Piacsevich (Pejacsevich) Jakov

A horvátországi Čiprovaćban született, Pécsről lépett be Bécsben a Társaságba. 1702–4-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1705-ben Pozsonyban, 1706–7-ben Lőcsén grammatikát tanított. 1708–10-ben Bécsben teológiát tanult, közben nevelő volt a Pázmáneumban. 1710-ben szentelték pappá. A következő évben Leobenben végezte a harmadik próbaévet. 1712-ben Sopronban retorikát, 1713–5-ben Zágrábban két évig bölcseletet, majd kazuisztikát, 1716–7-ben Budán kazuisztikát tanított. 1718-ban Győrben a házgondnoki hivatalt látta el. A következő évben Nagyszombatban kazuisztikát adott elő. 1720-ban Eszéken házfőnök és plébános volt. 1721–4-ben Loretóban, 1725–8-ban Rómában a Szent Péter-bazilika illír gyóntatójaként működött. Hazatérve, haláláig elöljáró volt: 1729–31-ben Pécsett házfőnök, 1732–4-ben Pozsegán, 1735–7-ben Zágrábban, majd 1738-ban Pécsett rektor, ahol nem sokkal később meghalt.