Polónyi Ferenc

Érettségi vizsgája után orvosi pályára készült. Egy év elteltével azonban felvételét kérte a nyitrai szemináriumba, és a harmadik év végén belépett a Jézus Társaságába. Az első próbaév után Innsbruckban két évig bölcseletet tanult. 1918 őszétől óraadó tanár volt Kalocsán. A következő évtől végzi két évre szabott teológiai tanulmányait Innsbruckban, ahol 1920. július 26-án pappá szentelték. 1922-ben Bécs-Lainzban végezte a harmadik próbaévet. 1923–4-ben Bp.-en, majd Pécsett latin és történelem szakot végzett. Kalocsán volt gyakorló tanár, 1925-ben Pécsett szerezte meg a tanári diplomát. 1926–32-ig ugyanott tanár volt, és az internátus vezetője. 1933-tól Bp.-en két és Kalocsán egy évig lelkipásztori munkát végzett. 1937-ben Pécsett tanított, a következő két évben lelkipásztori munkát végzett Szegeden. Utána Bp.-en volt hitszónok és író. 1944–7 között Hódmezővásárhelyen működött. 1950-ben a rendházak feloszlatása után megélhetését magántanárként biztosította Bp.-en. 1965 elején súlyosan megbetegedett. Megoperálták, majd Pannonhalmára került a szociális otthonba, ahol rövidesen meghalt.