban Besztercebányán volt harmadik probációban. Utána főleg lelkipásztorkodással foglalkozott. Gyöngyösön, Sárospatakon és Ungváron volt hitszónok. 1740-től kisebb helyeken elöljárói feladatokat látott el: Traunkirchenben, Nagyváradon, Nagybányán és Szatmárnémetiben. 1746-tól Egerben, 1751-től Kassán volt házi lelkiatya.
M
M: Exercitationes poeticae. Kolozsvár, 1727; Allocutiones oratoriae honori […] philosophiae magistrorum. Kolozsvár, 1728.
Ir
Ir: Nom. I. 201; Pe 706; So II. 1722; St 53; Szi II. 347–8.
Születési idő
1699-09-22
Születési hely
Csukárpaka
Belépés ideje
1718-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1736-02-02
Fogadalomtétel helye
Gyöngyös
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1731
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1754-02-15
Halálozás helye
Szatmárnémeti
Beszélt nyelvek
szlovák

Csiszár György

Csiszár György
1640. márc. 2. Czifer. SJ 1659. okt. 24. Nagyszombat. Psz. 1672. Kassa. F. 1677. febr. 4 fog. prof. Selmecbánya. †1681. dec. 21. Pozsony.
Életrajz
1640-ben született, tizenkilenc éves korában Nagyszombatban lépett be a Társaságba. Próbaidejét Trencsénben, bölcseleti tanulmányait Leobenben és Nagyszombatban, a teológiát Kassán végezte. 1674-ben a nagy rózsahegyi misszióban, Kispalugyán volt plébános és lelkipásztor Liptószentmiklóson. A harmadik próbaévet Judenburgban végezte 1675-ben. 1676-ban Turócon, a következő évben Selmecbányán volt lelkipásztor. 1678-ban Kassán etikát, a következő két évben héber nyelvet tanított. 1680-ban Pozsonyban beteg volt, az év végén meghalt.
Ir
Ir: Nom. I. 202.
Születési idő
1640-03-02
Születési hely
Czifer
Belépés ideje
1659-10-24
Belépés helye
Nagyszombat
Papszentelés ideje
1672
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1681-12-21
Halálozás helye
Pozsony

Csizmazia Rezső

Csizmazia Rezső
1922. febr. 7. Pér. SJ 1941. aug. 14. Psz. 1951. május 19. F. 1981. ápr. 22. †2005. dec. 31. Pannonhalma.
Életrajz
1941–4 között a zugligeti Manrézában volt skolasztikus novícius és retorikus. 1945–7 között Szegeden filozófiát tanult. 1948-ban Szatmárnémetiben magiszter. 1949–52 között Szegeden teológiát tanult, közben felszentelték. A szétszóratás idején a csanádi egyházmegyében különböző helyeken káplán volt. A rend visszaállítása után először szülőfalujában volt lelkész, majd 1998-tól Pannonhalmán teljesített lelkipásztori szolgálatot, végül élete utolsó két évét a betegteremben töltötte.
Ir
Ir: Hetényi Varga 65–8; MJTN 50; Miklósházy 26; Pálos 169.
Születési idő
1922-02-07
Születési hely
Pér
Belépés ideje
1941-08-14
Fogadalomtétel ideje
1981-04-22
Papszentelés ideje
1951-05-19
Halálozás ideje
2005-12-31
Halálozás helye
Pannonhalma

