601 – 620 / 1554 megjelenítése

Kékessy Imre

Kékessy Imre
1905. szept. 9. Melence. SJ 1928. aug. 14. Bp. Psz. 1938. jún. 4. Sanghaj. †1986. jún. 30. Medelin.
Életrajz
Gyakorló orvosként lépett be a Társaságba; a bp.-i Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát, majd 1932–3-ban Szegeden hallgatott filozófiát. Ezután Kínába ment misszionáriusnak. 1934–5-ben Tamingban szolgált és a kínai nyelvet tanulta, 1935-ben magiszter volt. 1936–9-ig teológiát tanult Zikavejben, ahol pappá szentelték. A terciát Vuhuban végezte 1940-ben, majd 1941–4-ig Tamingban szolgált, ahol a kollégiumban generális prefektus volt. A kínai kommunisták elfogták és bebörtönözték. Az Egyesült Államok védelme alatt Amerikába ment és megszerezte az amerikai állampolgárságot. A P. Generálistól megkapta a kiváltságos engedélyt, hogy „in articulo mortis” (a halál árnyékában) teheti le fogadalmait. A Kínából való kiutasítása után hosszabb időre megszűnt kapcsolata a Társasággal. Először Nicaraguába ment, majd az USA-ba, végül Kolumbiában dolgozott mint nevelő. Kolumbiában a tunjai egyházmegyébe fogadták be, ahol a klarisszák gyóntatója volt, majd a VI. Pálról elnevezett idősotthonba került lelkésznek, amelyet a szegények nővérei vezetnek. A kolumbiai provinciális hívta vissza a Társaságba. 1979. augusztus 15-én visszafogadták, 1980-ban, a kolumbiai Medelinben ismét jezsuita kollégiumban lakott és lelkészkedett, ahol később elhunyt.
M
M: Kína „sárga veszedelme”. Bp., 1936; Természetrajzi kirándulás a kínai írásjelek birodalmába. Bp., 1937.
Ir
Ir: MJTN 112; Miklósi L.: Kékessy Imre. Katolikus magyar hithirdetők. Bp., 1936. 96; P. Kékessy bemutatkozó levele. (Önéletrajz). Cor Unum 149. (1979. szeptember) 1–2; Bölöny J.: Kékessy Imre. Magyarok a nagyvilágban. Kézirat, OSZK 121; I. Aceveda: P. Kékessy Imre SJ (1905–1986). Anima Una 104. (1986. december) 6; P. Kékessy Imre (1905–1986). MJV IV. 333–4.
Születési idő
1905-09-09
Születési hely
Melence
Belépés ideje
1928-08-14
Belépés helye
Bp
Papszentelés ideje
1938-06-04
Papszentelés helye
Sanghaj
Halálozás ideje
1986-06-30
Halálozás helye
Medelin

Kelcz Imre

Kelcz Imre
1708. okt. 9. Szentmihály. Nyelv: magyar. SJ 1727. okt. 9. Bécs. Psz. 1738. Bécs. F. 1742. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1792. nov. 13. Győr.
Életrajz
Nagyszombatban elvégezte a bölcseleti tanulmányokat, majd 1727-ben Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek leteltével Budán, Pozsonyban és Nagyszombatban tanított. 1734-től Bécsben matematikát és teológiát tanult. 1738-ban szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán volt a harmadik próbaévben. 1740-ben Kőszegen lett hitszónok. 1741-ben Kolozsváron, 1742–4-ben Kassán bölcseletet, 1745–6-ban Nagyszombatban kánonjogot tanított. A következő öt évben vándormisszionárius volt az országban. 1753–60-ig a győri püspök teológusaként szerepelt. 1762–7-ben ugyanott a szemináriumot vezette. 1768–70-ig Egerben, 1771–3-ig Pozsonyban volt rektor. A feloszlatás után győri kanonok lett. 1741-ben Kőszegen árvaházat alapított, mely különböző változtatásokkal 1948-ig fennállt.
M
M: Simulatio per satyras deducta. Nagyszombat, 1733; Oratio funebris in Esequiis […] Stephani Kornis. Kolozsvár, 1742; Praegustus philosophiae naturalis. Kassa, 1742; Epistolae Matthiae Corvini regis Hungariae. Kassa, 1743; Theses ex universa logica. Kassa, 1743; Invicta Joannis Corvini fortitudo. Kassa, 1743; Exercitationes ab ill. Cassoviensi rhetorica, theatralibus prius ludis propositae. Kassa, 1744; Emericus Eszterházy […] laudatione funebri celebratus. Nagyszombat, 1746; Divus Ivo oratione panegyrica celebratus. Nagyszombat, 1746; Magyar Káté. Győr, é. n.
Ir
Ir: LKKOS 650; MKL VI. 446; Nom. II. 699–700; Petrik 1712–1860/II. V. VII; Po Magyar 1061; So IV. 977–8; St 176–7; Szi V. 1352–3; Barcza L.: A kőszegi Kelcz-Adelffyánum konvertita árvaház története. Dunántúli Szemle. 10. (1943) 31–41, 114–21, 273–9; Schermann E.: Kelcz Imre, a bölcselet doktora, jezsuita, a kőszegi árvaház alapítója. A kőszegi gimnazium Értesítője. Kőszeg, 1935, 8–26; Vecsey L.: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy-árvaház története 1741–1941. Szombathely, 1943.
Születési idő
1708-10-09
Születési hely
Szentmihály
Belépés ideje
1727-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1742-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1738
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1792-11-13
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
magyar

