361 – 380 / 1554 megjelenítése

Frivaldszky János

Frivaldszky János
1730. dec. 10. Pozsony. Nyelv: magyar, német, szlovák. SJ 1746. okt. 17. Bécs. Psz. 1760. Nagyszombat. F. 1765. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1784. Szepeskáptalan.
Életrajz
Pozsonyban született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után 1749-ben Szakolcán végezte a tanárképzőt. 1750–2-ben Bécsben tanult bölcseletet. Utána Pozsonyban grammatikát tanított. 1754–5-ben Bécsben matematikát tanult, majd 1756-ban Budán, 1757-ben Nagyszombatban retorikát tanított. 1758-ban Bécsben kezdte a teológiát, majd egy év után Nagyszombatban folytatta. 1760-ban szentelték pappá. 1762–3-ban Bazinban, 1764-ben Gyulafehérváron grammatikát, 1765–73 között Kolozsváron matematikát tanított, és könyvtáros volt. Érdekelték a természettudományok. 1766-ban a vasról, a következő évben Erdély ásványairól adott ki könyvet, melyet a volt jezsuita novícius, neves ásványkutató és az osztrák szabadkőművesek vezetője, Born Ignác támadott erősen. A nagyon elhanyagolt agrártudományok Erdélyben gyakran vezettek éhínséghez. Ezért kezdett ezzel és a táplálkozás problémáival is foglalkozni. 1769-től létezett Erdélyben egy Agrártudományi Társulat, melynek legaktívabb tagjai közé tartozott, erről a társulat aktái tanúskodnak. Éhínség esetén javasolta, hogy csicsókából is süssenek kenyeret, és a búza helyett kukoricából égessenek pálinkát. 1771-ben tanácsolta a kormánynak, hogy kákából is készítsenek papírt, mert az nagy mennyiségben található az országban. Mária Teréziától nyugdíjat kapott, és kanonok lett Szepeskáptalanon, ahol 1784-ben meghalt.
M: Diploma Andreae II. Kolozsvár, 1760; Dissertatio de natura ferri et ferrariis regni Hungariae ac Transilvaniae. Kolozsvár, 1766; Mineralogia Magni Principatus Transilvaniae. Kolozsvár, 1767; Inscriptiones Romano-Dacicae. Kolozsvár, 1767; Dissertatio de agris fimandis et arendis. Kiad. Csetri A.–Engel C. Bukarest, 1970; Dissertatio de Skumpia. Kolozsvár, 1773, Bp., 1944, Bukarest, 1970; Reges Hungariae Mariani. Bécs, 1775; Heroes Hungariae Mariani. Bécs, 1775; Supellex concionatoria in festis Deiparae Virginis. I. Lőcse, 1781, II. Kassa, 1781; Értekezés a scumpiáról avagy a Cotunus Coriaria növényről Erdély Nagyfejedelemségben végzett különböző kísérletekkel. Bp., 1944; Prima lucrare agronomica de specialitate din Transilvania. Bukarest, 1970.
Ir
Ir: DHCJ II. 1531; LKKOS 364; MAMŰL III. 221–2; MKL III. 837; Nom. I. 371; Po III/1 7002–8; Po Magyar 319; Petrik 1712–1860/I; So III. 996–7; St 88; Szi III. 759–60; ÚMÉL II. 817; Frivaldszky János Dissertatio de scumpia című munkájának magyar fordítása kiegészítő botanikai adatokkal, valamint a jezsuita természetbúvár életrajzával. Bp., 1944; Csetri E.: Frivaldszky János, a természettudományok hazai úttörője. Korunk 9. (1965) 1521–6; Uő: Egy tudós a 18. századi Erdélyben. Korunk Évkönyv 1977. 233–50; Frivaldszky J. id.: A Frivaldszky családfa. Turul 1997. 109–13; Uő: Hajdani idők levétárosai. Levéltári Szemle (1998) 1. 76–8; Uő: Frivaldszky János (1730–1784) élete és munkássága. MKSz 113. (1997) 417–24; Csetri E.: Frivaldszky János, az agrártudós. Együtt Európában. I. Debrecen, 2000. 23–47; Csetri E.: Id. Fridvalszky J.: A köz hasznára – Az ég kegyelmével. Bp., 2003; Rovnyai J.: Kinek tanait követte Fridvalszki János SJ (1730–1784) gazdasági írásaiban? MJK 573–82.
Születési idő
1730-12-10
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1746-10-17
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1765-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1760
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1784
Halálozás helye
Szepeskáptalan
Beszélt nyelvek
szlovák

