621 – 640 / 1554 megjelenítése

Kéri Bálint

Kéri Bálint
1712. márc. 18. Alsólóc. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1726. okt. 15. Bécs. Psz. 1740. Bécs F. 1745. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. †1764. júl. 21. Pozsony.
Életrajz
A középiskolát Nagyszombatban végezte és 1726-ban Bécsben lépett be a Társaságba, ahol az újoncidő után a tanárképző hallgatója volt. 1730-ban Komáromban grammatikát tanított. A bölcseleti tanulmányokra 1731–3-ban Grazba került. 1734–5-ben Pozsonyban grammatikát, 1736–7-ben Nagyszombatban poézist és retorikát tanított. A teológiát Bécsben végezte. 1740-ben szentelték pappá. 1742-ben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1743–6-ban Bécsben tanította a teljes bölcseleti kurzust. A következő két évben a Theresianumban volt bölcselettanár. 1749-ben Grazban kontroverziát tanított. 1750–3-ig Rómában tartózkodott mint a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója. Visszatérve teológiát adott elő Bécsben. 1759–61-ben a tartományfőnök helyetteseként működött. Utána egy évig győri, majd nagyszombati rektor lett. Pozsonyban halt meg, ahol az országgyűlésen a magyar jezsuitákat képviselte.
M
M: Lusus poetici allegorici. Nagyszombat, 1736; Series banorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae. Nagyszombat, 1737; Introductio facilis in doctrinam de motu. Bécs, 1743; 2. kötet Bécs, 1746; Exercitationes dramaticae. Bécs, 1746.
Ir
Ir: Guilhermy I/2 56; LKKOS 658–9; MKL VI. 670; Nom. II. 711–2; Petrik 1712–1860/II. V; Po Magyar 748, 751–2; So IV. 1012; St 180; Szi VI. 101–2; Monay 139–42; Velics III. 53.
Születési idő
1712-03-18
Születési hely
Alsólóc
Belépés ideje
1726-10-15
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1745-08-15
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1740
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1764-07-21
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
szlovák

Kerinusz Márton

Kerinusz Márton
1891. aug. 10. Szepesvéghely. SJ 1912. aug. 19. Nagyszombat. †1915. szept. 26. Eger.
Életrajz
1912–4 Nagyszombatban volt skolasztikus novícius. 1915-ben Innsbruckban filozófiát tanult.
Ir
Ir: MJTN 113.
Születési idő
1891-08-10
Születési hely
Szepesvéghely
Belépés ideje
1912-08-19
Belépés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1915-09-26
Halálozás helye
Eger

Kerkai (Czinder) György

Kerkai (Czinder) György
1906. nov. 11. Kerkaújfalu. Nyelv: magyar. SJ 1935. júl. 30. Bp. Psz. 1944. jún. 25. Szeged. †1985. okt. 12. Pannonhalma.
Életrajz
Jogi végzettséggel lépett a Társaságba. A próbaidő második évében már megkezdhette bölcseleti tanulmányait Bp.-en. 1940–1-ben Kalocsán az iskolaigazgató segítője volt. A teológiát Szegeden tanulta, majd Bp.-en a Manrézában végezte a harmadik próbaévet. 1947-ben kezdte meg a bölcselet tanítását Szegeden a jezsuiták főiskoláján és az egyházmegyeközi szemináriumban. Rendőrségi dokumentumokban szó van arról, hogy 1949–50-ben kapcsolatban volt a piarista P. Bulányi Györggyel. A szegedi szemináriumból 1951 végén elbocsátották. A Szolidaritás Háziipari Szövetkezet tagja lett. 1955 augusztusában őt is mint csoportvezetőt letartóztatták és összeesküvés vádjával nyolc évre ítélték. 1956 októberében kiszabadult. A forradalom után újra begyűjtötték, és 1958-ban egy év hat hónapra ítélték, melyet letöltöttnek vettek, így szabadult. A következő években fizikai munkás volt. Nyugdíjazása után Bp.-en a Szent Rita-kápolnában kisegítő lelkészként működött, onnan költözött Pannonhalmára a szociális otthonba.
M
M: A kalocsai kollégium története. 1860–1940. Kalocsa, 1942.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 52; Hetényi Varga II. 144–9; MJTN 113; Pálos 175; Kerkai György SJ (1906–1985). Szolgálat 72. (1986. karácsony) 94–5; Kuklay A.: Egyszer használatos ing, szoknya, ember. IGEN (1996. szeptember) 11–2; Miklósházy 35.
Születési idő
1906-11-11
Születési hely
Kerkaújfalu
Belépés ideje
1935-07-30
Belépés helye
Bp
Papszentelés ideje
1944-06-25
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1985-10-12
Halálozás helye
Pannonhalma
Beszélt nyelvek
magyar

