Nickel Goswin
1584. máj. 1. Goslar. Nyelv: német. SJ 1604. okt. 28. Trier. Psz. 1614. okt. 28. Mainz. F. 1624. máj. 29. 4 fog. prof. Aachen. Rendfőnök 1652. márc. 17. Róma. †1664. júl. 31. Róma.
Életrajz
Goslarban született. Apja Jülich polgármestere volt. Ott végezte a középiskolát, a bölcseletet pedig a jezsuiták kölni főiskoláján, ahol megszerezte a doktorátust. 1604-ben Trierben lépett be a Társaságba. A próbaévek után öt évig Paderbornban tanított középiskolában. Teológiai tanulmányait Mainzban végezte, ahol 1614. október 28-án szentelték pappá. A harmadik próbaévet valószínűleg Speyrben végezte 1616-ban. 1617–21-ben Kölnben bölcseletet tanított. Utána elkezdte elöljárói pályafutását: 1622–6-ban rektor volt Aachenben, 1627–30-ban Kölnben, 1631–7-ben tartományfőnök, 1638–9-ben újra rektor Kölnben, majd 1640–3-ban ismét tartományfőnök, 1645–7-ben rektor Düsseldorfban.Részt vett 1646-ban a VIII. és 1649-ben a IX. általános nagygyűlésen, ahol német asszistenssé választották.Első tartományfőnöksége alatt megvédte Friedrich von Spee híres könyvét, a Cautio criminalist a boszorkányperek vádja ellen. Második tartományfőnöksége alatt Kölnben kapcsolatba került Fabio Chigi pápai nunciussal, aki később bíboros államtitkár, majd VII. Sándor néven pápa lett. Piccolomini rendfőnök, halála előtt, őt nevezte ki helyettesévé, s mint ilyen hívta össze a X. rendi nagygyűlést, amely Gottifredi Sándort választotta rendfőnökké, és újra Nickelt német asszisztenssé. Gottifredi még a nagygyűlés alatt meghalt. Az 1652. március 17-i újabb választást Nickel nyerte hetvenhétből ötvenöt szavazattal. Hetvenegy évi olasz rendfőnökség után Nickel lett az első nem olasz rendfőnök, ami a választók szabadságát és függetlenségét mutatja.Kilencévi kormányzás után, 1660. november 26-án agyvérzést kapott. Az orvosok tanácsára ideiglegesen Schorrer Kristóf német asszisztenst nevezték ki a helyettesévé. A következő év április 1-jén, abban a hitben, hogy újra képes a kormányzásra, általános gyűlést hívott egybe. Az egybegyűltek azonban olyan súlyos állapotban találták, hogy elhatározták felmentését, és teljes jogú helyettest választottak utódlási joggal. Nickel még három évig élt, 1664-ben, Szent Ignác napján halt meg.Nickel megválasztása után rögtön az első hetekben engedélyeket kapott VII. Sándor pápától, többek között arra, hogy a Quirinale-palota melletti újoncházhoz megépítse a Szent András-templomot, amit elődje, X. Ince pápa megtiltott. A rendfőnök segítségére volt néhány jezsuita, akik szoros kapcsolatban álltak a pápával, így például annak gyóntatója, Giovanni Cancellotti, valamint ifjúkori barátja, Sforza Pallavicini, aki 1659-ben bíborossá nevezte ki őt, és Oliva János Pál, a pápai udvar hitszónoka és utódja a rendfőnöki hivatalban.Nickel is szemben találta magát X. Ince pápa korlátozásaival, így például azzal, hogy az elöljárók hivatalát három évre korlátozták, és az újabbat csak másfél év után viselhették. Ez a korlátozás 1656-ban szűnt meg. Az alkotmány ellen szólt a másik pápai előírás is, amely szerint minden kilencedik évben általános nagygyűlést kell tartani. E rendelet a rend alkotmányával nem állt összhangban, de megadta a lehetőséget a kormányzat biztosítására, amikor Nickel többé nem volt képes ellátni a hivatalát.Nickelnek szerepe volt abban, hogy Krisztina svéd királynő áttért a katolikus hitre, aminek nagy visszhangja volt Európában.Tartományfőnöksége idején súlyos gazdasági problémákkal kellett foglalkoznia. A IX. általános rendgyűlésen a szegénység problémáit tárgyaló komisszió elnöke volt. Rendfőnökként a Társasághoz írt első levelében a szegénység problémáját tárgyalta, a tartományok és a rendházak eladósodását. Megerősítette a 8. nagygyűlés előírását, hogy csak annyi jelöltet szabad felvenni, amennyiről gondoskodni tudnak.Következő levele az egyes birodalmak és nemzetek viszonyáról szólt a Társaság és a tartományok kormányzását illetően. Legtöbb problémája Portugáliával volt, ahol engedélyezte a tartomány kettéosztását, ami tizenkét év után azonban megszűnt.1656-ban jelentek meg Pascal Provinciales-jai (Vidéki levelek című műve). Ezzel kapcsolatban Nickel levelet írt a tartományfőnököknek a könyvcenzorok engedékeny felfogásáról. Alig jelent meg olyan tiltott könyvek jegyzéke, melyben ne szerepelt volna jezsuita szerző. Közrejátszott ebben minden újítást ellenző gondolkodásmódja is.Könyörtelen szigor jellemezte saját életmódját, és ezt követelte meg mindenkitől. A tartományfőnökökkel folytatott levelezése olykor kínosnak tűnik. Nagy örömet jelentett számára, hogy a rend 1657-ben VII. Sándor pápa közbejárásával visszatérhetett a Velencei Köztársaságba. Kormányzása alatt jelentős fejlődésnek indultak Európában a népmissziók, de ugyanez elmondható az amerikai és az ázsiai missziókról is. Alexander de Rhodes ázsiai misszionárius körútja Olasz- és Franciaországban nagy népszerűségnek örvendett.Kormányzása alatt, a 17. század közepén, súlyos veszteségek érték a rendet Lengyelországban, északon a svédek támadása, keleten a kozákok lázadása miatt. Kormányzása alatt huszonegy jezsuita szenvedett erőszakos halált, köztük a lengyel Bobola Szent András 1657-ben. Emellett meg kell említenünk azt a száznyolcvanhat jezsuitát is, akik Európában, főleg Itáliában és Szardínia szigetén haltak meg a pestises betegek ápolása közben.Híres volt odaadásáról, amellyel a Társaságot kormányozta és védte, például IV. János portugál királlyal szemben.
Ir
Ir: Generálisok 32–5.
Születési idő
1584-05-01
Születési hely
Goslar
Belépés ideje
1604-10-28
Belépés helye
Trier
Fogadalomtétel ideje
1624-05-29
Fogadalomtétel helye
Aachen
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1614-10-28
Papszentelés helye
Mainz
Halálozás ideje
1664-07-31
Halálozás helye
Róma
Beszélt nyelvek
német