Kelecséni Ignác

Kelecséni Ignác
1712. júl. 12. Szalók. Nyelv: szlovák, magyar. SJ 1729. okt. 14. Trencsén. Psz. 1744. Bécs. F. 1747. febr. 2. 4 fog. prof. Eger. †1773 után.
Életrajz
Szalókon született, Pozsonyból lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után Esztergomban tanított grammatikát. 1733–5-ben Bécsben végezte a bölcseleti tanulmányokat. 1736–40 között Nagyszombatban tanított a középiskolában. A teológiai tanulmányokra 1741–4-ben Bécsbe került, majd Besztercebányán volt harmadik probációban. Fő munkaterülete a lelkipásztorkodás lett. Hitszónok volt Egerben 1746–8-ban, Marosvásárhelyen 1749-ben, Esztergomban 1750–1-ben, Székesfehérváron 1752–4-ben. 1755-ben Esztergomban lett házfőnök, de egy év után visszatért előző munkaterére: 1756-ban Komáromban, 1757–60-ban Budán, 1761–4-ig Rozsnyón házfőnök, 1765–6-ban Kassán házi lelkiatya volt. 1767-ben Ungváron lett rektor, 1770-ben Esztergomban házfőnök és 1773-ban újra rektor Ungváron. Kevéssel a feloszlatás után halt meg.
M
M: Mater dolorosa. Nagyszombat, 1739; Suasoria SS. Patrum. Nagyszombat, 1740.
Ir
Ir: Nom. II. 700; Pe 894; Petrik 1712–1860/I; So IV. 978; St 177; Szi V. 1354–5.
Születési idő
1712-07-12
Születési hely
Szalók
Belépés ideje
1729-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1747-02-02
Fogadalomtétel helye
Eger
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1744
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1773
Halálozás helye
után
Beszélt nyelvek
magyar

Kelecséni József

Kelecséni József
1696. nov. 21. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1712. okt. 9. Bécs. Psz. 1724. Nagyszombat. F. 1730. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1744. jan. 5. Kolozsvár.
Életrajz
Nagyszombatban született, Sopronból lépett be Bécsben a Társaságba. A kétéves próbaidő után Kassán grammatikát tanított. 1716-ban Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1717–9-ben Bécsben tanult bölcseletet. 1720-ban Komáromban, 1721-ben Egerben tanított. 1722–5-ben Nagyszombatban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1724-ben. 1726-ban Besztercebányán volt a harmadik probációban. Papi életét Székesfehérváron kezdte hitszónokként. 1728–31-ben Kassán bölcseletet, 1732–3-ban Egerben kontroverziát, 1734-ben Grazban és 1735-ben Budán kazuisztikát tanított. 1736–40 között Kassán szentírástant adott elő és a Kisdy-szeminárium igazgatója volt. A következő évtől haláláig Kolozsváron betegeskedett.
M
M: Diadema triumphale. H. n., 1729; Spes illustres tres suadae Cassoviensis. H. n., 1730; Philippicae sacrae. H. n., 1730.
Ir
Ir: Nom. II. 700–1; So IV. 978–9.
Születési idő
1696-11-21
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1712-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1730-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1724
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1744-01-05
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Kelemen Antal

Kelemen Antal
1707. jan. 17. Körös. Nyelv: szlovák, magyar. SJ 1726. nov. 29. Trencsén. Psz. 1740. Nagyszombat. F. 1744. febr. 2. 4 fog. prof. Buda. †1760. szept. 14. Kolozsvár.
Életrajz
Körösön született, Kassáról logikusként lépett be Trencsénben a Társaságba. A két év próbaidő után Eperjesen grammatikát tanított. 1730–2-ig Kassán bölcseletet tanult s utána 1735-ig a középiskolában tanított. 1736-ban Nagyszombatban retorikát tanított s ott végezte a négyéves teológiai tanulmányokat is. 1740-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1742-ben Gyöngyösön grammatikát tanított, majd Kőszegen volt hitszónok. 1744–5-ben Budán bölcseletet, majd egy-egy évig Egerben kontroverziát, Nagyszombatban és Budán kazuisztikát adott elő. 1749–50-ben Kassán kánonjogot és szentírástant tanított. 1751–4-ig Győrben a teológia tanára volt. 1755-től haláláig Kolozsváron iskolaigazgatói és könyvtárosi feladatot látott el. Latin költeményeket és ünnepi szentbeszédeket, teológiai és bölcseleti műveket írt.
M
M: Epigrammatum liber primus. Kassa, 1735; Exercitatio rhetorica extemporalis. Nagyszombat, 1736; Elegiae. Kassa, 1737; Panegyricus S. Francisco Xaverio dictus. Nagyszombat, 1737; Oratio de SS. Virginis intemerato Conceptu. Nagyszombat, 1738; Conclusiones ex universa philosophia. Buda, 1745; Primatus Romani pontificis adversus Joannem Baummassen. Győr, 1751; Conclusiones theologicae de fide, spe et charitate. Győr, 1752.
Ir
Ir: LKKOS 650–1; Nom. II. 701; Pe 843; Petrik 1712–1860/VII; So IV. 979; St 177; Szi V. 1358; Kelemen Antal (1708–1760). KJKT 69; György A.: Kelemen Antal. A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története. Kolozsvár, 1992. 62.
Születési idő
1707-01-17
Születési hely
Körös
Belépés ideje
1726-11-29
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1744-02-02
Fogadalomtétel helye
Buda
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1740
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1760-09-14
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Kelemen Imre