Kerkai (Czinder) Jenő

Kerkai (Czinder) Jenő
1904. nov. 9. Kerkaújfalu. Nyelv: magyar. SJ 1924. febr. 8. Érd. Psz. 1934. júl. 26. Innsbruck. F. 1941. aug. 15. 4 fog. prof. Bp. †1970. nov. 8. Pannonhalma.
Életrajz
Kerkaújfalun született, de kiskorától az érettségiig Zalaegerszegen nevelkedett. Mivel szülei nem engedték, hogy belépjen a Jézus Társaságába, Innsbruckban a Canisius Collegium növendékeként kezdte el teológiai tanulmányait az egyetemen. Egy év sem telt el, amikor 1924-ben beléphetett az érdi újoncházba. 1926–8 között Szegeden tanult bölcseletet. Utána három évig Kalocsán volt nevelő a konviktusban. 1932–5 között Innsbruckban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1934-ben. 1936–9-ig a szegedi egyházmegyeközi szemináriumban teológiát tanított. A harmadik próbaévet a bp.-i Manréza újoncházban végezte az újoncmester segítőjeként. 1940–8 között Bp.-ről széles körű keresztényszociális mozgalmat szervezett. A munkát 1948-tól mint kaposvári házfőnök is folytatta egészen letartóztatásáig (1949). Szegedi tanársága mellett kezdte el életművét, melynek központjában a falusi ifjúság szociális, intellektuális és vallási nevelése állt. Innen nőtt ki a nagy gyorsasággal, egy évtized alatt félmillió taglétszámra duzzadó KALOT-mozgalom (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete). Jelszavuk volt: „Krisztusibb embert! Életerős népet! Műveltebb falut! Önérzetes magyart!” A mozgalom gyorsan terjedt. Minden egyházmegyében volt egy világi és egy pap felelőse. Volt hetilapjuk (Magyar Vetés) és havi folyóiratuk (Dolgozó Fiatalság, később csak Fiatalság). Mellette nagy számban adott ki a szövetség írásos anyagot a gyűlésekre, kulturális megmozdulásokra, a népi kultúra fejlesztésére. A fiatalság képzésére népfőiskolákat alapítottak, melyek száma a háború végén tizenkilenc volt. Kerkai megkísérelte menteni a mozgalmat a háború utáni új körülmények között is. Titokban háromszor járt Rómában. 1946-ban azonban a mozgalmat betiltották. A tartományfőnök a kaposvári rendház főnökének nevezte ki. Onnan indította el a falusi lelkigyakorlatos házak megszervezését; kurzusokat szervezett, amelyeken lelkigyakorlatok adására képeztek szerzetesnővéreket. 1949 elején letartóztatták. Tíz év múlva szabadult félig vakon, teljesen összeroppant szervezettel. Még elkezdett segédmunkásként dolgozni, de már nem bírta. 1962 tavaszán az Egyházi Szeretetszolgálat püspökszentlászlói szociális otthonába került segédkertészi minősítésben. 1964 őszén azonban egészen váratlanul a pannonhalmi szerzetesi szociális otthonba helyezték át. Ott halt meg 1970. november 8-án.
M
M: Katolikus felelősség. Bp., 1946; Élet a betűk mögött. 3 k. Bp., 1948.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 52; DHCJ III. 2190–1; Hetényi Varga II. 149–64; MJTN 113; MKL VI. 831; Pálos 176; ÚMÉL III. 883–4; I. Iparraguirre: La KALOT, poderoso movimento social. Hechos y Dichos 20. (1946) 69–75; KALOT Hungarian Catholic Peasant youth group. Social Order 2. (1949) 215–9; B. Kovrig: Iron-courtain social action. Center closed under Soviet villence. Social Order 5. (1953) 6–11, 54–60; Varga J.: KALOT. A huszadik század legjelentősebb katolikus agrárifjúsági mozgalmának keletkezése, teljesítménye, felszámolása, 1935–1946. Távlatok 2. (1992) 346–60; Vida I.: Kerkai Jenő útjai. KatSzle 32. (1980) 309–18; Tüll A.: Beszéd Kerkai Jenő temetésén. KMJ II. 45–50; Takáts Á.: Kerkai Jenő S.J. KMJ II. 51–59; Vida I.: Kerkai politikai tánclépései. KMJ II. 59–62; Takáts Á.: Kerkai letartóztatása, elítélése és börtönélete. KMJ II. 63–75; Kerkai Jenő emlékezete. Bp., 1995; Balogh M.: A „Kisatya”. P. Kerkai Jenő S. J. (1904–1970). Az idő élén jártak. Bp., 1966. 42–72; Tüll A.: P. Kerkai Jenő SJ (1904–1970). Anima Una 40. (1971. február) 3–6; Kerkai Jenő SJ (1904–1970). Szolgálat 9. (1971. húsvét) 94–5; Vida I.: Kerkai Jenő útjai. KatSzle 32. (1980) 309–18; Uő: Egy sosem volt népvezér. Tíz éve halt meg Kerkai Jenő SJ, a KALOT megteremtője. BMJ 1981. 13–4; Kerkai Jenő S. J. 1904–1970. Anima Una 90. (1983. július) 8–9; Jámbor O.: Szövetség az ördöggel. Egy elfelejtett jezsuita: Kerkai Jenő. Magyar Nemzet 1983. szeptember 2. 12; Tóth I.: Kerkai Jenő emlékezete. KALOT Képeskönyv. Szombathely, 1989. 150–65; Vida I.: Kerkai Jenő útjai. Félbemaradt reformkor. Róma, 1990. 344–53; Balogh M.: A KALOT története. 1935–1946. TSz 36. (1994) 283–98; András I.: A KALOT Népfőiskolák megalkotója, P. Kerkai Jenő. ProvH 82. (2003. június–szeptember) 25–9; Uő: P. Kerkai Jenő életrajzi adatai. Kalot-Kerkai Évkönyv 1904–2004. 42; András I. és mások: P. Kerkai Jenő SJ életrajza. Kalot-Kerkai Évkönyv 1904–2004. 43–48; P. Kerkai Jenő SJ sajátos karizmája. Kalot-Kerkai Évkönyv 1904–2004. 48–50; András I.: Kerkai Jenő és a KALOT. MJK 622–30; Cseszka E.: A jezsuita életút a diktatúra árnyékában. K. J. politikája. MJK 683–92; Kerkai Jenő emlékezete. Bp., 1995; András I.: Kerkai Jenő és a KALOT. MJK 622–32; Gárdonyi M.: Kerkai Páter „somogyi kísérlete” (1948). Historicus Societatis Iesu. Bp., 2007. 368–73; Miklósházy 35; Takács Á.: Ignis numquam dicit sufficit […] Kerkai Jenő jezsuita atyára emlékezik utolsó munkatársa. Kézirat.
Születési idő
1904-11-09
Születési hely
Kerkaújfalu
Belépés ideje
1924-02-08
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1941-08-15
Fogadalomtétel helye
Bp
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1934-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1970-11-08
Halálozás helye
Pannonhalma
Beszélt nyelvek
magyar

