Rausch Ferenc

Az alsó-ausztriai Prellenkirchenből származott, Pozsonyból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Győrben végezte a tanárképzőt. 1765–6-ban Bécsben bölcseletet, 1767-től Grazban előbb szentírási görög és héber nyelvet, valamint matematikát, utána négy évig teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1771-ben. Tanári működését a bécsi Theresianumban kezdte, ahol civil és katonai építészetet adott elő, a Társaság feloszlatása után is ott tanított. 1777-ben a Nagyszombatból Budára költözött egyetemen a gyakorlati mértan tanára lett. Fontos szerepe volt az 1782-ben alapított Institutum Geometricum tervezésében és beindításában. Az intézet célja volt mérnököket kiképezni, akik képesek folyókat szabályozni, csatornákat építeni, mocsarakat lecsapolni, gátakat és malmokat készíteni, utakat és hidakat tervezni, valamint középületeket emelni. Ő volt a magyar mérnökképzés megalapítója. 1785–6-ban a bölcsészeti kar dékánja, a Geometriai Intézet igazgatója és 1791–2-ben az egyetem rektora volt. 1800-ig tanított. Pestről Pozsonyba került az akadémia rektorának. 1803-ban királyi tanácsos és a győri tankerület főigazgatója lett. Kanonokként halt meg.