281 – 300 / 1554 megjelenítése

Dunst Károly

Dunst Károly
1878. febr. 26. Apatin. SJ 1909. aug. 14. †1912. dec. 27. Kalocsa.
Életrajz
1909–11 között Nagyszombatban volt novícius. 1912-ben Kalocsán lelkész, a Mária-kongregáció prézese és hitoktató volt.
Ir
Ir: MJTN 57; Horváth K.: Halottaink: Dr. Dunszt Károly SJ. Mária Kongregáció 6. (1913. február) 6, 185.
Születési idő
1878-02-26
Születési hely
Apatin
Belépés ideje
1909-08-14
Halálozás ideje
1912-12-27
Halálozás helye
Kalocsa

Dzian István

Dzian István
1695. dec. 19. Velséc. Nyelv: szlovák. SJ 1714. okt. 27. Bécs. Psz. 1726. Kassa. F. 1732. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1779. máj. 11. Kassa.
Életrajz
Győrből lépett be a bécsi újoncházba. A próbaévek után Pozsonyban grammatikát tanított. 1718–20-ban Kassán bölcseletet tanult. Utána Székelyudvarhelyen és Kolozsváron középiskolai tanár volt. 1724–7 között a teológiát Kassán végezte. Ott szentelték pappá 1726-ban. 1728-ban Szakolcán hitszónokként működött. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet, majd 1730–4 között négy évig bölcseletet és egy évig kontroverziát tanított Kassán. 1735–46-ban tábori lelkész volt a veteránok légiójában. 1747–8-ban Budán a szeminárium igazgatójaként működött. A következő három évben Egerben volt rektor, majd 1758-ig a kolozsvári szeminárium igazgatója. 1759-ben Nagybányán lett házfőnök. 1761–73-ban Kassán és Egerben váltakozva kétszer volt a ház lelkiatyja. A rend feloszlatása után Kassán halt meg.
E
M
M: Lites inter provincias Daciae. [Kolozsvár,] 1723; Beati Sulpitii Severi […] Sacrae Historiae Libri duo. Kassa, 1732; Deliberatio de conservanda pace. Kassa, 1732; Idea virtutum cardinalium. Kassa, 1732; Ecclesia toto terrarum orbe triumphans. Kassa, 1733; Virtus purpurata. Kassa, 1733; Virtutes cristianae. Kassa, 1733.
Ir
Ir: LKKOS 278; Nom. I. 266; Petrik 1712–1860/V, VII; So III. 318; St 66; Dzián István (1695–1799). KJKT 66.
Születési idő
1695-12-19
Születési hely
Velséc
Belépés ideje
1714-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1732-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1726
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1779-05-11
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
szlovák

Ebenhöch (Ebenböck) Wolfgang

Ebenhöch (Ebenböck) Wolfgang
1705. febr. 27. Hochenfels. Nyelv: német. SJ 1720. okt. 14. Bécs. Psz. 1735. F. 1738. aug. 15. 4 fog. prof. Pozsony. †1766. jan. 9. Graz.
Életrajz

A bajorországi Hohenfelsből származott, és az ausztriai Linzben vették fel a Társaságba. Próbaéveit Bécsben töltötte. Utána Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1724–6-ban Grazban tanult bölcseletet. 1727–30-ban Bécsben, 1731-ben Passauban volt középiskolai tanár. 1732–5-ben Grazban végezte a teológiát. 1735-ben szentelték pappá. A következő évben Komáromban lett hitszónok. A harmadik próbaévre az ausztriai Judenburgba került. 1738–43-as években Pozsonyban, Linzben, Bécsben és Steyrben volt hitszónok. 1744-ben házgondnok lett Pozsonyban. A következő években újra hitszónok volt Linzben és Grazban. 1753–6-ban Besztercebányán rektor és plébános, majd Steyrben rektor volt. 1760-tól haláláig Grazban házi lelkiatya és a kateketikai könyvtár igazgatója, valamint imalapok és vallásos füzetek kiadója volt.