Kelemen Imre
1745. febr. 26. Tardok. Nyelv: magyar. SJ 1765. okt. 17. Trencsén. †1819. márc. 26. Pest.
Életrajz
Tárnokon született, 1765-ben Győrből Trencsénben lépett be a Társaságba. 1768–9-ben Gyöngyösön és 1770-ben Győrben tanított középiskolában. A következő évben Nagyszombatban matematikát tanult. 1772-ben Székesfehérváron volt tanár, és a következő évben Kassán kezdte el teológiai tanulmányait. A Társaság feloszlatása után valószínűleg Győrben fejezte be a teológiát. 1777-től jogot tanított az akadémián, mellyel Pécsre költözött. 1793-ban Pesten lett egyetemi tanár, ahol 1798–9-ben és 1808–9-ben rektor is volt. Ott halt meg 1819. március 26-án.
M
M: Positiones […] juris privati Hungarici. Pozsony, 1779; Positiones […] ex jure privato Ungarico. Győr, 1779; Positiones ex historia […] juris privati Ungarici. Győr, 1783.
Ir
Ir: MÉL I. 887; MKL VI. 461; Nom. II. 701; Pe 1619; Petrik 1712–1860/VII; Po Magyar 315, 1059; Szi V. 1363–5; Kelemen Imre (1744–1819). Cor Unum 158. (1981. október) 1.
Születési idő
1745-02-26
Születési hely
Tardok
Belépés ideje
1765-10-17
Belépés helye
Trencsén
Halálozás ideje
1819-03-26
Halálozás helye
Pest
Beszélt nyelvek
magyar

Kelio (Kellio) Miklós

Kelio (Kellio) Miklós
1643. febr. 16. Cseszte. Nyelv: szlovák. SJ 1662. okt. 4. Trencsén. Psz. 1672. Bécs. F. 1675. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1684. jan. 13. Nagyszombat.
Életrajz
Csesztén született, Nagyszombatból bölcseleti magiszterként lépett be Trencsénben a Társaságba. Második újoncévét Bécsben töltötte. 1665–7-ben Pozsonyban, 1668-ban Sopronban tanított. A teológia első évét Nagyszombatban, a többit és a harmadik próbaévet Bécsben végezte. Ott szentelték pappá 1672-ben. 1674-től Lipótváron volt hitszónok és 1676-tól házfőnök. 1679-től Nagyszombatban a gazdasági, 1682-től a nyomdaigazgatói és 1684-től a házgondnoki hivatalt látta el.
M: Extractus brevis et verus quo candide demonstratur acatholicorum Praedicantium e regno Hungariae Proscriptio et Degradatio facta esse respectu rebellionis, non autem Religionis. Nagyszombat, 1721.
Ir
Ir: Nom II. 702; Pe 93; So IV. 998–1000.
Születési idő
1643-02-16
Születési hely
Cseszte
Belépés ideje
1662-10-04
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1675-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1672
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1684-01-13
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Keller Franz

Keller Franz
1699. ápr. 16. Linz. Nyelv: német. SJ 1716. okt. 9. Trencsén. Psz. 1728. Graz. F. 1734. febr. 2. 4 fog. prof. Graz. †1762. márc. 10. Pozsony.
Életrajz
Szülővárosából, Linzből a bölcseleti tanulmányok befejezése után lépett be Trencsénben a Társaságba. Úgy látszik azonban, túl fiatalnak tartották, mert Bécsben 1719–21 között újra el kellett végeznie a hároméves bölcseleti kurzust. 1722–4-ben Passauban, 1725-ben Steyrben tanított középiskolában. 1726–9-ig Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1728-ban. 1730-ban Judenburgban volt harmadik probációban. Utána Linzben egy, Bécsben két évig középiskolában tanított. 1734-ben Grazban és 1735–7-ben Klagenfurtban bölcseletet adott elő. 1738–41-ben Bécsben az újoncmester helyettese volt. 1745–7-ig Linzben rektorként, 1748–53-ig a bécsi újoncházban házgondnokként, 1754–7-ig a bécsi Theresianumban házgondnokként működött. 1758–61-ig Pozsonyban a rezidencián volt házfőnök. 1751-től haláláig a misszionáriusok leveleit adta ki németül a Welt-Bott folyóiratban.
M
M:. Monumenta Religionis Augustae. Bécs, 1732; Augusta Carolinae virtutis monumenta seu aedificia a Carolo VI. publico bono posita. Bécs, 1733; Dissertatio de nobilitate Romana et eius insignibus collata. Bécs, 1734; Beneficia a S. Ignatio Viennensibus collata. Bécs, 1743; Allerhand so Lehr als Geistreiche Brief […] von denen Missionariis. Bécs, 1755; Leben, Thaten, Reisen und Mission R. P. Joseph Stöcklein. Welt-Bott 572, 141–154. Kiadás: Welt-Bott IV–2 és V–29–36. füzetek.
Ir
Ir: Nom. II. 703; Pe 672; So IV. 980; St 177–8; Szi V. 1397–8; Lackner, Jesuitenprofessoren 248–50.
Születési idő
1699-04-16
Születési hely
Linz
Belépés ideje
1716-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1734-02-02
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1728
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1762-03-10
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
német

