Krahl József (kínai nevén: Ku Tienju)

Bácsalmáson született; Bajáról, a ciszterci gimnáziumból lépett be 1942-ben Bp.-en a Társaságba. A próbaidő elvégzése után, 1945–7-ig Szegeden bölcseletet tanult. 1948 januárjában utazott Kínába. A pekingi Chabanel Hallban két évig tanult kínaiul. 1950–2 között Sanghajban teológiát végzett. Ott szentelték pappá 1952-ben. Ez év májusában el kellett hagynia Kínát. A Fülöp-szigeteken, Baguióban fejezte be teológiai tanulmányait. 1954-ben az írországi Rathfarnhamben végezte a harmadik próbaévet. Európában kellett maradnia; 1955–7 között Rómában a Gergely Egyetemen egyháztörténelmet tanult. A következő évben visszatért Baguióba, egyháztörténelmet tanított, majd Rómában doktorált 1960-ban. 1964-ig Baguióban dolgozott, utána 1968-ig egy fél évet ott, egyet pedig a vietnami Dalatban tanított. Akkor végleg átköltözött Dalatba, és ott maradt 1975-ig mint tanár és házgondnok. A háború végén a kommunista kormány kiutasította az országból. Először Manilába került; másfél évig a Xavér iskolában volt házgondnok, és tanított is. 1977-től Cebuban élt. Az első években világtörténelmet tanított a Szent Szív iskolában és a San Carlos egyetemen. Hangja gyengülése miatt abba kellett hagynia a tanítást, s attól kezdve a szegények gondozására fordította minden erejét. Komoly, jól működő segélyszervezetet hozott létre, ebben dolgozott haláláig.