Kerling János

Kerling János
1871. febr. 8. Pozsony. SJ 1888. szept. 3. Nagyszombat. Psz. 1901. júl. 26. Innsbruck. F. 1908. szept. 2. C. sp. †1962. okt. 2. Pannonhalma.
Életrajz
1888-tól Nagyszombatban két évig novícius volt. Utána St. Andräban két évig retorikát, majd Pozsonyban bölcseletet tanult. 1896–8 között Kalocsán internátusi nevelő volt. 1899–1901-ben Innsbruckban teológiát tanult. 1901-ben szentelték pappá. 1902–4-ben Bp.-en készült az államvizsgára. 1905–6-ban Kalocsán volt tanár. A harmadik próbaévet Linzben végezte. 1908-tól Kalocsán latin, magyar és német nyelvtanár, 1914–7 között Pécsett latin-, némettanár és iskolaigazgató volt. Utána öt évig Kalocsán tanított. 1923-ban Pécsett rektor és iskolaigazgató lett. Utána két évig Kalocsán működött, majd 1928-ban újra Pécsre került a szerzetesrendek feloszlatásáig (1950). Itt főleg latin és német nyelvet tanított 1944-ig, és néhány évig házi lelkiatya volt. 1962-ben Pannonhalmán a szerzetesek szociális otthonában halt meg.
M
M: A marosi vadvirág. Pécs, 1930; Piusi emlékeim. 1912–1948. Kézirat.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 29.312; F-V 16; MJTN 113–4; MKL VI. 672–3; Pálos 176; Tóth 23; Kerling János S. J. A pécsi Pius gimnázium Évkönyve. 1940–41. 73; Baják M.: P. Kerling János S. J. 1870–1962. Cor Unum 81. (1963. január) 1–2; Miklósházy 35.
Születési idő
1871-02-08
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1888-09-03
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1908-09-02
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1901-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1962-10-02
Halálozás helye
Pannonhalma

Kerner Miklós

Kerner Miklós, testvér
1711. márc. 12. Vilseck. Nyelv: német. SJ 1734. okt. 27. Trencsén. F. 1745. febr. 2. C. t. Bécs. †1763. okt. 2. Komárom.
Életrajz
Az asztalosműhely főnöke volt 1737–8-ban Szakolcán, 1739–40-ben Pozsonyban és építőmester is 1746–63-ig Komáromban.
Születési idő
1711-03-12
Születési hely
Vilseck
Belépés ideje
1734-10-27
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1745-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1763-10-02
Halálozás helye
Komárom
Beszélt nyelvek
német