Keller Georg

Keller Georg
1659. aug. 15. Graz. Nyelv: német. SJ 1674. dec. 8. Bécs. Psz. 1689. Graz. F. 1692. febr. 2. C. sp. Passau. †1720. aug. 21. Krems.
Életrajz
Grazban született, tizenöt éves korában Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1677-ben Leobenben volt a tanárképzőben. A bölcseletet Nagyszombatban kezdte és Bécsben fejezte be 1680-ban. 1681-ben Kremsben, 1682–3-ban Linzben, 1784-ben újra Kremsben, majd Leobenben tanított. A teológiát 1686–9-ben Grazban és Bécsben végezte. Judenburgban volt a harmadik probációban. 1691-től, kevés kivétellel, egész életében hitszónok és lelkipásztor volt. Mo.-i működésének állomásai: 1691 Pozsony, 1698 Selmecbánya, 1701 Pécs, 1702–3 Nagyszombat, 1704, 1707–9 Sopron, 1710 Pozsony, 1718–9 Sopron, házgondnok. Onnan betegen Kremsbe került, ahol 1720-ban meghalt.
M
M: Dankrede für die Siege Karl III. Königs von Spain. Linz, 1710; Dankrede für die Geburt des Erzherzogs Leopold. Krems, 1716.
Ir
Ir: Nom. II. 703–4; St 179.
Születési idő
1659-08-15
Születési hely
Graz
Belépés ideje
1674-12-08
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1692-02-02
Fogadalomtétel helye
Passau
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1689
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1720-08-21
Halálozás helye
Krems
Beszélt nyelvek
német

Keller János

Keller János
1901. dec. 15. Bp. SJ 1920. szept. 14. Szeged. †1930. okt. 16. Bp.
Életrajz
1920–1 között Szegeden, 1922-ben Érden volt skolasztikus novícius. 1923–5 között Szegeden filozófiát hallgatott. 1926–7 között a pécsi Pius Gimnáziumban szakaszfelügyelő és a francia nyelv tanára volt. 1928–30 között Innsbruckban teológiát tanult. Teológiai tanulmányai után visszatért Bp.-re, ahol a magiszteri évei óta lappangó vesebajban elhunyt.
Ir
Ir: MJTN 112; P. Keller János SJ. ProvH 25. (1930. november) 8–10.
Születési idő
1901-12-15
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1920-09-14
Belépés helye
Szeged
Halálozás ideje
1930-10-16
Halálozás helye
Bp

Keller Mátyás

Keller Mátyás, testvér
1685. szept. 10. Allgäu. Nyelv: német. SJ 1713. okt. 31. Trencsén. F. 1724. febr. 2. C. t. Kolozsvár. †1734. dec. 2. Nagyszeben.
Életrajz
1718–20-ig, 1723–4-ben, 1726–32-ig Kolozsváron és 1734-ben Nagyszebenben vezette az asztalosműhelyt.
Ir
Ir: Nom. II. 704.
Születési idő
1685-09-10
Születési hely
Allgäu
Belépés ideje
1713-10-31
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1724-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1734-12-02
Halálozás helye
Nagyszeben
Beszélt nyelvek
német

Kende László

Kende László
1722. jún. 21. Csicser. Nyelv: magyar. SJ 1738. okt. 27. Bécs. Psz. 1752. Kassa. F. 1756. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1803. okt. 13. Nagyvárad.
Életrajz
Csicserben született, Lőcséről lépett be a bécsi újoncházba. A próbaévek után Leobenben volt a tanárképzőben. 1742-ben Klagenfurtban kezdte meg bölcseleti tanulmányait, majd 1743–4-ben Bécsben folytatta. 1745–8-ig Pozsonyban, 1749-ben Egerben tanított középiskolában. 1750–3-ig Kassán végezte teológiai tanulmányait. 1752-ben szentelték pappá. 1754-ben Ungváron volt hitszónok. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1756–8-ban Kolozsváron bölcseletet tanított. 1759–61-ig a bécsi Theresianumban volt nevelő és magyartanár. 1762-ben Budán kazuisztikát tanított. 1763-tól a Társaság feloszlatásáig Nagyszombatban a Szent Adalbert konviktus igazgatója volt. Utána a nagyváradi egyházmegye papjaként szermonostori apát, 1777-ben kanonok és 1790-ben váradi kisprépost lett.
Ir
Ir: MKL VI. 501; Nom. II. 707; Szi VI. 2.
Születési idő
1722-06-21
Születési hely
Csicser
Belépés ideje
1738-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1756-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1752
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1803-10-13
Halálozás helye
Nagyvárad
Beszélt nyelvek
magyar