Friz András

Friz András
1711. júl. 28. Barcelona. Nyelv: német, francia. SJ 1726. okt. 14. Bécs. Psz. 1742. Graz F. 1744. aug. 15. 4 fog. prof. Graz. †1790. nov. Gorizia.
Életrajz
Barcelonában született 1711-ben, Bécsben lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után ugyanott végezte a tanárképzőt. 1730–2 között bölcseletet tanult Grazban, majd három évig Linzben tanított középiskolában. 1736-ban Bécsben matematikai tanulmányokat végzett egy évig. Utána egy-egy évig középiskolában tanított Linzben és Pozsonyban. 1739–42-ben Grazban végezte a teológiát, ahol 1742-ben pappá szentelték. 1743-ban Judenburgban volt harmadik probációban. A következő évben Grazban középiskolában tanított. 1745-ben Szakolcán, majd Győrben oktatott a tanárképzőben. 1747–8-ban Bécsben történelmi kutatásokat végzett. 1749–55 között a bécsi Theresianumban tanított történelmet és görög nyelvet, 1756–9-ben Bécsben az egyetemen szentírástant és 1760–70-ben görögöt. 1771-től a Társaság feloszlatásáig Goriziában görögtanárként működött. Utána is ott maradt haláláig. Sokoldalú tanár volt: tanított középiskolában, tanárképzőben és egyetemen. Írt latin és görög nyelvkönyvet, foglalkozott Máté evangéliumával és német történelemmel. Az utókor számára azonban iskoladrámáival vált ismertté. Az elsőt még mint a retorika tanára a pozsonyi kollégiumban írta: Zrinius Heros toto orbe notissimus ad Zigethum pro patria victima. Eszterházy Imre esztergomi érseknek ez annyira megtetszett, hogy udvarában választott közönség előtt újra előadatta, és kinyomatta. A színdarabot Baróti Szabó Dávid fordította magyarra és Zrinyi Szigetnél címmel 1786-ban, Zrínyi Sziget váránál címmel 1789-ben és 1802-ben adta ki. Egy adat szerint 1753-ban, talán Nagyszombatban, Szigeti Zrínyi Miklós címmel magyarul is előadták. Másik művét, a Cyrus szomorú játékot a jezsuita Kereskényi Ádám fordította magyarra 1767-ben. Kassán a jezsuiták nyomdájában adták ki. Kassai előadása nem bizonyítható.
M
M: Zrinyius ad Szigethum Acta. Pozsony, 1738; Dissertatio de cognitione Brutorum. Graz, 1741; Narratio historico-poetica utriusque Thaumaturgae imaginis Strassengel. Graz, 1741; Hymenaeus Austriacus. Graz, 1744; Synopsis Historiae Germaniae usque ad Conradum I. Bécs, 1756; Dissertatio de primis S. Matthaei Evang. Verbis. Bécs, 1756; De generationibus quibusdam Matthaei cap. I. Bécs, 1757; Andreae Friz […] Tragoediae duae. Bécs, 1757; Penelope. Bécs, 1761; Julius Martyr. Bécs, 1761; Kurze Einleitung zur lateinischer Sprache. Bécs, 1763; Andreae Friz […] Tragoediae et Orationes. Bécs, 1764; Kurze Einleitung zur griechischen Sprache. Bécs, 1768.
Ir
Ir: MAMŰL III. 222–3; MKL III. 843; Nom. I. 373–4; Petrik 1712–1860/VII; So III. 1004–6; St 89; Szi III. 795; Staud I. 416–8, II. 86–7; Takács 75, 126.
Születési idő
1711-07-28
Születési hely
Barcelona
Belépés ideje
1726-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1744-08-15
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1742
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1790-11
Halálozás helye
Gorizia
Beszélt nyelvek
francia

Fruewird(t) (Frivird) József

Fruewird(t) (Frivird) József
1691(/3?). febr. 9. Eger. Nyelv: német, szlovák. SJ 1712. okt. 17. Trencsén. Psz. 1720. Bécs. F. 1727. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1743. jan. 21.
Életrajz
Nagyszombatban befejezte az első év teológiát, amikor belépett a trencséni újoncházba. A próbaévek leteltével ugyanott két évig grammatikát tanított. 1718–21-ben Bécsben befejezte a teológiai tanulmányokat. 1720-ban ott szentelték pappá. Egy évig Turócon volt hitszónok és 1723-ban Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet, majd egy-egy évig hitszónok volt Lőcsén és Besztercebányán. 1726–36 között Nagyszombatban tanította a hároméves bölcseleti kurzust, majd egy-egy évig kontroverziát és kazuisztikát adott elő. 1730-ban megszerezte a teológiai doktorátust. 1731–6-ban a dogmatika tanára és az utolsó két évben a teológiai kar dékánja volt. 1737–9-ben a harmadik próbaévesek vezetője volt Besztercebányán, majd visszatért Nagyszombatba, ahol haláláig a szemináriumot igazgatta. Teológiai műveiben a protestáns tan történetét és a keleti és nyugati egyházak viszonyát vizsgálta.
M
M: Historia doctrinae protestantium. Nagyszombat, é. n.; Suasoriae regum Hungariae. Nagyszombat, 1728; Speculum veritatis inter Orientalem et Occidentalem Ecclesiam. Nagyszombat, [1730]; Sanctus Ignatius dictione panegyrica celebratus. Nagyszombat, 1736.
Ir
Ir: Nom. I. 377; Pe 600; Petrik 1712–1860. V; So III. 1045–6.
Születési idő
1691(1693?)-02-09
Születési hely
Eger
Belépés ideje
1712-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1727-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1720
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1743-01-21
Beszélt nyelvek
szlovák