Kerschensteiner Konrad

Kerschensteiner Konrad, testvér
1665. jan. 10. Lauterhof. Nyelv: német. SJ 1690. okt. 21. Bécs. F. 1701. febr. 2. C. t. Bécs. †1728. aug. 17. Temesvár.
Életrajz
A németországi Lauterhofban született, a bécsi kollégiumból lakatosként lépett be az újoncházba. A próbaidő után, 1694-ben Győrben betegápoló, 1695–6-ban Pozsonyban is betegápoló és bevásárló volt. 1697-ben Budán dolgozott a kollégium építésén, majd visszakerült Pozsonyba bevásárlónak és az élelmiszerraktár főnökének. 1699–1700-ban Grazban a konyhán dolgozott. 1701-ben Sopronban betegápoló, 1702–4-ig Bécsben, 1705–6-ig Steyrben, majd 1707–10-ig újra Bécsben volt portás. 1711-ben a bécsi professzusházban P. Carlo Granellinek, az uralkodónő gyóntatójának segítője volt. 1712-ben Laibachban, 1713–4-ben Grazban, 1715–24-ben Budán és 1725–7-ben Egerben volt betegápoló. Temesváron halt meg. Hosszú budai tartózkodása alatt ő építette 1716–22-ben a vízvezetéket a Svábhegyről a budai várba.
Ir
Ir: MKL VI. 675; 605; Nom. II. 714.
Születési idő
1665-01-10
Születési hely
Lauterhof
Belépés ideje
1690-10-21
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1701-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1728-08-17
Halálozás helye
Temesvár
Beszélt nyelvek
német

Keszeg Imre

Keszeg Imre
1895. febr. 16. Szabadka. SJ 1910. aug. 25. Nagyszombat. Psz. 1935. jún. 29. Szeged. F. 1938. febr. 2. †1972. máj. 14. Bp.
Életrajz
1910–2-ig Nagyszombatban volt skolasztikus novícius, utána befejezte középiskolai tanulmányait Kalocsán. 1916–8 között Innsbruckban filozófiát tanult, 1919–21-ig Szatmárnémetiben volt konviktusi felügyelő, majd megszakította skolasztikus képzését. 1922–4 között Érden ebédlős, 1925–6-ban Nagykapornakon hittantanár, 1927–9 között Pécsett könyvtáros volt, ezt követően a kalocsai csillagvizsgálóban működött, majd 1933–6 között Szegeden teológiát tanult. 1937-ben a zugligeti Manrézában végezte a terciát. 1939-től Szegeden, 1946–7 folyamán Kispesten szolgált mint lelkész, miniszter és a Mária-kongregáció prézese. 1948–50 között Kalocsán volt lelkész, a Mária-kongregációk prézese, hittantanár, templomi gyóntató, valamint a Jézus Szíve Társulat vezetője. A szétszóratás után először 1950–3 között Mezőkövesden volt lelkipásztor és hittantanár, majd 1953–4-ben Kiskunmajsán élt nyugdíjasként. 1954-től haláláig a pannonhalmi szociális otthon lakója volt.
Ir
Ir: Pálos 176; MJTN 114; Holovics F.: Keszeg Imre (1895–1972). Levél Barátomnak. 1972. július 3. 13–4; Kollár F.: Keszeg Imréről. Levél Barátomnak. 1972. július 3. 14–5; Tüll A.: †P. Keszeg Imre S. J. (1895–1972). Cor Unum 118. (1976) 3–4; Uő: P. Keszeg Imre (1895–1972). MJV III. 71–3; Uő: P. Keszeg Imre (1895–1972). Jezsuita misszió. Mezőkövesd, 2010. 279–80; Miklósházy 36.
Születési idő
1895-02-16
Születési hely
Szabadka
Belépés ideje
1910-08-25
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1938-02-02
Papszentelés ideje
1935-06-29
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1972-05-14
Halálozás helye
Bp

Kézdy (Kosztelnik) Antal

Kézdy (Kosztelnik) Antal
1914. jún. 1. Csomatelke. SJ 1930. aug. 18. Bp. Psz. 1942. máj. 13. Szeged. F. 1946. febr. 2. Szeged. †1993. nov. 19. Győr.
Életrajz
1930–8 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, utána befejezte középiskolai tanulmányait, majd retorikára járt, végül filozófiát hallgatott. 1939-ben Pécsett a Pius Gimnáziumban magyar és latin nyelvet tanított. 1940–8-ig Szegeden először a teológiát, majd a terciát végezte, utána latin–történelem szakos középiskolai diplomát szerzett. 1949-ben Bp.-en gimnáziumi tanár volt, 1950-ben Pécsett a szemináriumban hittantanár és templomi gyóntató. A szétszóratás után egy útépítő vállalatnál, majd tanácsi munkakörökben dolgozott; 1954-től Faddon volt sekrestyés, végül Kalocsán előbb pénzbeszedő, majd kisegítő lelkipásztor. A rend visszaállítása után 1990–3 között Kalocsán lelkipásztor, majd 1993-tól haláláig a pannonhalmi idősotthon lakója volt.
Ir
Ir: MJTN 114–5; P. Kézdy Antal S. J. A kalocsai főegyházmegye névtára 1990. 72; Fricsy Á.: †P. Kézdy Antal SJ (1914–1993). ProvH 28. (1993. december) 13; Uő: P. Kézdy Antal SJ (1914–1993). MJV IV. 337–8; Miklósházy 36.
Születési idő
1914-06-01
Születési hely
Csomatelke
Belépés ideje
1930-08-18
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1946-02-02
Fogadalomtétel helye
Szeged
Papszentelés ideje
1942-05-13
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1993-11-19
Halálozás helye
Győr

