A jezsuiták, akik a kora újkori Magyarországon és Erdélyben a katolikus középoktatásban kulcsszerephez jutottak, az ország akkori egyházi központjában, Nagyszombatban 1615-ben telepedtek le Forgách Ferenc esztergomi érsek támogatásával. 1616 őszén nyitották meg iskolájukat, amely rövidesen a Magyar Királyság egyik legfontosabb katolikus gimnáziumává vált. A diáknévsorokat őrző anyakönyv kisebb hiányokat leszámítva 1616-tól rendelkezésre áll, és összesen 28650 diák nevét őrizte meg. A tanulókra vonatkozó adatokat (név, évfolyam, náció, származási hely, társadalmi státus, felekezet, életkor) egymás alá rendezve, az első beiratkozás sorrendjében közöljük. Ily módon a diákságról részletes kép rajzolódik ki. Az iskola jelentőségét növelte az 1635-ben Nagyszombatban megnyitott, Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetem, amely az ország első tartósan működő felsőoktatási intézménye lett. Az országos jelentőségű, átlagosan 500 fős gimnáziumról és annak közegét képező nagyszombati jezsuita kollégiumról részletes áttekintést nyújt a bevezető tanulmány. Az adattárban való keresést névmutató könnyíti meg. A kötet egy sorozat harmadik darabját képezi, amelynek első két része a győri és a pozsonyi jezsuita gimnáziumok hasonló szerkezetű diákadattárait tartalmazza.