Fugatius András

Fugatius András
1634. szept. 14. Gajár. Nyelv: szlovák. SJ 1653. Bécs. Psz. 1665. Bécs. F. 1671. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1704. ápr. 15. Szakolca.
Életrajz
1653-ban Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Besztercebányán tanított. 1657–9 között végezte Nagyszombatban a bölcseleti tanulmányokat. Utána egy-egy évig középiskolában tanított Besztercebányán és Grazban. 1662-ben Bécsbe került a teológiai tanulmányokra. 1665-ben szentelték pappá. A következő évben a szakolcai misszióban dolgozott. 1667-ben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1668–73 között Kassán egy évig retorikát, öt évig bölcseletet tanított. 1674–7 között Rózsahegyen házfőnök és plébános volt. A következő évben Szakolcára került házfőnöknek. 1680–2-ben a bécsi Pázmáneum rektora volt. 1683-ból nincs adat. 1684-ben Zágrábban a konviktus igazgatója volt, a következő évben Nagyszombatban lelkipásztor lett. 1686–8-ban a báni misszió helyettes főnöke volt. 1689-től két-két évig házgondnoki hivatalt töltött be Trencsénben és Nagyszombatban, majd egy-egy évig Győrben és újra Trencsénben. 1695-ben Sopronban, 1696-ban Pozsonyban és 1697-től haláláig Szakolcán volt a ház lelkiatyja.
G
Ir
Ir: Nom. I. 379; Po Magyar 753.
Születési idő
1634-09-14
Születési hely
Gajár
Belépés ideje
1653
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1671-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1665
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1704-04-15
Halálozás helye
Szakolca
Beszélt nyelvek
szlovák

Gabelich János

Gabelich János
1666. jan. 20. Saraj. Nyelv: horvát, olasz. SJ 1690. nov. 26. Bécs. Psz. belépése előtt. †1703. máj. 13. Buda.
Életrajz
Boszniai születésű volt, világi papként Grazban jelentkezett jezsuitának és a bécsi újoncházban lépett be a Társaságba. Lelkipásztori munkásságát Varasdon kezdte meg 1693–5-ben. Utána négy évig Budán volt hitszónok és népmisszionárius, ekkor már betegsége is jelentkezett. Két évig még hitszónok volt Pécsett. Visszakerült Budára, ahol rövidesen meghalt.
Ir
Ir: Nom. I. 384; So III. 1076.
Születési idő
1666-01-20
Születési hely
Saraj
Belépés ideje
1690-11-26
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
belépése előtt
Halálozás ideje
1703-05-13
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
olasz

Gabon Antal

Gabon Antal
1677. jan. 16. Besztercebánya. Nyelv: horvát, német. SJ 1690. nov. 24. Bécs. Psz. 1708. Graz. F. 1712. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1735. máj 7. Győr.
Életrajz
Besztercebányáról lépett be a bécsi újoncházba. A próbaévek után ugyanott elvégezte a tanárképzőt. A következő évben szülővárosában tanított egy évig. Bölcseleti tanulmányait 1699–1701 között Nagyszombatban végezte, és utána három évig ugyanott tanított a középiskolában. 1705–8-ban Grazban volt teológus, ahol pappá szentelték. A harmadik próbaévre Judenburgba került. Utána Selmecbányán egy, Kassán két évig a humaniorát tanította. 1713-tól Pozsonyban előbb a rendházban, majd a kollégiumban volt hitszónok. 1715-ben Bécsben, a következő három évben Nagyszombatban bölcseletet tanított. 1719–20-ban Győrben házgondnok és a kazuisztika tanára volt. Ugyanezt a tárgyat tanította Egerben egy, Nagyszombatban két évig. Ott a szeminárium főnöke is volt. A következő két évben ugyanezt a hivatalt Kassán is viselte. 1726-ban Győrben kazuisztikát tanított. 1727–32 között Nagyszombatban volt a szeminárium főnöke. Onnan Trencsénbe került házgondnoknak. 1734-től haláláig Győrben élt. Művei Nagyszombatban jelentek meg, a Physica exotica két kiadásban is.
M
M: Luctuosa Hilaria seu Pentas Insipide. Nagyszombat, 1704; Physica exotica. Nagyszombat, 1717, 1753; Panegyrici praeatorum et magnatum Ungariae. Nagyszombat, 1718.
Ir
Ir: LKKOS 373; MKL III. 871; Nom. I. 385; Petrik 1712–1860/I, VII. RMK II. 2212; So III. 1078; St 93; Szi III. 920–1.
Születési idő
1677-01-16
Születési hely
Besztercebánya
Belépés ideje
1690-11-24
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1712-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1708
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1735-05-07
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
német