Khabes Bernhard

Khabes Bernhard
1685. jún. 24. Bécs. Nyelv: német. SJ 1701. okt. 10. Bécs. Psz. 1714. Graz. F. 1720. febr. 2. 4 fog. prof. Laibach. †1738. dec. 3. Belgrád.
Életrajz
Rendi képzését Bécsben, Leobenben, Grazban és Judenburgban végezte. Egész életében hitszónok volt. Mo.-i működésének állomásai: Sopron 1726–7, Besztercebánya 1728–30, Trencsén 1731–2, Lőcse 1733–4, Buda 1735–7. Mivel nem mehetett indiai misszióba, fogadalmat tett a pestises betegek ápolására. Amikor Belgrádban kitört a pestis, elöljárója engedélyével odament, s maga is a járvány áldozata lett.
M
M: Erstes freuden-volles Jubel-Jahr. Buda, 1736.
Ir
Ir: Nom. II. 716–7; Petrik 1712–1860/V; So IV. 1025–6; St 182.
Születési idő
1685-06-24
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1701-10-10
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1720-02-02
Fogadalomtétel helye
Laibach
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1714
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1738-12-03
Halálozás helye
Belgrád
Beszélt nyelvek
német

Kiffer (Kieffer) Anton

Kiffer (Kieffer) Anton
1679. okt. 11. St. Pölten. Nyelv: német. SJ 1695. okt. 10. Bécs. Psz. 1709. Bécs. F. 1711. febr. 2. C. sp. Pozsony. †1739. ápr. 23. Belgrád.
Életrajz
Az ausztriai St. Pöltenben született, Bécsben lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után ott végezte el a tanárképzőt is. 1700–2-ben Grazban tanult bölcseletet. Utána egy-egy évig ott, Pozsonyban, majd újra Grazban tanított középiskolában. A teológiát 1706–9-ben Bécsben végezte. A harmadik próbaévre is oda került. Szinte egész életében kisebb rendházakban volt elöljáró és lelkipásztor. 1711-ben Pozsonyban a S. Salvator rendházban hitszónok, 1712-ben Besztercebányán házgondnok, 1713–4-ben Steyrben, 1715-ben Sopronban hitszónok. 1716–7-ben Lipótváron, 1718–20-ban Varasdon, 1721–3-ban Nagyszebenben, 1724–9-ben Brassóban, 1730-ban Pozsonyban és 1731–2-ben Eszéken házfőnök volt. 1737-ben Millstattban hitszónokként működött. Élete vége felé, 1738-ban Grazban és 1739-ben Belgrádban lett házi lelkiatya.
M
M: Epistolae Heroum et Heroidum ex Augustissima Domo Austriaca. Graz, 1705.
Ir
Ir: Nom. II. 720; So IV. 1033; St 183.
Születési idő
1679-10-11
Születési hely
St. Pölten
Belépés ideje
1695-10-10
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1711-02-02
Fogadalomtétel helye
Pozsony
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1709
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1739-04-23
Halálozás helye
Belgrád
Beszélt nyelvek
német

Kipper Károly

Kipper Károly
1875. márc. 1. Lovrin. SJ 1894. júl. 28. Nagyszombat. F. 1914. febr. 2. Pozsony. †1934. jan. 20. Bp.
Életrajz
A Bánságban született, 1894–6 között Nagyszombatban volt novícius, a következő évben pedig St. Andräban retorikus. 1899–1901 között Kalocsán volt magiszter, majd 1902–4 között Pozsonyban filozófiát hallgatott. 1905–6-ban Leuvenben, 1907–9-ig Innsbruckban végezte a teológiát. 1910–1-ben Nagyszombatban volt lelkész, a Mária-kongregációk prézese. 1912-ben Linzben végezte a terciát. 1913–8-ig Pozsonyban szolgált mint lelkész, a Mária-kongregációk prézese és különböző vallásos társulatok vezetője. 1919–23 között a pécsi Pius Gimnáziumban magyar, német és francia nyelvet, valamint gyorsírást tanított. Itt alapította meg a konvertita zsidók számára a Krisztus Király Szövetséget. A Mária-kongregációk prézese volt. 1924-ben Szatmárnémetiben a Mária-kongregációk prézese, lelkigyakorlat-vezető; 1925–34-ig Bp.-en lelkész, a Mária-kongregációk prézese, lelkigyakorlat-vezető volt. A jezsuiták szociális munkáiban külföldi munkaközvetítéssel foglalkozott. A Szűz Mária Társaság társalapítója volt. Élete utolsó hónapjait társaitól elzárva élte, mivel súlyos tüdőbetegségben szenvedett.
M
M: A biblia és mi katolikusok. (Faulhaber bíboros után) Bp., 1931.
Ir
Ir: MJTN 115; P. Kipper Károly SJ (1879–1934). ProvH 31. (1934. I) 1–4; Fricsy Á.: Alapítók: P. Kipper Károly. ProvH 53. (1998. január–február) 16–7.
Születési idő
1875-03-01
Születési hely
Lovrin
Belépés ideje
1894-07-28
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1914-02-02
Fogadalomtétel helye
Pozsony
Halálozás ideje
1934-01-20
Halálozás helye
Bp

