Friz András
1711. júl. 28. Barcelona. Nyelv: német, francia. SJ 1726. okt. 14. Bécs. Psz. 1742. Graz F. 1744. aug. 15. 4 fog. prof. Graz. †1790. nov. Gorizia.
Életrajz
Barcelonában született 1711-ben, Bécsben lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után ugyanott végezte a tanárképzőt. 1730–2 között bölcseletet tanult Grazban, majd három évig Linzben tanított középiskolában. 1736-ban Bécsben matematikai tanulmányokat végzett egy évig. Utána egy-egy évig középiskolában tanított Linzben és Pozsonyban. 1739–42-ben Grazban végezte a teológiát, ahol 1742-ben pappá szentelték. 1743-ban Judenburgban volt harmadik probációban. A következő évben Grazban középiskolában tanított. 1745-ben Szakolcán, majd Győrben oktatott a tanárképzőben. 1747–8-ban Bécsben történelmi kutatásokat végzett. 1749–55 között a bécsi Theresianumban tanított történelmet és görög nyelvet, 1756–9-ben Bécsben az egyetemen szentírástant és 1760–70-ben görögöt. 1771-től a Társaság feloszlatásáig Goriziában görögtanárként működött. Utána is ott maradt haláláig. Sokoldalú tanár volt: tanított középiskolában, tanárképzőben és egyetemen. Írt latin és görög nyelvkönyvet, foglalkozott Máté evangéliumával és német történelemmel. Az utókor számára azonban iskoladrámáival vált ismertté. Az elsőt még mint a retorika tanára a pozsonyi kollégiumban írta: Zrinius Heros toto orbe notissimus ad Zigethum pro patria victima. Eszterházy Imre esztergomi érseknek ez annyira megtetszett, hogy udvarában választott közönség előtt újra előadatta, és kinyomatta. A színdarabot Baróti Szabó Dávid fordította magyarra és Zrinyi Szigetnél címmel 1786-ban, Zrínyi Sziget váránál címmel 1789-ben és 1802-ben adta ki. Egy adat szerint 1753-ban, talán Nagyszombatban, Szigeti Zrínyi Miklós címmel magyarul is előadták. Másik művét, a Cyrus szomorú játékot a jezsuita Kereskényi Ádám fordította magyarra 1767-ben. Kassán a jezsuiták nyomdájában adták ki. Kassai előadása nem bizonyítható.
M
M: Zrinyius ad Szigethum Acta. Pozsony, 1738; Dissertatio de cognitione Brutorum. Graz, 1741; Narratio historico-poetica utriusque Thaumaturgae imaginis Strassengel. Graz, 1741; Hymenaeus Austriacus. Graz, 1744; Synopsis Historiae Germaniae usque ad Conradum I. Bécs, 1756; Dissertatio de primis S. Matthaei Evang. Verbis. Bécs, 1756; De generationibus quibusdam Matthaei cap. I. Bécs, 1757; Andreae Friz […] Tragoediae duae. Bécs, 1757; Penelope. Bécs, 1761; Julius Martyr. Bécs, 1761; Kurze Einleitung zur lateinischer Sprache. Bécs, 1763; Andreae Friz […] Tragoediae et Orationes. Bécs, 1764; Kurze Einleitung zur griechischen Sprache. Bécs, 1768.
Ir
Ir: MAMŰL III. 222–3; MKL III. 843; Nom. I. 373–4; Petrik 1712–1860/VII; So III. 1004–6; St 89; Szi III. 795; Staud I. 416–8, II. 86–7; Takács 75, 126.
Születési idő
1711-07-28
Születési hely
Barcelona
Belépés ideje
1726-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1744-08-15
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1742
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1790-11
Halálozás helye
Gorizia
Beszélt nyelvek
francia