Gábor István

Gábor István
1893. aug. 6. Malacka. Nyelv: magyar, német. SJ 1909. júl. 30. Nagyszombat. Psz. 1922. F. 1925. febr. 2. Taming. †1930. nov. 7. Kajcsou.
Életrajz
Szülei tanúsága szerint példás viseletű, szorgalmas fiú volt, aki a vakációban maga kereste meg a taníttatására való összeget. A gimnáziumot még Pozsonyban kezdte, de belépett a Társaságba; a noviciátus után gimnáziumi tanulmányait a kalocsai jezsuita kollégiumban fejezte be. 1914–7 között Innsbruckban filozófiát tanult, közben tökéletesen elsajátította a német nyelvet, de mellette szorgalmasan tanult oroszul is, mert azt tervezte, hogy Oroszországba megy misszionáriusnak. 1917-től, magiszteri évei alatt, Kalocsán volt az ének, a rajz és a szépírás tanára. A teológiát Lengyelországban, az ősi jezsuita főiskolán, Stara Wieśben végezte, ahol 1922-ben pappá szentelték. Itt is csodájára jártak híres nyelvtehetségének, egy év elteltével olyan tökéletesen beszélte a lengyel nyelvet, hogy nem akarták elhinni, hogy nem született lengyel. A teológia negyedik évét Angliában végezte, itt természetesen angolul is megtanult. 1923–4-ben harmadik próbaévét a franciaországi Paray-Le-Monialban töltötte, azzal a szándékkal, hogy elsajátítsa a francia nyelvet is. Ekkor már tudta, hogy nem Oroszországba megy, mivel még skolasztikus korában az elöljárók kiválasztották a kínai misszió számára, így 1924. szeptember 13-án második magyar misszionáriusként érkezett Kínába. Először egy éven keresztül tanulta a kínai nyelvet Tamingban. Majd 1925–7 között mint igazgatóhelyettes tanított Hszienhszienben, és az újonnan érkezett magyar missziós nővéreket oktatta kínai nyelvre Tamingban. A tervek szerint a tamingi jezsuita kollégium első magyar rektorának szánták. 1930 júniusában azonban, amikor kerékpárral ment Tamingból Kajcsouba, napszúrást kapott. Kajcsouban hunyt el, ideiglenesen ott temették el kínai módra, de 1931 elején átvitték Tamingba, és az újonnan nyitott jezsuita temetőben helyezték el örök nyugalomra. Sírkövére latinul és kínaiul vésték fel a nevét és az adatait.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 18.246; MJTN 73; MKL III. 874; „Gábor defunctus.” Katolikus Missziók 6. (1930. augusztus) 8, 1; Lischerong G.: A kínai magyar misszió gyásza. Katolikus Missziók 6. (1930. szeptember) 9, 4–5; P. Gábor István SJ. ProvH 25. (1930. november) 4–6; †P. Gábor István SJ. Kalocsai Kollégium 43. (1931. február) 30–1; Petruch II. 245–7.
Születési idő
1893-08-06
Születési hely
Malacka
Belépés ideje
1909-07-30
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1925-02-02
Fogadalomtétel helye
Taming
Papszentelés ideje
1922
Halálozás ideje
1930-11-07
Halálozás helye
Kajcsou
Beszélt nyelvek
német

Gálffy László

Gálffy László
1887. jún. 28. Törökszentmiklós. Nyelv: magyar. SJ 1906. szept. 11. Nagyszombat. Psz. 1916. Innsbruck F. 1924. febr. 2. Érd. †1949. aug. 11. Kalocsa.
Életrajz
Nagyváradon érettségizett a premontrei főgimnáziumban. 1906-ban lépett be a nagyszombati újoncházba. A kétéves próbaidő után ugyanott retorikát végzett. A bölcseleti tanulmányok első két évét Pozsonyban végezte, a harmadik évre a belgiumi Leuvenbe került. Onnan ment Nápolyba teológiára, de egy év múlva visszatért és Innsbruckban folytatta tanulmányait. 1916-ban szentelték pappá. Röviddel utána súlyosan megbetegedett, és évekig a svájci Davosban ápolták. Csak 1923-ban tért vissza Érdre, ahol harmadik próbaévét végezte. Ott maradt mint házi lelkiatya és az újoncok nyelvtanára. Őket követte új állomáshelyükre is a bp.-i Manrézába mint lelkiatya és író. Onnan 1932–3-ban részt vett a Katolikus Misszió szerkesztésében is. 1934–5-ben újra beteg lett, és házon kívül ápolták. Visszatérte után Kalocsára került, néhány évig még mint házi lelkiatya, haláláig 1949-ben mint író. Főleg lelki irodalommal foglalkozott. Több műve idegen nyelvből való átdolgozás. Legfontosabb könyve a Jezsuita szellem 1942-ből. Három munkája kéziratban maradt.
M
M: Hogyan imádkozzunk? Bp., 1937; Isten mibennünk. Bp., 1937; Krisztus testvéreinkben. Bp., 1937; Isten közelében. Bp., 1938; Istenfiúi életünk. Bp., 1939; Jezsuita szellem. Bp., 1942; A legnagyobb örömhír. Bp., 1944; Apostoli lelkeknek. Bp., 1946; Hogyan készüljünk a jó halálra? Bp., 1948.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 24.880; F-V 13; Gu X. 262–3; MJTN 74; MKL III. 893–4; Tóth 17; P. Gálffy László (1887–1949). ProvH 89. (1950. április) 25–7.
Születési idő
1887-06-28
Születési hely
Törökszentmiklós
Belépés ideje
1906-09-11
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1924-02-02
Fogadalomtétel helye
Érd
Papszentelés ideje
1916
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1949-08-11
Halálozás helye
Kalocsa
Beszélt nyelvek
magyar

Galina Béla Ernő,

Galina Béla Ernő, testvér,
1899. márc. 9. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1920. aug. 14. Szeged. F. 1930. aug. 15. C. t. Pécs †1966. aug. 29. Győr.
Életrajz
Bp.-en született. Négy elemi és két reáliskolai osztályt végzett, amikor a női fodrász mesterséget választotta. 1915-ben lett segéd. 1918 őszén jelentkezett felvételre a Társaságba Szegeden. Ott portás és az ebédlő gondozója lett a rendházban. Hivatalos szerzetesi életét 1920. augusztus 14-én kezdte el. Már az újoncidőben sekrestyés és betegápoló lett. 1924-től, egy év kivételével, a pécsi kollégium, főleg az internátus betegápolója volt egészen a rend feloszlatásáig. Személyiségére és feladatának végzésére jellemző, hogy a diákoktól „a jó bácsi” becenevet kapta, mely egész életében rajta maradt. Emlékezetes volt vitája dr. Neuper Ernő sebészprofesszorral, amikor egyik növendékét előrehaladott vakbélgyulladás gyanújával vitte a klinikára. A professzor csak a testvér erőteljes sürgetésére rendelte el az operációt, ami az utolsó pillanatban történt, a vakbél már felszakadt. A professzor utólag elrendelte, hogy ha a testvér sürgős esetet hoz, készüljenek az operációra. 1950-ben a szerzetesek elhurcolásakor Mezőkövesdre került. 1951. november végén Pannonhalmára, az újonnan megnyílt szerzetesi szociális otthonba jelentkezett. Haláláig szaktudásával, szolgálatkészségével és önfeláldozásával pótolhatatlan szolgálatot tett idős szerzetes testvéreinek.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 30.655; MJTN 74; Holovics F.: Galina Ernő Béla SJ betegápoló (1899–1966) Levél Barátomnak. 1966. július 14. Függelék 1–3; P. Galina Ernő Béla SJ (1899–1966) Anima Una IX. 4. (1966. november) 3–8; Cser L.: Jó-Bácsi. (P. Galina) Anima Una X. 3. (1967. október) 16–8; Tüll A.: Galina Béla Ernő (1899–1966) A Szív 79. (1993. július–augusztus) 7–8, 323–6; Még egy vallomás „a Jó Bácsiról”. A Szív 79. (1993. november) 11, 518–20; Tüll A.: Galina Ernő Béla (1899–1966). KMJ II. 35–41; Miklósházy 30.
Születési idő
1899-03-09
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1920-08-14
Belépés helye
Szeged
Fogadalomtétel ideje
1930-08-15
Fogadalomtétel helye
Pécs
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1966-08-29
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
magyar

Galler Maximilian

Galler Maximilian
1669. júl. 5 Lannach. Nyelv: német. SJ 1685. nov. 10. Bécs. Psz. 1698. Bécs. F. 1703. febr. 2. 4 fog. prof. 1724–7: tartományfőnök. †1750. szept. 28. Linz.
Életrajz
1685-ben lépett be a bécsi újoncházba. Két évvel később Passauban volt a tanárképzőben. 1689–99 között Bécsben végezte a bölcseleti és teológiai tanulmányokat, melyek között a középiskolában tanított. Ott szentelték pappá 1698-ban. 1700-ban az ausztriai Leobenben végezte a harmadik probációt. Munkásságának első felében tanár volt. Bécsben humaniorákat, Passauban és Linzben bölcseletet, Laibachban kazuisztikát és Klagenfurtban kánonjogot tanított. 1710-ben kezdte elöljárói pályafutását: Leobenben rektor, Grazban a szeminárium igazgatója, majd újra rektor volt Laibachban, Passauban és Klagenfurtban. 1724–7-ben az osztrák rendtartományt vezette. Utána Bécsben és Grazban volt rektor, majd a bécsi professzusház főnöke és egyben a tábori misszió felelőse. 1739–48-ig Linzben az Északi Kollégium igazgatója volt.
Ir
Ir: Nom. I. 390; So III. 1122; St 94.
Születési idő
1669-07-05
Születési hely
Lannach
Belépés ideje
1685-11-10
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1703-02-02
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1698
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1750-09-28
Halálozás helye
Linz
Beszélt nyelvek
német