Király (Windauer) István

Király (Windauer) István
1919. dec. 4. Bp. SJ 1938. aug. 14. Bp. Psz. 1950. júl. 15. F. 1954. aug. 15. †1977. jan. 14. Toronto.
Életrajz
A manrézai noviciátus és retorika után, 1941–4 között Kassán végezte a filozófiát. 1945–7-ig Szatmárnémetiben volt magiszter, majd Szegeden kezdte el a teológiát, de 1949-ben Chieribe került, ahol befejezte. 1951-ben a skolasztikusokkal együtt Leuvenbe ment, ahol miniszter volt. 1954-ben Wépionban végezte el a terciát, majd Charleroi-ban a magyar emigráns bányászok lelkésze volt, Leuvenben pedig hittant tanított és a Mária-kongregációt vezette. 1962-ben Torontóba rendelték a magyar plébániára, ahol először segédlelkész és spirituális, majd 1971-ben a kanadai magyar jezsuiták elöljárója, egyben torontói plébános volt. Lelkipásztorkodása idején virágzott a cserkészet, 1975-ben jubileumi cserkésztábort is rendeztek a Loyola Parkban. A torontói Wellesley kórházban hunyt el rákbetegségben.
Ir
Ir: MJTN 116; Vlossák R.: A mosolygó plébános. Katolikus Magyarok Vasárnapja 1977. április 10; P. Király István SJ. (1919–1977). Szolgálat 35. (1977. Kisboldogasszony) 100–2; P. Király István (1919–1977). MJV III. 82–3; Kosztya 293–5; Király István (1919–1977). MJV IV. 82–3; MJN 193–4.
Születési idő
1919-12-04
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1938-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1954-08-15
Papszentelés ideje
1950-07-15
Halálozás ideje
1977-01-14
Halálozás helye
Toronto

Kirina Ferenc

Kirina Ferenc
1732. nov. 11. Szentmárton. Nyelv: magyar. SJ 1748. okt. 14. Trencsén. Psz. 1762. Graz. F. 1766. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †?
Életrajz
Szentmártonban született és Győrből lépett be Trencsénben a Társaságba. 1751-ben Szakolcán végezte a tanárképzőt. 1752–4-ben Nagyszombatban tanult bölcseletet. Utána Budán grammatikát tanított. 1756-ban matematikát tanult Nagyszombatban, majd ugyanott 1759-ig a középiskolában tanított. A teológiát 1760–3-ig Grazban végezte. 1762-ben szentelték pappá. 1764-ben Sárospatakon hitszónok volt, s utána került a harmadik probációba Egerbe. 1766-ban Nagyszombatban a királyi-érseki konviktusban volt nevelő és magyartanár. 1767-ben misszionáriusként dolgozott Komáromban. 1768-tól a Társaság feloszlatásáig Győrben latin nyelvet tanított a tanárképzőben. Utána a győri egyházmegye papja és az akadémia hitszónoka volt.
M
M: Eucharisticon Benedicto Sajgho Archi-Abbati. Nagyszombat, 1767; In natalem M. Teresiae Augustae. Nagyszombat, 1769; Genethliacon […] Chrysostomi Novák. Buda, 1803.
Ir
Ir: Nom. II. 725; Pe 1280; Petrik 1712–1860/II; So IV. 1081; St 184; Szi VI. 248.
Születési idő
1732-11-11
Születési hely
Szentmárton
Belépés ideje
1748-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1766-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1762
Papszentelés helye
Graz
Beszélt nyelvek
magyar

Kirinich Jakab

Kirinich Jakab
1599. júl. 24. Lekenik Turopoljski. SJ 1621. okt. 6. Leoben. Psz. 1629. Graz. F. 1634. nov. 1. C. sp. †1650. máj. 7. Zágráb.
Életrajz
Valószínűleg Horvátországban született, 1621-ben Leobenben lépett be a Társaságba. Bölcseleti tanulmányait 1614–6-ban, a teológiát 1628–9-ben Grazban végezte. Nagyszombatban, Ungváron és Léván volt lelkipásztor. Utána Homonnán, Ungváron, majd újra Homonnán intézte a ház anyagi ügyeit. 1642-ben Esterházy nádor udvarában teljesített szolgálatot. 1643-tól haláláig Zágrábban volt a szeminárium igazgatója, gazdasági főnök és lelkipásztor.
Ir
Ir: CPA II. 641.
Születési idő
1599-07-24
Születési hely
Lekenik Turopoljski
Belépés ideje
1621-10-06
Belépés helye
Leoben
Fogadalomtétel ideje
1634-11-01
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1629
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1650-05-07
Halálozás helye
Zágráb