Kendray Gábor

Kendray Gábor
1724. febr. 14. Vedrőd. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1739. okt. 20. Trencsén. Psz. 1751. F. 1757. aug. 15. 4 fog. prof. Besztercebánya. †1797. január 18. Vágsellye.
Életrajz
Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. 1742-ben Lipótváron grammatikát tanított. 1643-tól Kassán előbb három évig bölcseletet tanult, majd négy évig a középiskolában tanított. 1750–3-ig Bécsben végezte a teológiát. 1752-ben szentelték pappá. 1754-ben Komáromban hitszónok volt, majd Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. Utána a rendház birtokán hat évig misszionáriusként szolgált. 1762–9 között az egri kollégium birtokán, Savnikban adminisztrátorként működött. 1770-től a feloszlatásig gazdasági főnök volt Nagyszombatban. Utána az esztergomi főegyházmegye papja lett. 1775. február 1-jétől haláláig Vágsellyén volt plébános.
M
M: Exercitia poetica. Kassa, 1748; Bellici Cassoviae […] Saeculo XVII. 2 k. Kassa, 1749.
Ir
Ir: LKKOS 654; Nom. II. 707; Pe 1076; Petrik 1712–1860/V; So IV. 1001; St 178–9; Szi VI. 10–1; Zelliger 229.
Születési idő
1724-02-14
Születési hely
Vedrőd
Belépés ideje
1739-10-20
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1757-08-15
Fogadalomtétel helye
Besztercebánya
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1751
Halálozás ideje
1797-01-18
Halálozás helye
Vágsellye
Beszélt nyelvek
szlovák

Kenyeres József

Kenyeres József
1724. máj. 21. Szombathely. Nyelv: magyar. SJ 1743. okt. 17. Trencsén. Psz. 1756. Nagyszombat. F. 1761. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1805. márc. 25. Rozsnyó.
Életrajz
Szombathelyen született, Kőszegről lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán volt a tanárképzőben. 1747–50 között Kassán tartózkodott. Első évében grammatikát tanított, utána elvégezte a hároméves bölcseleti kurzust. 1751-ben Esztergomban grammatikát, a következő évben Selmecbányán retorikát tanított. 1753–7 között Nagyszombatban teológiát tanult. 1756-ban szentelték pappá. A következő évben a nemesi konviktusban működött nevelőként. 1758-ban a harmadik próbaévet végezte Besztercebányán. 1759-től a Társaság feloszlatásáig Nagyszombatban működött. Két évig nevelő volt a királyi konviktusban, egy évig matematikát, két évig bölcseletet tanított. Következtek egy-egy évig teológiai tárgyak: egyházi és világi történelem, kontroverzia, egyházjog, s utána hét évig maga a teológia. 1765-ben a bölcsészeti, 1766-ban a jogi, 1772–3-ban a teológiai kar dékánja volt. A Társaság feloszlatása után a kassai akadémia igazgatója, 1780-ban pedig rozsnyói kanonok lett.
M
M: Vindiciae illibati Conceptus B. V. Mariae. Nagyszombat, 1754; Panegyricus D. Ignatii. Nagyszombat, 1755; Materia tentaminis publici ex Praelectionibus Physicis. Nagyszombat, 1763; J. K. Canonici Rosnaviensis, oratio funebris […] D.ni Andreae Sauberer. Kassa, 1779; Castigatio libelli, Jus Reipublicae in bona Ecclesiasticorum dicti. Kassa, 1792; Analysis libri ad utramque aurem dicti. 2 k. Pest, 1796.
Ir
Ir: LKKOS 654–5; MKL VI. 513; Nom. II. 707; Pe 1171; Petrik 1712–1860/II. V; So IV. 1002; St 179; Szi VI. 28; Brunner E.: Kenyeres József. A francia felvilágosodás és a magyar katolikus hitvédelem. Pannonhalma, 1930. 52–60.
Születési idő
1724-05-21
Születési hely
Szombathely
Belépés ideje
1743-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1761-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1756
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1805-03-25
Halálozás helye
Rozsnyó
Beszélt nyelvek
magyar

Kerekes István (kínai nevén: Ko Szetö)