Gallus Tibor

Gallus Tibor
1906. ápr. 5. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1924. szept. 7. Érd. Psz. 1934. júl. 26. Innsbruck. F. 1942. febr. 2. 4 fog. prof. Róma. †1982. márc. 3. Kostenz.
Életrajz
1924-ben Érden lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után 1927–9-ben bölcseletet hallgatott Szegeden. Utána Pécsett volt két évig internátusban nevelő. 1932–5 között Innsbruckban végezte a teológiát. 1934-ben ott szentelték pappá. A harmadik próbaévet Bp.-en végezte mint az újoncmester segítője. 1937–44-ben Rómában a Német–Magyar Kollégiumban a teológusok tanulmányi felügyelője volt. Itt rakta le későbbi mariológiai kutatásainak alapjait. A háború vége Rómában érte. Annak befejeztével a Vatikán Németországba küldött első missziójának volt tagja, s megkezdte az odamenekült magyar papok beállítását a menekültek lelkipásztori ellátására. 1947-ben Szegeden az egyházmegyeközi szemináriumban teológiát tanított. 1949–51-ben doktori dolgozatát készítette, de már íróként is szerepel a katalógusban. 1952–9 között Messinában fundamentális teológiát, utolsó évében dogmatikát is tanított. 1960–2-ben a svájci Lucelle-ben íróként dolgozott, de besegített a menekült magyarok lelki gondozásába is. 1962–9-ben a klagenfurti egyházmegye szemináriumában újszövetségi szentírástant tanított, és folytatta tudományos kutatásait. 1969-től a bajorországi Kostenzban élt és tudományos munkáin dolgozott. Nem messze állomáshelyétől, a Straubing melletti Persdorfban autószerencsétlenség áldozata lett.
Elismert mariológus volt. Alapvető kutatásokat folytatott a Genezis Máriát érintő szövegének (Gen 3,15) magyarázatáról. Az első kötet a patrisztika utáni időt foglalja össze a Trienti Zsinatig. A következő kettő a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetéséig megy. E három kötet latinul jelent meg. Egy harmadik rész három kötetben németül foglalja össze a korai lutheri evangélikus magyarázatot. Tétele Mária halhatatlanságáról nem talált visszhangra.
M
M: Un gran internacionalista y un gran catolico. El conde Alberto Apponyi. Madrid, 1934; Szent József lelke. Bp., 1940; Ad B. M. Virginis in redemptione cooperationem. Firenze, 1948; Interpretatio mariologica protoevangelii (Gen 3,15) tempore postpatristico usque ad Concilium Tridentinum. Róma, 1949; La Vergina Immortale. Róma, 1949; De onsterfelijke Maagd. Maastricht–Vroenhoven, 1950; La Madonna Assunta. Torino–Róma, 1951; Interpretatio mariologica protoevangelii posttridentina usque ad definitionem dogmaticam Immaculatae Conceptionis. 2 k. Róma, 1953–1954; La Madonna del divin’ amore. Messina, 1955; Starb Maria, die Makellose? Klagenfurt, 1957; Die Mutter Jesu im Johannes Evangelium. Klagenfurt, 1963; „Der Nachkomme der Frau” (Gen 3,15) in der altlutherischen Schriftauslegung. 3 k. Klagenfurt, 1963–76; Jungfraumutter – „Miterlöserin”. Regensburg, 1969; Die Marienverehrung Johannes XXIII. Regensburg, 1969; Vorstöße. Klagenfurt, 1976; Die „Frau” in Gen. 3,15. Klagenfurt, 1979.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 37; F-V 13; Gu X. 306; MJTN 74; MKL III. 904–5; Tóth 17; ÚMÉL II. 906–7; P. Gallusról. Cor Unum 161. (1982. június) 5–6; Hitter J.: Emlékezés P. Gallusra és műveire. Anima Una 85. (1982. július) 17–22, 86. (1982. november) 6–18; P. Gallus Tibor SJ (1906–1982) Szolgálat 56. (1982. karácsony) 101–2; Borbándi 669–70; MEIL 307.
Születési idő
1906-04-05
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1924-09-07
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1942-02-02
Fogadalomtétel helye
Róma
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1934-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1982-03-03
Halálozás helye
Kostenz
Beszélt nyelvek
magyar

Ganić (Kerwanich) Gregorius

Ganić (Kerwanich) Gregorius
1542 k. Zágráb. Nyelv: horvát. SJ 1561. nov. Bécs. Elb. 1564. júl.
Életrajz
Zágrábban született, próbaéveit Bécsben töltötte. 1563–4-ben Nagyszombatban grammatikát tanított. 1564 júliusában engedély nélkül elhagyta a Társaságot.
Ir
Ir: CPA I. 672; Gu X. 306.
Születési idő
1542?
Születési hely
Zágráb
Belépés ideje
1561-11-0
Belépés helye
Bécs
Beszélt nyelvek
horvát

Gara József

Gara József
1907. jún. 3. Bp. SJ 1930. júl. 30. Bp. F. 1940. febr. 2. Kalocsa. †1995. máj. 1. Münster.
Életrajz
Az elemi iskola és négy középiskolai osztály elvégzése után kitanulta az asztalosmesterséget. A jezsuiták által vezetett Mária-kongregációban kapta meg szerzetesi hivatását. A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust mint testvérnovícius, ahol előtte egy évig posztulátor volt. 1933–7 között Szegeden, 1937–40 között Kalocsán, 1940–4 között Kassán, majd 1944–9-ig ismét Szegeden asztalos és házi mindenes volt. A skolasztikusokkal együtt elhagyta Mo.-ot, 1949–50 folyamán Bécsben, majd 1950–1-ben Chieriben a magyar skolasztikátusban működött. 1951–4 között a belgiumi Egenhovenben berendezte a magyar skolasztikus házat, majd annak megszüntetése után, 1954-től csaknem negyven évig a frankfurti jezsuita főiskola aszatalosműhelyében dolgozott. 1993-ban az északnémet jezsuita provincia idősotthonába költözött.
Ir
Ir: MJTN 74–5; Hegyi J.: F. Gara József (1907–1995) ProvH 38. (1995. június–július) 8; Uő: F. Gara József. MJV III. 200–1; F. Gara József. MJN 177–8.
Születési idő
1907-06-03
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1930-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1940-02-02
Fogadalomtétel helye
Kalocsa
Halálozás ideje
1995-05-01
Halálozás helye
Münster

Garstenauer Leonard

Garstenauer Leonard
1664. jún. 8. Steyr. Nyelv: német. SJ 1680. febr. 23. Bécs. Psz. 1694. Graz. Elb. 1705. jan. 13. Kőszeg.
Életrajz
Az ausztriai Steyrből lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1683-tól Bécsben bölcseletet tanult, és egy évig grammatikát tanított. Utána egy-egy évig Kremsben, Passauban, Judenburgban és Nagyszombatban volt középiskolai tanár. 1691–4 között Grazban végezte a teológiát, ahol pappá szentelték. Utána egy évig Leobenben volt hitszónok. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik probációt. Lelkipásztori munkáját Grazban kezdte, ahol két évig hitszónok volt. A következő években azonban sehol sem volt maradása. Egy-egy évig Judenburgban, Komáromban, Sopronban, Millstattban, Traunkichenben és Kőszegen működött mint lelkipásztor, ahonnan 1705. január 13-án elbocsátották a Társaságból.
M
M: Prosopopaeia terrae sanctae. Nagyszombat, 1690.
Ir
Ir: Nom. I. 395; RMK II. 1672; So III. 1246; St 95; Szi III. 1020.
Születési idő
1664-06-08
Születési hely
Steyr
Belépés ideje
1680-02-23
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1694
Papszentelés helye
Graz
Beszélt nyelvek
német

Gaso (Gazsó) István

Gaso (Gazsó) István
1711. nov. 1. Lednic. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1729. okt. 14. Trencsén. Psz. 1743. Bécs. †1755. máj. 12. Nagyszombat.
Életrajz
Lednicből származott, és Győrből lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő leteltével egy évig Komáromban grammatikát tanított. 1733–5 között Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána egy évig Kőszegen és három évig Nagyszombatban tanított középiskolában. 1740-ben ugyanott elkezdte a teológiai tanulmányokat, melyeket 1741-től Bécsben folytatott. 1743-ban szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1745-ben Nagyszombatban retorikát tanított. 1746–50 között Szakolcán a tanárképző igazgatója és latin–görög tanára volt. 1751-től Nagyszombatban három évig bölcseletet és haláláig szónoklattant adott elő. Rövid élete során több művet adott ki Nagyszombatban.
M
M: Omnis Felicitas Hungariae e singulari favore Mariae. Nagyszombat, 1738; Bellica Hungarorum fortitudo. Nagyszombat, 1745; Celsissimus Princeps Nicolaus e Comitibus Csáki. Nagyszombat, 1752; Scintillae Ignatianae. Nagyszombat, 1753; Domus Domini in vertice montium, sive Ecclesia Romano-Catholica. Nagyszombat, 1753; Dissertatio physica de motu corporum. Nagyszombat, 1753; Dissertationes, altera de coloniis Romanorum in genere, altera […] in Pannonia. Nagyszombat, 1753.
Ir
Ir: LKKOS 393; MAMŰL III. 255; MKL IV. 22; Nom. I. 397–8; Pe 899; Petrik 1712–1860/I. V. VII; So III. 1250–2; St 95; Szi III. 1025.
Születési idő
1711-11-01
Születési hely
Lednic
Belépés ideje
1729-10-14
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1743
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1755-05-12
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Gasparffy Tamás

Gasparffy Tamás
1626. dec. 21. Székelyföld. SJ 1649. nov. 22. Bécs. Psz. 1659. Graz. F. 1662. máj. 2. Győr. C. sp. †1665. dec. 13. Andocs.
Életrajz
Erdélyben született; 1649-ben, huszonhárom éves korában lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után egy-egy évig Győrben és Komáromban tanított. Grazban tanult bölcseletet és teológiát. 1659-ben szentelték pappá. A harmadik próbaévet Judenburgban végezte 1660-ban. 1661–4-ben a hódoltsági misszióban Andocson és Sebesen volt lelkipásztor. 1665-ben Varasdon házi lelkiatyaként és a szeminárium igazgatójaként működött. Még abban az évben visszatért a török misszióba, ahol az év decemberében Andocson meghalt.
Ir
Ir: Nom. I. 398.
Születési idő
1626-12-21
Születési hely
Székelyföld
Belépés ideje
1649-11-22
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1662-05-02
Fogadalomtétel helye
Győr
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1659
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1665-12-13
Halálozás helye
Andocs

Gasparis Giuseppe

Gasparis Giuseppe
1734. márc. 13. Valle Tellina. Nyelv: olasz. SJ 1753. okt. 18. Trencsén. Psz. 1763. Graz. F. 1768. febr. 2. 4 fog. prof. Gorizia. †1789. Como.
Életrajz
Olasz származású volt, de Bécsből lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után egy évig Fiuméban tanított, majd Grazban volt a tanárképzőben. 1759–60-ban Goriziában tanárként működött. Teológiai tanulmányait 1761–4-ben Grazban végezte. Utána Judenburgban volt a harmadik probációban. 1766-ban Fiuméban és 1767-től a Társaság feloszlatásáig Goriziában a középiskolában tanított.
M
M: Storia, consequenze, avertimenti relativi all’antica publica Penitenza. Bécs, 1787.
Ir
Ir: MKL IV. 5; Nom. I. 398; Pe 1377; So III. 1252; St 95.
Születési idő
1734-03-13
Születési hely
Valle Tellina
Belépés ideje
1753-10-18
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1768-02-02
Fogadalomtétel helye
Gorizia
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1763
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1789
Halálozás helye
Como
Beszélt nyelvek
olasz

Gassner János

Gassner János
1686. jún. 24. Nagyszeben. Nyelv: magyar, német. SJ 1703. okt. 9. Bécs. Psz. 1717. Nagyszombat. F. 1768. febr. 2. 4 fog. prof. Gyulafehérvár. †1723. márc. 21. Nagyszeben.
Életrajz
Nagyszebeni születésű volt, de Nagyszombatból lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő leteltével Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1707-ben Komáromban grammatikát tanított. 1708–10 között Bécsben bölcseletet tanult. Utána Pozsonyban egy, Sopronban két évig középiskolában tanított. A teológiát 1714–7-ben Nagyszombatban végezte. A harmadik próbaévre Judenburgba került. 1719–20-ban Nagyszombatban középiskolában tanított. Utána egy évig hitszónok volt Gyulafehérváron. 1722-től súlyos betegen Nagyszebenben volt haláláig. Máriáról és Savoyai Jenőről szóló művei Nagyszombatban jelentek meg.
M
M: Vindiciae Conceptus illibati B. V. Mariae. Nagyszombat, 1715; Punctum honoris Mariani. Nagyszombat, 1715; Magnus pacis Vindex, seu Eugenius. Nagyszombat, 1719.
Ir
Ir: MKL IV. 5; Nom. I. 399; Petrik 1712–1860/VII; So III. 1254; St 96; Szi III. 1039.
Születési idő
1686-06-24
Születési hely
Nagyszeben
Belépés ideje
1703-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1768-02-02
Fogadalomtétel helye
Gyulafehérvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1717
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1723-03-21
Halálozás helye
Nagyszeben
Beszélt nyelvek
német

Gastinger Anton

Gastinger Anton
1683. máj. 5. Passau. Nyelv: német. SJ 1699. okt. 23. Bécs. Psz. 1713. Bécs F. 1721. febr. 2. 4 fog. prof. Laibach. †1734. ápr. 6. Linz.
Életrajz
Passauból retorikusként lépett Bécsben a Társaságba. A próbaidő után ugyanott végezte a tanárképzőt is. 1703-tól Grazban három évig bölcseletet tanult, és két évig grammatikát tanított. 1708-ban Steyrben volt középiskolai tanár. 1709–12 között Bécsben végezte a teológiai tanulmányokat. A következő évben a harmadik probációban volt Besztercebányán. Utána egy-egy évig Kassán és Kremsben tanított középiskolában. 1716-ban Bécsúhelyen kezdte hitszónoki és lelkipásztori mukásságát. Gyakran változtatta működésének helyszínét, ahol legtöbbször csak egy évet töltött. Ezek voltak: Laibach, Klagenfurt, Pozsony, Linz, Passauban négyszer, Steyrben háromszor. Latin verseskötete Bártfán jelent meg.
M
M: Exercitia Parnassi Cassoviensis. Bártfa, 1714.
Ir
Ir: Nom. I. 401; So III. 1256; St 96; Szi III. 1039.
Születési idő
1683-05-05
Születési hely
Passau
Belépés ideje
1699-10-23
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1721-02-02
Fogadalomtétel helye
Laibach
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1713
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1734-04-06
Halálozás helye
Linz
Beszélt nyelvek
német

Gedeon Mihály

Gedeon Mihály
1925. szept. 20. Túrterebes. SJ 1945. júl. 30. Bp. F. 1957. júl. 31.
Életrajz
Már 1942-ben megkezdte a zugligeti Manrézában posztulátori éveit. 1945–7 között testvérnovícius, majd 1947–9-ig kertész volt, utána Szegeden működött. 1950-ben Kunszentmártonba hurcolták kényszerlakhelyre. A szétszóratás után, 1950 őszétől Bp.-re került, a Központi Szemináriumban dolgozott mint ebédlős, majd három hónapra katonai szolgálatra hívták be. 1951-től a rákospalotai plébánián dolgozott, majd 1952-től a Fővárosi Kertészetnél, 1955-től Pannonhalmán, 1959-től Nógrádverőcén a szociális otthonban volt kertész. 1970-től Debrecenben volt sekrestyés. 1985-től nyugdíjasként élt Gyálon. 1986-tól Rómában a Germanicumban volt házi mindenes, majd 1988-tól Radvány utcai rendházban kertész, 1998-tól a Muskotály utcai rendház, 2010-től a Sodrás utcai rendház lakója, de a Muskotály utcai kertet gondozza.2014 februárjától a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthon lakója.
Ir
Ir: Pálos 171–2; MJTN 75; F. Gedeon Mihály visszatekintése. Cor Unum 188. (1987. november) 13–4; Gedeon M.: Egy „kertész” vallomásai. AMDG 6; Horváth Á.: Gedeon Miska bácsi. A Szív 90. (2004. február) 2, 19–20; Gedeon M.: Önéletrajz. MJV IV. 135–8; Miklósházy 30.
Születési idő
1925-09-20
Születési hely
Túrterebes
Belépés ideje
1945-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1957-07-31
Halálozás ideje
2019-01-19
Halálozás helye
Pilisvörösvár