Csobánczi József

Csobánczi József
1728. máj. 14. Pápa. Nyelv: magyar. SJ 1747. okt. 17. Bécs. Psz. 1759. Nagyszombat. F. 1765. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1813. ápr. 11.
Életrajz
Pápán született és a győri kollégiumból Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Székesfehérváron egy évig grammatikát tanított. 1752–3-ban Nagyszombatban végezte bölcseleti tanulmányait, majd Budán és Sopronban újra grammatikát tanított. 1757–60-ban a nagyszombati egyetemen teológiát tanult. 1759-ben szentelték pappá. 1761-ben Nagybányán, majd Székelyudvarhelyen tanított. 1763-ban Egerben fejezte be rendi képzését a harmadik próbaévben. Ettől kezdve hitszónok és katekéta volt Kolozsváron, Ungváron, Székesfehérváron és Kőszegen a Társaság feloszlatásáig. Utána Dozmatban, majd Kis Máriacellben volt plébános.
M
M: Szent Istvánnak […] dicsérete. Buda, 1769.
Ir
Ir: Nom. I. 203; Petrik 1712–1860/I; So II. 1771; St 53; Szi II. 392; Géfin Gy.: Csobánczy József dr. JTÉ (1940) 299; György L.: Csobánczi József. A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története. Kolozsvár, 1992, 61.
Születési idő
1728-05-14
Születési hely
Pápa
Belépés ideje
1747-10-17
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1765-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1759
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1813-04-11
Beszélt nyelvek
magyar

Csókay (Klemm) Károly

Csókay (Klemm) Károly
1926. dec. 7. Moson. SJ 1950. szept. 22. Psz. 1957. július 30.
Életrajz
A bp.-i Tudományegyetemen vegyészdiplomát szerzett, majd külföldre távozott. A belgiumi Leuvenben részt vett a Mindszenty-kollégium alapításában. A noviciátust Arlonban végezte. 1953–5 között Leuvenben filozófiát tanult, utána 1955–8 között Burgosban végezte el a teológiát, ahol közben pappá szentelték. A terciát La Cejában töltötte 1959-ben, utána Chilébe küldték, a főváros jezsuita kollégiumában kémiát tanított. Majd 1961–2 folyamán Concepciónban tanított hittant, és lelkigyakorlatokat tartott. 1963–7 között Chuquicamatában lelkipásztor, 1964-ben az Ipariskolában volt prefektus. 1963–5 között Chiu-Chiuban hitoktató volt. 1968–75 között a főváros Goretti Mária-plébániáján volt lelkész, ahol templomot épített. 1975-ben Kanadába, Montrealba helyezték a magyar plébániára, ahol káplán volt. 1981-ben Torontóban töltötte a szabbatikus évét. 1982–4 között ismét Montrealban segédlelkész, 1985-ben Courtlandben, 1986–93 között Montrealban volt plébános. 1994-ben hazatért, előbb Bp.-en lett lelkész, majd 1995–2005 között Miskolcon, az új közös –jezsuita és egyházmegyei – Isteni Ige-templomban plébános és házfőnök. Közben hittant tanított a jezsuita gimnáziumban. Napjainkban továbbra is lelkész a miskolci jezsuita közösségben.
M
M: Népmissziók Chilében. MJV II. 112–40; Egy magyar hithirdető Chilében. Bp., 2011.
Ir
Ir: MJTN 50; P. Csókay Károly rövid életrajza. Cor Unum 191. (1988. április) 3; Csókay K.: Bemutatkozásul. ProvH 26. (1993. október) 3–5; Uő: Jezsuita szerzetes a chilei rézbányákból. ProvH 69. (2001. január–február) 30–2; Molnár G.: Magyar hősök Latin-Amerikában a XX. században. MEV (2004) 1–2, 228; Csókay (Klemm) Károly. MJN 167–8.
Születési idő
1926-12-07
Születési hely
Moson
Belépés ideje
1950-09-22