Kiris Ferenc

Kiris Ferenc
1659. jún. 22. Doborgaz. Nyelv: magyar. SJ 1677. nov. 16. Trencsén. Psz. 1690. Graz. F. 1695. febr. 2. 4 fog. prof. Zágráb. †1736. ápr. 9. Pozsony.
Életrajz
Doborgazon született, Pozsonyból lépett be a trencséni újoncházba. A próbaévek után 1680-ban Leobenben volt a tanárképzőben. 1681–3 között Grazban végezte a bölcseletet. Utána két évig Győrben és egy évig Nagyszombatban tanított középiskolában. 1687–90-ig Grazban volt teológián. Utána egy-egy évig Rozsnyón hitszónokként működött és Gyöngyösön grammatikát tanított. 1693-ban Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1694–6-ban Zágrábban bölcseletet tanított. A következő két évben az újoncmester helyettese, iskolaigazgató és házi lelkivezető volt Trencsénben. 1700-ban Kassán kazuisztikát tanított. 1701-ben Pozsonyban, a következő két évben Nagyszombatban volt házgondnok. Továbbra is gyakran kellett változtatnia állomáshelyét. 1704–5-ben Pozsonyban a házi lelkiatya, 1706-ban Sopronban a konviktusi igazgató feladatát látta el. 1707-ben a pozsonyi S. Salvator rendházban volt lelkipásztor, 1708–9-ben újra Sopronban találjuk mint konviktusi igazgatót, 1710–1-ben Nagyszombatban házgondnok volt. 1712-ben Kőszegen, 1714-ben Kassán, 1715-ben Pozsonyban, 1717-ben Trencsénben (itt újoncmester is), 1722-ben Nagyszombatban lett rektor. 1725-től Besztercebányán a harmadik próbaévet végzők vezetője volt. 1726-tól Pozsonyban élt, három évig mint rektor, és 1729-től mint az esztergomi érsek teológusa.
M
M: Somnium Xaverii. Nagyszombat, 1686.
Ir
Ir: Guilhermy I. 329; LKKOS 664; Nom. II. 726; Pe 274; Po Magyar 751–2; RMK II. 1595; So IV. 1081; St 184; Szi VI. 248–9; Velics III. 51–2; Bangha 166.
Születési idő
1659-06-22
Születési hely
Doborgaz
Belépés ideje
1677-11-16
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1695-02-02
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1690
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1736-04-09
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
magyar

Kis János

Kis János, testvér
1879. ápr. 29. Csanálos. SJ 1907. szept. 23. Nagyszombat. F. 1918. febr. 2. †1964. júl. 9. Pannonhalma.
Életrajz
Szegény földművescsaládból származott, sokáig napszámosként dolgozott, majd Amerikába ment bányásznak. Hazatérte után szerzetesi életre vágyott. Szatmárnémetiben jelentkezett a jezsuitáknál, és mivel kevés iskolája volt, a rendben szakácsnak képezték ki. A noviciátust Nagyszombatban végezte, utána Kalocsán, Nagyszombatban, Bp.-en, Érden, Szegeden volt főként szakács és pincemester. 1944-től Kalocsára került portásnak és házi mindenesnek. 1950-ben Máriapócsra, majd Jánoshidára internálták. 1952-től haláláig a pannonhalmi szociális otthon lakója volt.
Ir
Ir: MJTN 117; Tüll A.: Kiss Nep. János. Adatrögzités 22. (1964. június. 21.) 7–8; Miklósházy 36.
Születési idő
1879-04-29
Születési hely
Csanálos
Belépés ideje
1907-09-23
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1918-02-02
Halálozás ideje
1964-07-09
Halálozás helye
Pannonhalma