M
M: Catechetische Bibliothek des Gräzer Kollegs. Graz, 1760.
Születési idő
1705-02-27
Születési hely
Hochenfels
Belépés ideje
1720-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1738-08-15
Fogadalomtétel helye
Pozsony
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1735
Halálozás ideje
1766-01-09
Halálozás helye
Graz
Beszélt nyelvek
német

Ecker Jenő

Ecker Jenő
1888. febr. 21. Kőszeg. SJ 1921. aug. 13. F. 1937. feb. 2. †1981. jan. 31. Szatmárnémedi.
Életrajz

Kereskedőcsaládból származott; a szombathelyi egyházmegyecímére szentelték fel. Az I. világháború alatt katonalelkészként szolgált. Aháború idején érlelődött meg szerzetesi hivatása. Szegeden végezte anoviciátust P. Müller Lajos keze alatt. Majd éveken keresztül Mezőkövesden ésNagykapornakon lelkészkedett. 1930–3 között New Yorkban az emigráns magyaroklelkipásztora volt. Ezután a kalocsai rendházban lelkész, a Mária-kongregációkés a Jézus Szíve Társulat vezetője. 1936-ban Szegeden végezte harmadikprobációját. 1936-tól az újonnan megnyílt hódmezővásárhelyi jezsuita plébániavezetője. Innen került Észak-Erdély visszacsatolása után (1940) a szatmárnémetirendházba, ahol közel négy évtizeden keresztül végzett igen eredményeslelkipásztori munkát.

Ir
Ir: MJTN 57–58; P. Ecker Jenő S. J. 70 éves papi jubileum Szatmárnémetiben. Anima Una 76. (1980. december) 5–6; †P. Ecker Jenő József S. J. 1888–1981. Anima Una 79. (1981. május) 1; P. Ecker Jenő József SJ (1888–1981) Szolgálat 51. (1981. Kisboldogasszony) 111–2; P. Ecker Jenő (1888–1981) MJV IV. 272–5.
Születési idő
1888-02-21
Születési hely
Kőszeg
Belépés ideje
1921-08-13
Fogadalomtétel ideje
1937-02-02
Halálozás ideje
1981-01-31
Halálozás helye
Szatmárnémedi

Ecseri Mihály

Ecseri Mihály
1913. jan. 13. Isaszeg. SJ 1936. márc. 11. F. 1946. aug. 15. †2003. dec. 16. Pilisvörösvár.
Életrajz
Az isaszegi sekrestyés fiaként, lelki olvasmányai hatására választotta a Jézus Társaságot. 1935-ben felvették először aspiránsnak, majd a következő évtől kezdte meg a noviciátust P. Hemm János vezetése alatt. A noviciátus után a Manrézában maradt mint kertész, szabó és ruhatáros. 1940–4 között a kalocsai rendházban volt szabó, ebédlős, portás. A háború után néhány évig a kispesti rendháznál volt házi mindenes, kertész, ebédlős, majd a feloszlatásig Mezőkövesden házi mindenes, szabó és kertész. A diszperzió idején először Tabon működött mint sekrestyés, majd Isaszegen szintén sekrestyés és harangozó. Betegségéből való felépülése után a pannonhalmi otthonban lábadozott, majd a verőcemarosi szociális otthon alkalmazottja volt. A rend visszaállítása után a kispesti templom sekrestyéseként dolgozott. Élete utolsó éveit a Radvány utcai rendházban, illetve a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban töltötte, ahol elhunyt.
Ir: Pálos 170; MJTN 58; Nemesszeghy E.: F. Ecseri Mihály 1913. 01. 11. – 2003. 12. 16. ProvH 84. (2004. január–február) 30–1.
Születési idő
1913-01-13
Születési hely
Isaszeg
Belépés ideje
1936-03-11
Fogadalomtétel ideje
1946-08-15
Halálozás ideje
2003-12-16
Halálozás helye
Pilisvörösvár

Eder (Ederus) Peter

Eder (Ederus) Peter
1544 k. Ried. Nyelv: német. SJ 1561. márc. 7. Bécs. Psz. 1573. nov. 29. Kremsier. F. 1590. aug. 6. C. sp. Olmütz. †1613. nov. 20. Kremsier.
Életrajz
1565–6-ban Nagyszombatban tanított grammatikát, szemináriumi felügyelő és hitszónok volt. 1566-ban Rózsavölgyön is működött. 1566–9-ig bölcseletet tanult Bécsben. 1570-től haláláig hitszónok volt Olmützben.
Ir
Ir: CPA I. 210, 660.
Születési idő
1544?
Születési hely
Ried
Belépés ideje
1561-03-07
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1590-08-06
Fogadalomtétel helye
Olmütz
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1573-11-29
Papszentelés helye
Kremsier
Halálozás ideje
1613-11-20
Halálozás helye
Kremsier
Beszélt nyelvek
német

