2018. január 10-én mutatták be a Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez című tudományos tanulmánykötet a Párbeszéd Házában. Az esemény házigazdája a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltára volt.
A bemutatott, fotókkal gazdagon illusztrált munka a győri Szent Ignác-templom használatba vételének 375. évfordulójára szervezett konferencián elhangzott előadások Fazekas István, Kádár Zsófia és Kökényesi Zsolt által gondosan szerkesztett és jelentősen kibővített változatát, összesen tíz tanulmányt foglal magába.
A kötetet P. Vízi Elemér SJ tartományfőnök és Sárai-Szabó Kelemen OSB győri perjel köszöntője után Molnár Antal történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a Jezsuita Levéltár korábbi igazgatója, valamint Terdik Szilveszter művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa, a barokk művészet szakértője mutatta be a több, mint nyolcvan fős érdeklődő közönség előtt.
A kötet tartalmáról ízelítőül idézzük a fülszöveget:
„A győri Szent Ignác-templomban az első szentmisét 1641. július 31-én mutatták be, habár a templom felszentelésére csak 1643 nyarán került sor. Építtetői az 1626-ban a városba érkező jezsuiták voltak, akik a Jézus Társasága 1773. évi feloszlatásáig komoly lelkipásztori, missziós és oktató tevékenységet fejtettek ki a városban és környékén. A templomépület használatba vételének 375. évfordulóját a Szent Mór Bencés Perjelség 2016-ban tudományos konferenciával ünnepelte, amelynek szerkesztett, jelentősen kibővített és képekkel gazdagon illusztrált anyagát tartja a kezében az olvasó. A tanulmánykötet friss kutatási eredmények, újonnan feltárt történeti források alapján mutatja be a mai bencés rendház elődintézményét, az egykori jezsuita templomot és rendházat, annak művészeti koncepcióját, társadalmi beágyazottságát és kapcsolatrendszerét. Győr legalább annyira fontos volt a jezsuiták számára intézményi, oktatási és missziós központként, mint a Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság védelme szempontjából erődvárosként, és mint a reformáció és a török hódítás által megtépázott magyar katolikus egyházszervezet számára egy tekintélyes püspökség székhelyeként. Friss kutatási eredményeinket szeretettel ajánljuk a Győr városa, tágabban a kora újkori magyar egyház-, társadalom- és művészettörténet iránt érdeklődők figyelmébe.”
A kötet a Jézus Szíve templomban a Jezsuita Könyvesboltban vásárolható meg. A könyvbemutatóról a Magyar Kurír közölt hosszabb, fényképes beszámolót.
