Polgár András

Fiuméban született, ott járt gimnáziumba, de még az érettségi előtt Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A próbaévek után 1919–20-ban Pécsett fejezte be a gimnáziumot, és érettségizett. 1921-ben Kalocsán kezdte el a bölcseleti tanulmányokat, amelyeket 1923-ban Szegeden fejezett be. 1924–5-ben Pécsett zeneprefektus volt, és földrajzot is tanított. 1925–9-ben Innsbruckban tanult teológiát. Bp.-en szentelték pappá 1928-ban. 1930-ban Bp.-en hitszónok volt. A következő évben Rómában végezte a harmadik probációt. 1932–41-ben Bp.-en lelkipásztor. Sokat foglalkozott a Szívgárdával, de keresett lelkigyakorlatadó is volt. 1942–3-ban Pécsett lelkipásztorként működött. 1944–9-ben Bp.-ről az országban nyolcnapos apologetikus előadás-sorozatokat tartott férfiaknak. 1950-ben a feloszlatásig a Manréza igazgatója volt. Utána 1952-ig Kaposváron végzett lelkipásztori munkát. A szétszóratás idején is, egészen szívinfarktusáig, 1981-ig rendszeresen végzett, ahol engedték, kisegítő lelkipásztori munkát plébániákon és más templomokban. Sokat írt és fordított. A szétszóratás idején tartott beszédei hat kötetet tesznek ki.