Csörgi István

Csörgi István
1913. okt. 10. Tura. SJ 1929. szept. 7. Psz. 1941. jún. 22. F. 1946. febr. 2. †1991. júl. 17. Jászberény.
Életrajz
A gödöllő premontrei gimnázium 4. osztályának elvégzése után lépett be a Társaságba. 1929–31 között a zugligeti Manrézában volt skolasztikus novícius, majd Kalocsán befejezte középiskolai tanulmányait. 1935-től Bp.-en, majd Szegeden filozófiai tanulmányokat folytatott. 1937–8-ban Kalocsán volt magiszter. 1939–42 között Szegeden teologiát tanult. 1943-ban Nagykapornakon volt plébánoshelyettes, hitoktató, ifjúsági vezető. 1944-ben Szegeden végezte a terciát, majd a következő években Kalocsán tanított hittant, a Mária-kongregáció prézese volt, valamint miniszter a rendházban. 1949-től a pesti Jézus Szíve-templomban volt lelkész és templomi gyóntató, a következő évben Kalocsán lelkész, az eperföldi Szent Imre-templomban plébánoshelyettes, majd Mezőkövesden érte a szétszóratás. 1951–78 között magántanár volt Kiskőrösön, illetve 1965-től lelkipásztori szolgálatot vállalt. 1978–91 között Jászberényben volt spirituális.
Ir
Ir: MJTN 51–2; P. Csörgi István SJ. A kalocsai főegyházmegye névtára. 1990, 72; Nemesszeghy E.: P. Csörgi István SJ (1913–1991). ProvH 1. (1991. szeptember) 9; Pálos A.: In memoriam Csörgi István S. J. Kalocsai Kollégium 3. (1991) 37; Miklósházy 26.
Születési idő
1913-10-10
Születési hely
Tura
Belépés ideje
1929-09-07
Fogadalomtétel ideje
1946-02-02
Papszentelés ideje
1941-06-22
Halálozás ideje
1991-07-17
Halálozás helye
Jászberény

Csussem György

Csussem György
1727. aug. 15. Győr. Nyelv: magyar, német. SJ 1743. okt. 15. Bécs. Psz. 1757. Bécs. F. 1761. aug. 15. C. sp. Sopron. †1764. ápr. 7. Trencsén.
Életrajz
Budáról lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1747–9-ben a bölcseletet Bécsben tanulta. A következő négy évben Pozsonyban, Kőszegen, Egerben és Nagyszombatban tanított középiskolában. A teológiát is Bécsben végezte. Ott szentelték pappá 1757-ben. A következő évben Besztercebányán volt harmadik probációban. Papi munkáját 1759-ben Pozsonyban kezdte hitszónokként. A következő évben felügyelő volt a bécsi Theresianumban. Akkor már beteg lehetett, mert 1761-ben Sopronban a könyvtárosság mellett csak a háztörténetet írta. Két évre még Szakolcára került. Először a tanárképzőben görög nyelvet tanított, majd a ház lelkiatyja lett. Utolsó állomáshelye Trencsén volt, ahol rövidesen meghalt.
D
M
M: Dissertationes […] de Coloniis Romanorum. Nagyszombat, 1753.
Ir
Ir: Nom. I. 205; Petrik 1712–1860/V; So II. 1722; St 53; Szi II. 452.
Születési idő
1727-08-15
Születési hely
Győr
Belépés ideje
1743-10-15
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1761-08-15
Fogadalomtétel helye
Sopron
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1757
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1764-04-07
Halálozás helye
Trencsén
Beszélt nyelvek
német

Cyrianus Pál

Cyrianus Pál
1614. ápr. 9. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1630. Bécs. Másodszor belépett 1639. febr. 5. Bécs. Psz. 1646. †1646. okt. 15. Cille.
Életrajz
Nagyszombatban született, Bécsben lépett be a Társaságba. 1632–4-ben Grazban végezte a böcseletet. 1635-ben Leobenből (Cinan név alatt) elbocsátották. Másodszor 1639-ben Bécsben lépett be a Társaságba. 1641–2-ben Zágrábban grammatikát tanított. 1643–5-ben Bécsben és 1646-ban Grazban tanult teológiát. 1646-ban szentelték pappá. Ugyanabban az évben halt meg Cillében pestises betegek ápolása közben.
Ir
Ir: CPA II. 567; Guilhermy II. 296–7.
Születési idő
1614-04-09
Születési hely
Nagyszombat
Halálozás ideje
1646-10-15
Halálozás helye
Cille
Beszélt nyelvek
magyar