Kiss (Kis) Imre

Kiss (Kis) Imre
1631. dec. 2. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1648. nov. 4. Bécs. Psz. 1661. Bécs. F. 1666. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1683. okt. 25. Zágráb.
Életrajz
Nagyszombatban született, Bécsben lépett be a Társaságba. 1651-ben Komáromban, 1652-ben Pozsonyban tanított grammatikát. 1653–5-ben Bécsben tanult bölcseletet. 1656–7-ben Kassán tanárkodott. A teológiát Nagyszombatban kezdte 1658-ban, és Bécsben fejezte be. Ott szentelték pappá 1661-ben. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik probációt. 1663–4-ben bölcseletet tanított Kassán. 1665–81-ig Báthori Zsófia udvarában élt Sárospatakon, ahol II. Rákóczi Ferenc nevelője és gyóntatója volt. Dolgozott az ortodoxok egyesülésén a katolikus egyházzal. Aktívan részt vett a protestánsokkal, főleg a Pósaházi Jánossal folytatott hitvitákban. Közben ott házfőnökként is működött. 1682–3-ban Nagyszombatban a szeminárium igazgatója és a székesegyház magyar hitszónoka volt.
M
M: Discipulus defensor honoris Professoris sui. Kassa, 1663; De Calvinisticarum Consequentiarum ineptia. Kassa, 1665; Utrum ante Calvinum unquam, alicubi exstiterit moderna Calvinistarum secta. Kassa, 1666; Tök, mak, zöld tromfjára Pósaházinak veres tromf. [Kassa,] 1666; Pósaházinak egy ben-sült veres kolop titulusu feleleti megmutattatik semmire kellőnek lenni, avagy hogy pater Kissnek pöri el nem veszett. [Kassa,] 1667; Quod professor Calvinisticus in ostensione Calvinisticae vetustatis succumbat, Kassa 1667; Quod ultimo deficiat professor Calvinisticus in ostendenda vetustate suae sectae. Kassa, 1668; Az igaz hitre vezérlő könyvecske. Nagyszombat, 1668; Midőn Rákóczi Ferenc […] halotti temetésével […] Lőcse, 1677; Halotti beszéd Bathori Zsófia felett. Nagyszombat, 1680.
Ir
Ir: LKKOS 665; MAMŰL V. 445; MÉL I. 920; MKL VI. 896–7; Nilles 849–53; Nom. II. 728; Po Magyar 754; RMK I. 1057, 1217, 1251, 1269; So IV. 1085; St 185; Szi VI. 297–9; Velics II. 99–101
Születési idő
1631-12-02
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1648-11-04
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1666-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1661
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1683-10-25
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
magyar

Kiss (Kish) Gábor

Kiss (Kish) Gábor
1924. okt. 30. Békésszentandrás. SJ 1945. szept. 18. Bp. Psz. 1955. aug. 22. Maastricht. F. 1976. dec. 29. Vancouver.
Életrajz
1945-től a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, majd Szegeden kezdte el a filozófiát, de mivel társaival együtt külföldre kényszerült, tanulmányait Chieriben fejezte be. 1952-ben St. Blasienben volt magiszter, majd 1953–6-ig Maastrichtben végezte a teológiát, ahol felszentelték. A következő évben a terciát Dublinban töltötte. 1959-ben Torontóba helyezték, majd 1960–3 között Courtlandben volt káplán. 1964–73-ig Hamiltonban szolgált, 1966-tól mint plébános. 1974–93 között Yonkersben volt plébános, majd 1995–7 között Vancouverben lett magyar plébános, 1997–8 között pedig ismét Courtlandben. Gyenge egészsége miatt 1999-ben beköltözött a hamiltoni Szent Erzsébet Otthonba.
Ir
Ir: MJTN 116–7; MJN 194.
Születési idő
1924-10-30
Születési hely
Békésszentandrás
Belépés ideje
1945-09-18
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1976-12-29
Fogadalomtétel helye
Vancouver
Papszentelés ideje
1955-08-22
Papszentelés helye
Maastricht
Halálozás ideje
2019-12-23
Halálozás helye
Toronto (Pickering)

Kiss János

Kiss János
1667. máj. 13. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1686. jan. 12. Bécs. Psz. 1699. Nagyszombat. F. 1702. febr. 2. C. sp. Esztergom. †1736. ápr. 24. Kolozsvár.
Életrajz
Nagyszombatban született, Leobenben lépett be a Társaságba. 1688-ban Passauban volt tanárképzőben. A következő évben Kőszegen grammatikát tanított. 1691–2-ben Bécsben bölcseletet tanult. 1693-ban Nagyszombatban, 1694–5-ben Gyöngyösön tanított. 1696-tól két évig Bécsben, két évig Nagyszombatban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1699-ben. A következő évben Győrben volt harmadik probációban. 1701-től egy-egy évig Kőszegen és Esztergomban volt hitszónok. 1703–11 között Kőszegen működött. Először három évig ünnepi magyar hitszónok volt, utána hat évig házgondnok. 1712-ben Sopronban volt gazdasági főnök, 1713-ban Besztercebányán házgondnok. 1714-től Kolozsváron szemináriumi igazgatóként, 1719–23-ig magyar misszionáriusként és lelkipásztorként működött. 1724–7-ig házi lelkiatya volt Nagyszebenben, majd visszatért Kolozsvárra misszionáriusi és lelkipásztori munkára.
Ir
Ir: Nilles 1017–9; Nom. II. 729; Po Magyar 754.
Születési idő
1667-05-13
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1686-01-12
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1702-02-02
Fogadalomtétel helye
Esztergom
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1699
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1736-04-24
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar