Hentschit Josef

Grazból lépett be Bécsben a Társaságba. 1717–9-ben bölcseletet tanult Nagyszombatban. Utána egy-egy évig középiskolában tanított Linzben, Passauban, Grazban és Leobenben. A teológiai tanulmányokat Grazban végezte 1724–7 között. Ott szentelték pappá 1727-ben. A harmadik próbaévre Judenburgba került. 1729-ben kezdte meg Traunkirchenben hitszónoki működését. Két évet töltött ott, utána Leobenben lett ünnepi szónok. 1732-ben Grazba került, ahol öt évig volt reggeli hitszónok és a Krisztus haláltusája jámbor társulat vezetője. Ettől kezdve vándoréletet folytatott, és alig volt egy helyen két évnél többet. 1731–52 között az évi katalógusok szerint fő feladata volt: „vasárnapi és nagyböjti hitszónok”. Mindenütt német anyanyelvén működött a következő városokban időrendi sorban: Leoben, Krems, Leoben, Sopron (1742–3) a Szent Mihály-templomban. Két szentbeszéde nyomtatásban is megjelent. Azután Steyr, Krems, Győr (1748–9), Linz. 1753-tól egy évig volt Kőszegen és Zágrábban házgondnok, két évig Grazban könyvtáros, az alsó iskola igazgatója és börtönlelkész. 1757-től haláláig Leobenben a házi lelkiatya hivatalát látta el.