Czentár János

Czentár János
1851. nov. 7. Kalocsa. SJ 1886. aug. 22. F. 1885. febr. 2. †1901. máj. 12. Bp.
Életrajz
1866–8 között Nagyszombatban volt skolasztikus novícius. 1869–70 között St. Andräban volt retorikus, a következő évben Nagyszombatban betegeskedett. 1872–4 között Pozsonyban filozófiát tanult, majd a következő években Kalocsán betegeskedett. 1877–80 között Pozsonyban magánúton teológiát tanult. 1881-ben Nápolyban végezte a terciát. 1882-ben Bécs-Kalksburgban a provinciális segítőjeként működött. 1883-ban Kalocsán írással foglalkozott. 1884-ben St. Andräban a novíciusmester sociusa volt, majd 1885–7 között Innsbruckban miniszter. 1888–9 között Nagyszombatban, 1889–91 között a novíciusmester sociusa volt. 1891–3 között Pozsonyban rektor, majd 1895-ben Innsbruckban spirituális volt. 1895–9 között Pozsonyban volt rektor. 1900–1 között a pesti rendházban volt házfőnök, lelkigyakorlat-vezető.
Ir
Ir: MJTN 45; Velics L.: P. Czentár János. Két magyar jezsuita napjainkban. Bécs-Kalksburg, 1902. 11–26; Magyar Jezsuiták 118–31; Magyar jezsuiták 1939. Szent Ignác 7; Kerkai 137.
Születési idő
1851-11-07
Születési hely
Kalocsa
Belépés ideje
1886-08-22
Fogadalomtétel ideje
1885-02-02
Halálozás ideje
1901-05-12
Halálozás helye
Bp

Czimmermann (Zimmermann) István

Czimmermann (Zimmermann) István
1849. márc. 15. Szomolnokhuta. Psz. belépése előtt (1877. Róma.) SJ 1879. szept. 24. Nagyszombat. F. 1890. febr. 3. 4 fog. prof. †1894. jan. 31. Zumbo.
Életrajz
Erős akaratú fiatal volt. Ennek jele, hogy tizenhat éves korában kezdte meg a gimnáziumot, és huszonkét évesen fejezte be. Utána egy évig katonai szolgálatot teljesített. Szemináriumba való belépésekor a római Német–Magyar Kollégium növendéke lett. Ott szentelték pappá 1877-ben. Egyéves kápláni működés után belépett a Társaságba. A kétéves újoncidőt az ausztriai St. Andräban végezte. Onnan Pozsonyba került, ahol hitszónok lett. Következő állomása Kalocsa, volt, ahol egy évig tanított katekizmust a felsőbb osztályokban. Utána három évig lelkipásztori feladatokat látott el. 1885-ben ment Afrikába, az akkor alapított zambiai Boromába, ahol a következő évben a misszió főnöke lett. Mivel az iskolának alig volt növendéke, rabszolgák gyermekeit vásárolták meg és nevelték fel katekistának, akik nélkül a missziós munkát nem lehetett volna fenntartani. 1889-ben európai körútra indult, és misszionáriusokat toborzott. Tizenegy pappal és nyolc nővérrel, az elsőkkel, tért vissza Boromába. 1892-ben a mozambiki Zumbóban alapított missziót. Ebben az évben mintegy száz keresztelést végeztek. A katekisták számára több könyvet adott ki a helyi tete nyelven: bibliai történeteket, Mária-imakönyvet, vasár- és ünnepnapokra szóló imádságokat és olvasmányokat; imákat, himnuszokat, a vasár- és ünnepnapi szentírási részeket és egy bantu–portugál katekizmust. A zambézi misszió egyik alapítója volt. Negyvenöt éves korában halt meg a mozambiki Zumbóban.
CS
M
M: Katekismo ia doktrina rakristao. Lisszabon, 1890; Marua a Maria. Lisszabon, 1890; Nk’ uebzi mu ndjira ia kupurmuka. Lisszabon, 1890.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 8.211; DHCJ II. 1030; LKKOS 1531–2; MJTN 45; MKL II. 315; Tóth 15; Kalmár E.: Zimmermann István. Budapesti Szemle 84. (1895) 507–10; Cziráky Gy.: A mi apostolaink. Czimmermann István magyar hithirdető élete és működése. Bp., 1897; Magyar Jezsuiták. II. füzet. 43–59; Bangha B.: Czimmermann István. A jezsuita rend és ellenségei. Bp., 1928. 162; Magyarok a Zambézi őserdeiben. I. Czimmermann István. Katolikus Missziók 5. (1929. szept.) 9, 6, 5. (1929. okt.) 10, 5–6, 5. (1929. nov.) 11, 4–5; KK 147–9; Ács T.: Mozambik és magyar geográfusai. Akik elvándoroltak. Bp., 1940. 52–68; Gyenis A.: Magyar hithirdetők Zambéziben. Hittel és tudással. Bp., 1942. 207–41; Veres Gy.: P. Czimmermann István. Magyar jezsuiták Afrikában. Bangha Béla Évkönyv. Bp., 1941. 54; Czimmermann István. A katolikus hitterjesztés története. II. Bp., 1938. 500–2; Reisz E. P.: Czimmermann István. A Jézustársasága és a Világmisszió. Bp., 1942. 63; Kerkai 134–5; Pákay Zs.: Czimmermann István. JTÉ (1942) 482; D. Kal’ata: Po stopách hrdinského priekopníka. Zvesti Jezuitov na Slovensku. 1947. 25–9; P. Schebesta: Portugals. Konquistamission in Südost-Afrika. St. Augustin 1966. 311–20, 465; Krizsán L.: A nyungwe írásbeliség megteremtője. Vigilia 51. (1986) 2, 113–21; Petruch II. 234–51; Lacza 112.
Születési idő
1849-03-15
Születési hely
Szomolnokhuta
Halálozás ideje
1894-01-31
Halálozás helye
Zumbo

Daller Leopold

Daller Leopold
1635. nov. 11. Passau. Nyelv: német. SJ 1651. okt. 21. Bécs. Psz. 1664. Bécs. F. 1669. aug. 15. C. sp. Krems. †1690. okt. 21. Bécsújhely.
Életrajz
Passauban született, Bécsben lépett be a Társaságba. 1654-ben Passauban végezte a tanárképzőt, utána 1655–7-ben Grazban a hároméves bölcseleti kurzust. Két-két évig Kremsben és Linzben tanított középiskolában. 1662–4-ben csak három évig tanult teológiát Bécsben, ahol utolsó évében pappá szentelték. A harmadik próbaévre Judenburgba került. Lelkipásztori munkáját is ott kezdte 1666-ban. Egész életében hitszónok volt, de egy-két évnél tovább alig maradt egy helyen. Mo.-i működése: 1667 Komárom, 1674 Győr, 1675–6 és 1681–2 Sopron, 1686 Pozsony. Sok szentbeszéde maradt meg kéziratban.
Ir
Ir: Nom. I. 214; So II. 1786; St 53; Szi II. 570.
Születési idő
1635-11-11
Születési hely
Passau
Belépés ideje
1651-10-21
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1669-08-15
Fogadalomtétel helye
Krems
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1664
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1690-10-21
Halálozás helye
Bécsújhely
Beszélt nyelvek
német

Damián János

Damián János
1851. nov. 20. Nagybecskerek. Nyelv: olasz. SJ 1870. okt. 20. Nagyszombat. Psz. 1885. F. 1888. aug. 15. †1910. jún. 25. Kalocsa.
Életrajz
1870-ben Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A két év próbaidő után ugyancsak két év retorikát végzett az ausztriai St. Andräban. 1875–7 között bölcseletet tanult Pozsonyban, majd öt évig grammatikát tanított Kalocsán. 1883–6-ban Innsbruckban végezte a teológiai tanulmányokat. Ott szentelték pappá 1885-ben. A következő évtől 1902-ig főleg latint, bölcseletet és történelmet tanított; 1895-től az internátust is vezette. 1903-ban Bp.-en az egyetemi Mária-kongregáció vezetője volt. Utána visszatért Kalocsára tanárnak és házgondnoknak. Halála előtt egy évig Pozsonyban filozófiatörténetet és keresztény művészettörténetet tanított. Kalocsán halt meg.
M
M: Jézus isteni Szíve iránt való ájtatosság katekizmusa. Bp., 1888; Az ifjuság három pártfogója. Kalocsa, 1892; A tizenkét apostol tanítása. Bp., 1893; Az élet eredete. Bp., 1895; Éreznek-e a növények? Bp., 1900; A Jézus társasági tanulmányi rend nevelési elvei. Kalocsa, 1905; A boldogságos Szűz Mária gyülekezetének kézi könyve. Kalocsa, 1907.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 12.120; MJTN 51; Petrik 1886–1900, 1901–1910/I; Tóth 15; KK 141; Tomcsányi L.: Damian János SJ 1851–1910. Mária Kongregáció 3. (1910. február) 6, 183–4; Kerkai 135.
Születési idő
1851-11-20
Születési hely
Nagybecskerek
Belépés ideje
1870-10-20
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1888-08-15
Papszentelés ideje
1885
Halálozás ideje
1910-06-25
Halálozás helye
Kalocsa
Beszélt nyelvek
olasz

Damjanovics (Demjanovics) Vazul

Damjanovics (Demjanovics) Vazul
1862. febr. 19. Kelecsény. SJ 1888. márc. 17. F. 1903. aug. 15. †1920. nov. 17. Szatmárnémeti.
Életrajz
1888–9 között Nagyszombatban skolasztikus novícius, a következő évben St. Andräban retorikus volt. 1891-ben Pozsonyban filozófiát tanult. 1892-ben Bécs-Kalksburgban magiszter. 1893–4 között Innsbruckban teológiát tanult. 1896-ban Kalocsán konviktusi felügyelő volt, és német nyelvet tanított a gimnáziumban. 1897-ben Bécs-Lainzban végezte a terciát. 1898-ban Kalocsán magyar és latin nyelvet, hittant tanított, majd 1899-ben Bécs-Kalksburgban a magyar nyelv tanára volt. 1900–10 között Kalocsán konviktusi felügyelőként és könyvtárosként, majd 1911-ben Nagykapornakon lelkészként és könyvtárosként tevékenykedett. 1912-től haláláig Szatmárnémetiben volt lelkész, könyvtáros, konviktusi felügyelő.
Ir
Ir: MJTN 51.
Születési idő
1862-02-19
Születési hely
Kelecsény
Belépés ideje
1888-03-17
Fogadalomtétel ideje
1903-08-15
Halálozás ideje
1920-11-17
Halálozás helye
Szatmárnémeti

Daneczy György

Daneczy György
1655. ápr. 22. Korompa. Nyelv: magyar. SJ 1671. ápr. 18. Bécs. Psz. 1684. Graz. †1685. nov. 25. Pozsony.
Életrajz
1671-ben lépett be a Társaságba, de hogy hol végezte kétéves próbaidejét, azt nem sikerült megtalálni. 1674-ben Pozsonyban a parvistákat tanította. 1675–7-ben Nagyszombatban végezte a bölcseleti tanulmányokat. A következő három évben ugyanott tanított a középiskolában. 1681–3-ban Bécsben, 1684-ben Grazban volt teológus, ahol abban az évben pappá szentelték. Utána Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1685 őszén kerülhetett első állomáshelyére, Pozsonyba, ahol rövidesen meghalt. Még teológiai tanulmányai előtt Nagyszombatban jelent meg két írása nyomtatásban.
M
M: Magnus Indiae patriarcha et apostolus Xaver. Nagyszombat, 1679; Sacra corollariorum trias. Nagyszombat, 1680.
Ir
Ir: Nom. I. 214; RMK 1450, 1469; So II. 1791; St 53; Szi II. 588.
Születési idő
1655-04-22
Születési hely
Korompa
Belépés ideje
1671-04-18
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1684
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1685-11-25
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
magyar