Kerekes István (kínai nevén: Ko Szetö)
1903. nov. 24. Nagykapornak. SJ 1923. F. 1937. febr. 2. Taming. †1969. ápr. 10. Hu Vej.
Életrajz
1923–5 között Érden volt novícius. 1926–7-ben Szegeden filozófiai tanulmányokat folytatott, majd a kínai misszióba kérte magát; 1928-ban Egenhovenben tanulta a filozófiát. 1929-ban Tiencsinben, 1930–1-ben Tamingban tanulta a kínai nyelvet. 1932–5 között Sanghajban teológiát végzett, ahol 1934 tavaszán felszentelték. 1936-ban Vuhuban töltötte a terciát. 1937-ben Tamingban volt miniszter. 1938–49 között Pujangban volt misszionárius. 1949–51-ig Szücsouban misszionárius és a kalocsai iskolanővérek gyóntatója volt, majd hosszas hányódás után kiutasították a kommunista hatóságok. Kínából való kiűzetése után először Makaóra, majd Tajvanra került, ahol a kínai–magyar szótáron dolgozott. Később újból missziós munkát vállalt: a part menti halászok és a sómunkások között apostolkodott. Időközben motorbalesetet szenvedett; a kórházban előrehaladott szívbajt állapítottak meg nála. Felgyógyulása után a központban kapott beosztást, csak misézni, gyóntatni és prédikálni engedték.
Ir
Ir: MJTN 112; Maron J.: Az utolsó mohikán. FMJ 20. (1969. nyár) 11–4; Holovics F.–Maron J.: Az utolsó mohikán (Kerekes István 1903–1969). Levél Barátomnak 1970. február 7. 10–1; Maron J.: P. Kerekes István SJ (1903–1969). Anima Una 38. (1969. december) 1–2; Uő: P. Kerekes István SJ (1903–1969). Szolgálat 9. (1971. húsvét) 95–6; Uő: P. Kerekes István (1903–1969). MJV IV. 335–7.
Születési idő
1903-11-24
Születési hely
Nagykapornak

Kerekes Márton

Kerekes Márton
1693. nov. 10. Kolozsvár. Nyelv: magyar. SJ 1711. okt. 27. Bécs. Psz. 1723. Nagyszombat. F. 1729. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1741. nov. 26. Kolozsvár.
Életrajz
Szülővárosából, Kolozsvárról logikusként lépett be Bécsben a Társaságba. 1714-ben Nagyszombatban kezdte, majd egy év után Bécsben folytatta bölcseleti tanulmányait. 1717-től egy-egy évig Komáromban, Egerben és Nagyszombatban tanított középiskolában. Ugyanott végezte teológiai tanulmányait is. Ott szentelték pappá 1723-ban. 1725-ben Beszercebányán volt harmadik probációban. A következő évben hitszónokként működött Pécsett. 1727–30-ig bölcseletet tanított Nagyszombatban. A következő évben Nagybányán hitszónok és Felsőbányán plébános volt. 1733–4-ben Egerben kazuisztikát tanított, majd egy évig Sopronban a konviktust vezette. 1736-tól Kassán négy évig egyházjogot tanított, utána könyvtáros és magyar lelkipásztor, valamint 1741-ben szentírástanár volt. A tanév végén Kolozsvárra került, ahol még novemberben meghalt.
M
M: Selectae quaedam observationes de animalibus. Nagyszombat, 1720; Tristium Ungariae specimen. Nagyszombat, 1729; Arsinoe. Tragoedia. Nagyszombat, 1730; Joannis Bona, Manuductio. Nagyszombat, 1730; Virtus purpurata athletarum Cassoviensium. Nagyszombat, 1730.
Ir
Ir: LKKOS 655; Nom. II. 708–9; Petrik 1712–1860/V; So IV. 1005; St 179; Szi VI. 50–1; Kerekes Márton (†1741). KJKT 70.
Születési idő
1693-11-10
Születési hely
Kolozsvár
Belépés ideje
1711-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1729-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1723
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1741-11-26
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Kereskényi Ádám