Éder X. Ferenc

Éder X. Ferenc
1727. szept. 1. Selmecbánya. Nyelv: német, szlovák. SJ 1742. okt. 20. Trencsén. Psz. 1750. F. 1764. márc. 19. †1772. ápr. 27. Besztercebánya.
Életrajz
Selmecbányán született, rétorként lépett be 1742-ben Trencsénben az újoncházba. 1745–7-ben Nagyszombatban tanulta a bölcseletet. 1748-ban Selmecbányán, a következő évben Besztercebányán grammatikát tanított. 1749-ben Dél-Amerikába, a perui rendtartományba került, ahol teológiai tanulmányai közben már 1750-ben pappá szentelték. Misszionáriusi munkáját 1753-ban kezdte meg a Szent Márton redukcióban, Moxos tartományban, és ott dolgozott 1768-ig, amikor kiűzték a jezsuitákat Dél-Amerikából. Sok feljegyzést készített az indiánok életéről, gondolatvilágáról, melyek mutatják, hogy mekkora nehézségekbe ütközött a hithirdetés. Számos rajza is ránk maradt az indiánokról, valamint az őserdők állatairól és a növényekről. Feljegyzéseiből csak 1791-ben jelent meg egy nagyobb kötet, elég gyenge kiadásban. A mű így is a perui néprajztudomány egyik fontos forrása. 1769-ben érkezett vissza Mo.-ra, és Besztercebányáról végzett plébániai munkát. Ott halt meg 1772-ben.
M
M: Descriptio Provinciae Moxitarum in Regno Peruano. Buda, 1791; Breve descripción de las reducciones de Mojos. Cochabamba, 1985.
Ir
Ir: DHCJ II. 1201; Huonder 87, 119; LKKOS 295–6; MÉL I. 409; MKL II. 766; Nom. I. 271; Pe 1160; Petrik 1712–1860/I; Po II/2 7537–9, III/1 6384; Po Magyar 809–10; So III. 335–6; St 68; Szi II. 1188–9; ÚMÉL II. 299–300; Pinzger F.: Éder Ferenc. Magasztos eszmék útján. Bp., 1931. 18–9; Ács T.: Éder X. Ferenc (1727. március 19. – 1773. április 17.) Magyarok Latin-Amerikában. Bp., 1944. 8–9; Vargas Ugarite: Relaciones de viajes. Lima, 1947; Tömördy Gy. Egy magyar hithirdető a perui indiánok népszokásairól, 1780-ban. P. Éder Xavér Ferenc S. J. Descriptio provinciae Moxitarum […] című könyve. Buda, 1791. Magyar Történeti Szemle 2. (1971) 97–108; Boglár L.–Bognár A.: Éder X. Ferenc leírása a perui missziókról a XVIII. századból. Ethnographia 86. (1975) 181–92; Uők: Éder Xavér Ferenc (1727–1772). Messzi népek magyar kutatói. I. Bp., 1978. 93–147; Lázár I.: Éder Xavér Ferenc. Világjárók – világlátók. Bp., 1986. 54–8; Balázs D.: Éder Xavér Ferenc. Adalékok a dél-amerikai magyar utazók munkásságához. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (1991) 33–4; Éder Xavér Ferenc. Encyclopaedia Hungarica. Calgary, 1992. 510; MUL 103–5; Balázs D.: Éder Xavér Ferenc. Magyar Tudóslexikon. Szerk. Nagy F. Bp., 1997. 257; Lacza T.: Éder X. Ferenc. Magyar jezsuiták Latin-Amerikában. Fórum 2. (2000) 127–46; Horányi G.–Pivárcsi I.: Éder Xavér Ferenc. Magyar világjárók kalandjai. Bp., 2001. 44–7; Miklósházy A.: Éder Ferenc. Magyar misszionáriusok Dél-Amerikában. MEV 13. (2001) 1–2, 232; Bartusz-Dobosi L.: Magyar jezsuita missziósok az „Indiákon” a XVII–XVIII. században. MJK 209–10; Lacza 113.
Születési idő
1727-09-01
Születési hely
Selmecbánya
Belépés ideje
1742-10-20
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1764-03-19
Papszentelés ideje
1750
Halálozás ideje
1772-04-27
Halálozás helye
Besztercebánya
Beszélt nyelvek
szlovák

Egri Zsigmond

Egri Zsigmond, testvér
1865. dec. 23. Barcs. SJ 1894. ápr. 26. F. 1904. aug. 15. †1922. szept. 22. Szatmárnémeti.
Életrajz
1894–6 között Nagyszombatban volt testvérnovícius és betegápoló. 1897-ben Kalocsán, 1898-ban Pozsonyban volt betegápoló. 1899–1909 között Kalocsán volt betegápoló, borbély és házi kísérő. 1910–22 között Szatmárnémetiben betegápoló, az élelmiszerraktár és a szolgák felügyelője.
Ir
Ir: MJTN 58.
Születési idő
1865-12-23
Születési hely
Barcs
Belépés ideje
1894-04-26
Fogadalomtétel ideje
1904-08-15
Halálozás ideje
1922-09-22
Halálozás helye
Szatmárnémeti

Eisenmann Stefan

Eisenmann Stefan
1546 k. Bamberg. Nyelv: német. SJ 1561. febr. 20. Bécs. †1562. szept. Nagyszombat.
Életrajz
Bambergban született és 1561-ben, Bécsben lépett be a Társaságba. Valószínűleg az év vége felé Nagyszombatba érkezett, ahol letette első fogadalmait. 1562 szeptemberében a pestis áldozata lett.
Ir
Ir: CPA I. 660.
Születési idő
1546?
Születési hely
Bamberg
Belépés ideje
1561-02-20
Belépés helye
Bécs
Halálozás ideje
1562-09
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
német

Eisenpeitl Matthäus

Eisenpeitl Matthäus
1722. szept. 19. Mariapuch. Nyelv: német. SJ 1740. okt. 15. Bécs. Psz. 1753. F. 1757. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1795. Vác.
Életrajz
Judenburgból Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Leobenben volt a tanárképzőben. 1744–6-ban Grazban végezte a bölcseleti tanulmányokat. 1747-ben Millstattban, a következő évben Grazban, majd 1749–50-ben Passauban tanított. A teológiai tanulmányokra 1751–4-ben Nagyszombatba került. Judenburgban volt harmadik probációban. A Társaságban egészen a feloszlatásig görög nyelvet tanított 1756–9-ben Bécsben, 1760–2-ben Grazban és 1763-tól Nagyszombatban, ahol 1772–3-ban a bölcsészeti kar dékánja is volt. Görög nyelvkönyveket adott ki. A feloszlatás után Nagyszombatban a nemesifjak konviktusának igazgatója volt. Vácon halt meg.
M
M: Synopsis grammaticae linguae graecae. Graz, 1705; Enchiridion Sacrum ex Scriptura Sancta et Patribus pro linguae graecae candidatis. Nagyszombat, 1771; Paraenesis ad nobilem iuventutem. Nagyszombat, 1780.
Ir
Ir: Nom. I. 285; Petrik 1712–1860/I; So III. 371; St 72; Szi II. 1250–1; Zelliger 106.
Születési idő
1722-09-19
Születési hely
Mariapuch
Belépés ideje
1740-10-15
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1757-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1753
Halálozás ideje
1795
Halálozás helye
Vác
Beszélt nyelvek
német

Elbingus Johann

Elbingus Johann
1558 k. Poroszország. Nyelv: német. SJ 1577. Braunsberg. †1586. aug. 3. Kolozsvár.
Életrajz
Porosz származású volt. A lengyelországi Braunsbergben lépett a Társaságba 1577-ben. 1584 elején már Kolozsváron tanult retorikát és a szeminárium vezetőjének segített. Az 1586-os pestisjárvány áldozata lett.
Ir
Ir: CPA I. 661.
Születési idő
1558?
Születési hely
Poroszország
Belépés ideje
1577
Belépés helye
Braunsberg
Halálozás ideje
1586-08-03
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
német

Elevenkuty András

Elevenkuty András
1623. nov. 30. Bélád. Nyelv: magyar. SJ 1643. okt. 17. Bécs. Psz. 1658. F. 1661. márc. 13. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1692. máj. 15. Győr.
Életrajz
Bécsben végezte a rendi próbaidőt és a tanárképzőt. 1647–9-ben Grazban hallgatta a bölcseletet. 1651-ben Nagykárolyban, 1652–3-ban Kassán és a következő évben Ungváron tanított. 1655–8 között Grazban végezte a teológiát. 1658-ban szentelték pappá, majd Judenburgban volt harmadik probációban. Tanári pályafutását Nagyszombatban kezdte: 1660–3 között bölcseletet tanított. Onnan két évre Kassára került a kazuisztika tanárának. 1666–79 között Nagyszombatban működött. Tanított kazuisztikát, kontroverziát és egyházjogot, és a nemesi kollégium igazgatója is volt. 1676–7-ben az esztergomi érsek rendelkezésére állt. 1680-ban Pozsonyban a gazdasági ügyeket intézte, majd három évig újra az esztergomi érsek szolgálatában állt. 1684–5-ben a nagyszombati központi szeminárium igazgatója volt. Onnan három évre Sopronba került házi lelkiatyának. Egy évre visszatért Nagyszombatba, ahol kazuisztikát tanított és a szeminárium igazgatója volt. 1690-től haláláig Győrben a házi lelkiatya hivatalát látta el.
Születési idő
1623-11-30
Születési hely
Bélád
Belépés ideje
1643-10-17
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1661-03-13
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1658
Halálozás ideje
1692-05-15
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
magyar

Elsasser Gyula

Elsasser Gyula
1879. febr. 6. Budapest. SJ 1902. ápr. 20. F. 1917. feb. 2. †1958. febr. 8. Pannonhalma.
Életrajz

Az esztergomi főegyházmegye címére szentelték pappá, akövetkező évben lépett be a Társaságba. Nagyszombatban végezte a noviciátust,majd 1905–8 között a kalocsai jezsuita gimnáziumban volt szakaszfelügyelő.1909–10-ben a pozsonyi filozófiai főiskola hallgatója volt, majd 1911–2-ben a bp.-iTudományegyetemen filozófia- és történelemtanári diplomát szerzett. A következőtanévben Kalocsán tanított; 1915-ban Bp.-en volt lelkész,lelkigyakorlat-vezető, Mária-kongregációk prézese. 1916-ban a harmadikprobációját végezte St. Andräban. 1917–9 között a pécsi Pius Kollégiumbantanított, 1919-től Pozsonyban volt miniszter és a Mária-kongregációk prézese,magyar nyelvű szónok. 1921–5 között a pesti jezsuita templomban előbb délutániszónok és falusi missziós, majd lelkész és a Mária-kongregációk prézese volt.1926–30 között Szegeden volt lelkész, Mária-kongregációk prézese. 1930–47-igBp.-en működött mint miniszter, majd socius, a Mária-kongregációk prézese,lelkigyakorlat-vezető. 1948–50 között Nagykapornakon volt spirituális. Afeloszlatáskor Kunszentmártonba internálták. 1951-től haláláig a pannonhalmiszociális otthon lakója volt.

M
M: Harc a lelki szabadságért. (Rétháti Gyula néven.) Pécs, 1919.
Ir
Ir: PÁL 170; MJTN 59.
Születési idő
1879-02-06
Születési hely
Budapest
Belépés ideje
1902-04-08
Fogadalomtétel ideje
1917-02-02
Halálozás ideje
1958-02-08
Halálozás helye
Pannonhalma

Elwanger Ferdinánd

Elwanger Ferdinánd
1636. szept. 23. Regensburg. SJ 1652. nov. 19. Bécs. Psz. 1666. Graz. F. 1670. febr. 2. Győr. †1700. júl. 18. Leoben.
Életrajz
Regensburgban született, Bécsben lépett be a Társaságba. A bölcseleti tanulmányokat 1656–8-ban, a teológiát 1663–7-ben Grazban végezte. Rögtön utána Judenburgba került a harmadik probációba. Első állomáshelye Győr volt 1669–71-ben, fő munkaterülete a lelkpásztorkodás. Utána Bécsben 1672–8 között a tartomány gazdasági ügyeit intézte. 1679–81-ben Győrben a kollégium rektora volt. A következő évben Bécsben dialektikát tanított. 1683-ban a svédországi misszió tagja volt. Egy év múlva vissszatért Bécsbe, ahol négy év alatt különböző lelkipásztori feladatokat végzett, majd 1686–8-ban a tartományfőnök titkára volt. Utána rektorként működött 1689-től Laibachban, 1692-től Klagenfurtban és 1695-től Passauban. 1699-ben vezette a harmadik próbaévet Judenburgban; innen egy év múlva Leobenbe került, ahol rövidesen meghalt.
Ir
Ir: Nom. I. 288.
Születési idő
1636-09-23
Születési hely
Regensburg
Belépés ideje
1652-11-19
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1670-02-02
Fogadalomtétel helye
Győr
Papszentelés ideje
1666
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1700-07-18
Halálozás helye
Leoben

Enders Karl

Enders Karl
1660. jan. 12. Laibach. Nyelv: szlovén, német. SJ 1676. nov. 10. Bécs. Psz. 1690. Graz. F. 1694. febr. 2. 4 fog prof. Graz. †1727. nov. 8. Laibach.
Életrajz
A középiskolát szülővárosában végezte, onnan lépett be a bécsi újoncházba. Két év múlva szülővárosában tanított. 1681–3-ban Grazban végezte a bölcseletet. Utána egy-egy évig Laibachban, Goriziában, majd újra Laibachban tanított. A teológiára Grazban került 1687–90-ben. Ott szentelték pappá az utolsó évben. Utána két évig hitszónokként működött Pletriában és szülővárosában. 1693-ban Judenburgban volt harmadik probációban. Utána megkezdte főiskolai pályafutását: 1694-ben Grazban etikát és történelmet tanított, utána Nagyszombatban a hároméves bölcseleti kurzust adta elő. Linzben egy évig, majd Grazban két évig kazuisztikát tanított. Így jutott el a teológia tanításáig 1702–3-ban Nagyszombatban. 1704-ben Laibachban iskolaigazgató lett. Utána két évig Grazban tanított teológiát, majd négy évig rektor volt Laibachban. 1711–2-ben szentírástant adott elő Grazban és a bölcsészeti kar dékánja volt. 1713-tól haláláig szülővárosában dolgozott mint iskolaigazgató, a kánonjog professzora és könyvtáros. Két könyve Nagyszombatban jelent meg.
M
M: Philosophus civilis. Nagyszombat, 1696; Character hominis literati. Nagyszombat, 1697; Idea theologi. Graz, 1705.
Ir
Ir: Nom. I. 289; RMK II. 1846; So III. 392; St 72; Szi II. 1292–3.
Születési idő
1660-01-12
Születési hely
Laibach
Belépés ideje
1676-11-10
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1694-02-02
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog prof.
Papszentelés ideje
1690
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1727-11-08
Halálozás helye
Laibach
Beszélt nyelvek
német

Endre János

Endre János
1627. jún. 24. Gyöngyös. SJ 1653. okt. 7. Bécs. Psz. 1662. Nagyszombat. F. 1667. aug. 15. C. sp. Kassa. †1680. nov. 17. Győr.
Életrajz
Gyöngyösön született, huszonhat éves korában, Bécsben lépett be a Társaságba. Tanulmányait Grazban és Nagyszombatban végezte. Ott szentelték pappá 1662-ben. 1663–4-ben Gyöngyösön tanított, utána végezte 1665-ben Judenburgban a harmadik próbaévet. Utána egy évig még tanított Ungváron. 1667–9-ben Szatmáron volt hitszónok és népmisszionárius. Lelkipásztori munkakörben dolgozott Munkácson és Nagyszombatban. 1675-ben Komáromból a két dunai sziget, Ekel és Oranics híveit gondozta. Utolsó állomáshelyén, Győrben 1676-tól haláláig lelkipásztori feladatokat látott el.
Ir
Ir: Nom. I. 290.
Születési idő
1627-06-24
Születési hely
Gyöngyös
Belépés ideje
1653-10-07
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1667-08-15
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1662
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1680-11-17
Halálozás helye
Győr

Endrődy (Jambrekovich) László

Endrődy (Jambrekovich) László
1905. júl. 17. Nyelv: magyar. SJ 1932. máj. 3. Elb. 1963. †1975. júl. 10. San José.
Életrajz
1932. május 3-án, huszonhét éves korában lépett be a Társaságba Jambrekovich családi névvel. 1934-ben Szegeden egy évig bölcseletet tanult. Utána 1935-ben Pécsett tanított magyar és latin nyelvet. Ebben az évben vette fel az „Endrődy” nevet. 1936-ban Szegeden kezdte el teológiai tanulmányait. Akkor jelent meg Kaszap István életrajza Életet Krisztusért címmel, melyet 1944-ig még tizenöt kiadás követett, és lefordították cseh, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz és spanyol nyelvre is. A teológiát Leuvenben folytatta. 1937-ben szentelték pappá. 1940-ben a Magyar Kultúra szerkesztőségében dolgozott, és „időszerű apostolkodás”-t végzett. 1941–3 között Szegeden teológiát tanított. 1944-ben van szó az évi katalógusban először Kaszap István boldoggá avatásának előmunkálatairól. A háború után elhagyta Mo.-t. 1947-től Argentínában, Buenos Airesben tanított teológiát. 1949-től Kaszap István boldoggá avatásán dolgozott, és készült arra, hogy Kanadába költözik. 1952-ben Torontóból végzett a magyarok között lelkipásztori munkát. 1953-ban az Egyesült Államokba, West Baden Springsbe került, ahol először két évig teológiát tanított, majd a könyvtárban segített, és írással foglalkozott. 1960–62-ben Miamiban élt mint író és lelkipásztor. Ott hagyta el a Társaságot. 1975. július 10-én a kaliforniai San Joséban halt meg.
M
M: Emlékezés gróf Apponyi Lajosnéról. Bp., 1932; Jézus nyomában. Boldog Pignatelli József élete. (G. Bouffier művének fordítása és átdolgozása.) Bp., 1936; Életet Krisztusért. Kaszap István 1916–1935. Bp., 1936; Páter Petit hajója. Bp., 1937; Szeretettel […] szenvedéssel […] Kaszap István lelkisége. Bp., 1938; Az Úr Jézus keresztútján. Bp., 1939; Szeretet-szózat. Bp., 1940; Un jeune héros de la souffrance et de l’amour divin. Etienne Kaszap (1916–1935). Bp., 1941; Lourdesi jegyzetek. Bp., 1942; Stefan Kaszap. (Orosz nyelven.) Bp., 1943; Stefan Kaszap. Ein junges Menschenleben voll heiligen Tugendtreben. Bp., 1943; Páter Petit mosolygó élete. Bp., 1944; Hallja meg a világ és olvassa. Bp., 1944; „Örvendjetek ama napon […]”. Bp., 1944; A túlvilág titkaiból. Bp., 1944; La vida por Christo. Vida de Esteban Kaszap (1916–1935). Barcelona, 1944; „Con amor y sufrimiento”. La esperitualidad der servo de Dios Esteban Kaszap. Cádiz, 1946; Quién eres? Recuerdos del servo de Dios Esteban Kaszap. Cádiz, 1946; Hope unlimited. Little stories from the life of saintly Father Petit. H. n., 1962; Így szenvedtem. Hamilton, 1981.
Ir
Ir: F-V 12–3; Gu VII. 369–70; MJTN 59–60; MKL III. 107.
Születési idő
1905-07-17
Belépés ideje
1932-05-03
Beszélt nyelvek
magyar

Ensdalner (Ennsdallner) Leopold

Ensdalner (Ennsdallner) Leopold
1731. ápr. 13. Waidhof. Nyelv: német. SJ 1748. okt. 18. Bécs. Psz. 1761. F. 1766. febr. 2. 4 fog. prof. Linz. †1795. febr. 10. Linz.
Életrajz
Az ausztriai Steyrből lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Leobenben volt a tanárképzőben. 1752–4-ben bölcseletet tanult Bécsben. 1755–8-ban Linzben tanított a középiskolában. 1759-ben Bécsbe került teológiára, s 1761-ben szentelték pappá. 1763-ban a bécsi Theresianumban hitszónok volt. A következő évben a harmadik probációt végezte Judenburgban. 1765–7-ben Linzben, utána két-két évig Kremsben, Pozsonyban és újra Linzben volt hitszónok. A feloszlatás után is ott működött tovább haláláig. Két hitvédelmi műve a szentmiséről és a papság szentségéről Pozsonyban jelent meg.
M
M: Rede auf das Herz Mariä. Bécs, 1763; Streitrede über das Opfer der Messe. Pozsony, 1770; Streitrede über das Sakrament des Priesterthums. Pozsony, 1762.
Ir
Ir: Nom. I. 293; St 73; Szi II. 1308–9.
Születési idő
1731-04-13
Születési hely
Waidhof
Belépés ideje
1748-10-18
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1766-02-02
Fogadalomtétel helye
Linz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1761
Halálozás ideje
1795-02-10
Halálozás helye
Linz
Beszélt nyelvek
német

Eördögh András

Eördögh András
1929. okt. 31. Szeged. SJ 1948. júl. 30. Bp., Psz. 1959. júl. 31. Dublin F. 1976. dec. 12. Hamilton.
Életrajz
A Manrézában végezte a noviciátust. 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása után előző szakmájában helyezkedett el mint építésztechnikus, Bp.-en. 1956-ban elhagyta az országot, Írországba rendelték a teológia elvégzésére. 1961-ben Clevelandben végezte a terciát. 1962–3-ban Torontóban, 1964–6 között pedig Courtlandben volt káplán. 1966–71 között Alaszkában volt misszionárius, majd 1972–3 folyamán Torontóban káplán. 1973–81-ig Hamiltonban volt plébános, utána pedig 1985-ig Courtlandben. 1986–7-ben Elizabeth nővérnek segített Pakisztánban házat alapítani, de a hatósági ellenállás miatt nem járt sikerrel. 1988–92 között Chicagóban a Szent István magyar templom plébánosa. Majd hazatért Mo.-ra, felépítette a Sodrás utcai rendházakat, utána 1995-től Pilisvörösváron a Szent Erzsébet Otthonban lett gondnok és lelkész. 2008-ban visszament Kanadába, ahol Hamiltonban, a Szent Erzsébet Otthonban lelkész.
Ir
Ir: Pálos 160; MJTN 60; Missziók. BMJ 1973. 14–5; P. Eördögh András rövid életrajza. Cor Unum 191. (1988. április) 3–5; Eördögh A.: Visszaemlékezések jezsuita életemre. MJV IV. 97–132; MJN 172–3.
Születési idő
1929-10-31
Születési hely
Szeged
Belépés ideje
1948-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1976-12-12
Fogadalomtétel helye
Hamilton
Papszentelés ideje
1959-07-31
Papszentelés helye
Dublin
Halálozás ideje
2020-04-11
Halálozás helye
Toronto (Pickering)

Erdélyi (Jakubek) István

Erdélyi (Jakubek) István
1885. dec. 26. Szászrégen. Nyelv: magyar, román. SJ 1925. júl. 30. Psz. 1908. júl. 14. F. 1936. aug. 15. †1973. jan. 11. Gyergyószentmiklós.
Életrajz
Világi papként lépett be a jezsuiták romániai rendtartományába. 1941-ben Bp.-re került a Manrézába lelkigyakorlatok tartására. A háború után visszament Erdélybe, és Szatmárnémetiben működött. 1948-ban Szamosújvárra internálták, 1954-ben vagy 1955-ben szabadult. Utána Kolozsváron volt kisegítő lelkész.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 31; Hetényi Varga II. 73; MJTN 60–1; Godó M.: Erdélyi elhunytainkról: P. Erdélyi. Barátaink Levelei 1973. március 9. 8–9.
Születési idő
1885-12-26
Születési hely
Szászrégen
Belépés ideje
1925-07-30
Fogadalomtétel ideje
1936-08-15
Papszentelés ideje
1908-07-14
Halálozás ideje
1973-01-11
Halálozás helye
Gyergyószentmiklós
Beszélt nyelvek
román