Kereskényi Ádám
1713. jan. 24. Komárom. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1728. okt. 14. Trencsén. Psz. 1742. Bécs. F. 1746. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1777. febr. 1. Kolozsvár.
Életrajz
A középiskolát Nagyszombatban végezte, onnan lépett be 1728-ban a trencséni újoncházba. A kétéves próbaidő után Esztergomban grammatikát tanított. 1732–4 között Nagyszombatban tanulta a bölcseletet. Azután Kassán, Pozsonyban, Nagyszombatban és Budán, a magyar jezsuiták akkor legfontosabb iskoláiban tanított. 1739–42-ig Bécsben végezte a teológiát. 1742-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán volt a harmadik probációban. 1744-ben hitszónok lett Esztergomban, majd négy évig bölcseletet tanított Nagyszombatban. Két évig újra lelkipásztor volt Győrben, utána egy évig kazuisztikát tanított Egerben. 1752–6-ig a bécsi professzusházban volt magyar hitszónok. 1757–9-ben rektor Kőszegen, a következő évben házgondnok és templomigazgató Budán, majd házfőnök és plébános volt Esztergomban. 1765-ben visszatért Budára, előbbi munkaterületére. 1767–8-ban Kassán volt nyomdaigazgató, 1769–72-ben Gyulafehérváron házfőnök, s utána nyomdaigazgató Kolozsváron, a feloszlatás után is, haláláig. Magyar nyelvű iskoladrámáival lett ismertté, melyek nyomtatásban is megjelentek. Az első, Ágostonnak megtérése, gyakori témája volt a jezsuita iskolai színjátszásnak. Kereskényi a német jezsuita Neumayr Ferenc művét vette mintául. Azt megrövidítette, ami a darabnak javára vált. Kőszegen adták elő először 1757-ben. Nyomtatásban a következő évben jelent meg Nagyszombatban. Valószínűleg Rozsnyón is előadták, ahol egy korabeli híradásban főleg szép nyelvezetét dicsérik. Másik drámája, a Cyrus, 1758-ban Nagyszombatban került színre, és Kassán jelent meg 1767-ben. Alapjául a jezsuita Friz András műve (Cyrus szomorú játék) szolgált. Harmadik drámája, a Mauritius császár, egy ma már ismeretlen latin dráma alapján készült. A Cyrusszal együtt jelent meg nyomtatásban. Egyetlen előadása valószínűleg Kézdivásárhelyen volt a minoriták iskolájában 1776-ban.
M
M: Vindiciae prisci saeculi. Nagyszombat, 1748; Ágostonnak megtérése. Nagyszombat, 1758; Cyrus szomorú játék. Kassa, 1763; Alszeghy Zs.–Czibula K.–Varga I.: Jezsuita iskoladrámák (ismert szerzők). Bp., 1992, 501–769; Canisius Péter által egybe szedett Keresztény hitnek kérdései. Győr, 1758; Cogitationes christianae. Buda, 1763.
Ir
Ir: LKKOS 656; MAMŰL V. 323–4; MKL VI. 550; Nom. II. 709; Pe 865; Petrik 1712–1860/II; So IV. 1008; St 179; Szi VI. 64–6; Kereskényi Ádám (1713–1775). KJKT 70; Czibula K.: Egy XVIII. századi jezsuita iskoladráma tanulságai. Írók és művek a XVII–XVIII. században. Bp., 1984, 101–30, és Színháztudományi Szemle 18. (1985) 5–36; Staud I. 210, II. 87. Takács II. 108–9, 126.
Születési idő
1713-01-24
Születési hely
Komárom
Belépés ideje
1728-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1746-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1742
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1777-02-01
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
szlovák

Kereskényi István

Kereskényi István
1641. jan. 19. Paty. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1659. okt. 8. Trencsén. Psz. 1671. Nagyszombat. F. 1677. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1709. máj. 2. Pozsony.
Életrajz
Patyon született, Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. 1662-ben Szepesváralján tanított. A bölcseletet 1663–5-ben Kassán végezte. Utána Trencsénben és Nagyszombatban grammatikát tanított, majd ugyanott 1668–71-ben teológiát tanult. 1672-ben volt harmadik probációban. A következő évben Győrben retorikát tanított. 1674–5-ben a hódoltsági Andocson hitszónokként működött. 1676–9-ig Kassán bölcseletet tanított. 1680–3-ig Gyöngyösön házfőnök volt. 1684–5-ben Sopronban az iskolát igazgatta. 1686-ban Győrben hitszónokként, 1687–8-ban Pozsonyban iskolaigazgatóként és lelkipásztorként működött. A következő négy évben újra Gyöngyösön volt házfőnök. 1693–6-ban Pozsonyban, 1697–1700-ig Nagyszombatban, majd 1701–7-ig újra Pozsonyban dolgozott hitszónokként. 1708-ban Sopronban retorikát tanított, majd visszatért Pozsonyba lelkipásztornak, ahol rövidesen meghalt.
M
M: Panegyrus […] Francisci Rákóczy. Kassa, 1677; Corona Apostolico-Basilica. Kassa, 1679.
Ir
Ir: LKKOS 657; Nom. II. 710; Pe 62; Po Magyar 751; RMK II. 1399; So IV. 1008–9; St 180; Szi VI. 67–8; Velics II. 136–7; Molnár A.: Az andocsi jezsuita misszió (1642–1684). Levéltári Közlemények 71. (2000) 3–31.
Születési idő
1641-01-19
Születési hely
Paty
Belépés ideje
1659-10-08
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1677-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1671
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1709-05-02
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
szlovák

Keresztes István

Keresztes István
1600. dec. 26. Csallóköz. Nyelv: magyar. SJ 1619. szept. 19. Krakkó. Psz. 1631. ápr. 19. Graz. F. 1638. máj. 30. 4 fog. prof. Bécs. †1666. ápr. 19. Nagyszombat.
Életrajz
A Csallóközben született, Nagyszombatból lépett be a krakkói újoncházba. A próbaidő után 1622-től Olmützben két, Grazban egy évig bölcseletet tanult. 1625-től Nagyszombatban, 1627-től Grazban tanított középiskolában, majd ott folytatta teológiai tanulmányait is. 1631-ben szentelték pappá. 1632-ben Eberndorfban végezte a harmadik próbaévet. 1633–4 folyamán és 1639–41-ig a nádori misszióban dolgozott, és a „nádori iskolá”-ban, ahol a nádor fiát nevelték több fiatal főnemessel együtt, bölcseletet tanított. Közben 1635–8-ig Nagyszombatban kazuisztikát tanított, és az alsós iskola igazgatója volt. 1642-től Nagyszombatban két évig kazuisztikát adott elő, és 1643-tól a nemesi konviktust vezette. 1647–8-ban rektor, majd 1654-ig újra a nemesi konviktus igazgatója volt. 1655-ben Kassán volt házfőnök, de egy évvel később visszatért Nagyszombatba előző munkahelyére. 1658–9-ben újra Kassán volt a nádori misszióban, és kazuisztikát is tanított. 1660–1-ben Szepesváralján volt házi lelkiatya és lelkipásztor. 1662-ben Sopronban lett a konviktus főnöke, de egy év múlva visszatért Szepesváraljára. Élete utolsó két évét Nagyszombatban töltötte betegen. Hosszú működése a nádori misszióban és a nagyszombati nemesi koviktus vezetésében szoros kapcsolatba hozta protestáns főnemesi családokkal is; közülük többet visszavezetett a katolikus egyházba.
M
M: Carmen pro die natali Comitis Nicolai Eszterházy. Pozsony, 1638; Epithalamium nuptiis […] Stephani Ezterhasi et […] Elizabethae Thurzo. Pozsony, 1638; Oratio funebris […] Nicolai Eszterházi. Bécs, 1645.
Ir
Ir: CPA II. 638; Kazy 284–6; LKKOS 655–6; Po Magyar 755; RMNy III. 1742, 1743; So IV. 1009; Szi VI. 73–4; Velics II. 83–4.
Születési idő
1600-12-26
Születési hely
Csallóköz
Belépés ideje
1619-09-19
Belépés helye
Krakkó
Fogadalomtétel ideje
1638-05-30
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1631-04-19
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1666-04-19
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Kéri B. Ferenc

Kéri B. Ferenc
1702. okt. 10. Kenézlő. Nyelv: magyar. SJ 1719. okt. 24. Trencsén. Psz. 1733. Nagyszombat. F. 1737. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1768. dec. 1. Nagyszombat.
Életrajz
Kassán már logikát tanult, amikor Trencsénben belépett a Társaságba. A kétéves próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. Utána Grazba került a bölcseletre. 1726–7-ben Nagyszombatban és a következő két évben Győrben grammatikát tanított. 1730–3-ban Nagyszombatban teológiát tanult. 1733-ban szentelték pappá. Utána egy évig görögtanár volt Szakolcán. A harmadik próbaévet Besztercebányán végezte. 1736-tól Nagyszombatban először matematikát tanított, utána előadta a teljes bölcseleti kurzust. Ezután jöttek egy-egy évig teológiai szakok: kontroverzteológia, kazuisztika és dogmatika. 1744-ben Grazban tanított teológiát. 1745–51-ig Bécsben folytatta tanári működését. Ezután következett elöljárói korszaka: 1752–55-ig és 1759–62-ig rektor volt Nagyszombatban, valamint közben Kassán. 1764–8 között Nagyszombatban a szeminárium elöljárójaként működött. Ő volt az első nagyszombati csillagász. Az 1729–30-as üstökösről részletes leírást készített. Maga gyártotta műszereit, köztük egy teleszkópot. A mechanika és az optika is érdekelte. A Newton és Descartes tanairól zajló korabeli vitában közvetítő szerepet vállalt. A magyar jezsuiták kedvelt történelmi kutatásában is részt vett, és az akkoriban publikált Epitome Historiae Byzantinae huszonhárom kötetéből kilenc kötetben közreadta mindazt, ami a magyarokról szólt. De nemcsak tudós tanár volt, hanem jó rendi elöljáró és papnevelő is. Ezért igazgatta kétszer Nagyszombatot és egyszer Kassát, ahol a rendi fiatalság teológiai és bölcseleti képzése zajlott, valamint a nagyszombati papnöveldét. Mindezt összesen tizenhat éven át.
M
M: Dissertatio astronomica de Cometa viso a. 1729 et 1730. Nagyszombat, 1736; Epitome Historiae Byzantinae. 9 k. Nagyszombat, 1738–42; Historiae Byzantinae epitome. Nagyszombat, 1743; Imperatores orientis. Nagyszombat, 1744; Continuatio seu imperatores Ottomanici. Nagyszombat, 1749; Dissertatio physica de corpore generatim deque eodem opposito vacua. Nagyszombat, 1752; Dissertatio physica de motu corporum. Nagyszombat, 1753; Dissertatio de luce eiusque proprietatibus. Kassa, 1756.
Ir
Ir: DHCJ III. 2190; MAMŰL V. 342; MÉL I. 905; MKL VI. 670; Nom. II. 711; Pe 715; Petrik 1712–1860/II. V; Po III/2 10975–6; So IV. 1009–10; St 180; Szi VI. 102–4; Gálos R.: Kéri Ferenc páter távcsövei. Természettudományi Közlemények 64. (1932) 242–3; Rapaics R.: Kéri Ferenc távcsövei. Természettudományi Közlemények 64. (1932) 285–6; Kosáry 146–7, 179; Gazda I.: A magyarországi fizika klasszikus századai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000; Uő: A csillagászat magyarországi történetéből. Piliscsaba, 2002.
Születési idő
1702-10-10
Születési hely
Kenézlő
Belépés ideje
1719-10-24
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1737-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1733
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1768-12-01
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar