Kereskényi Ádám

A középiskolát Nagyszombatban végezte, onnan lépett be 1728-ban a trencséni újoncházba. A kétéves próbaidő után Esztergomban grammatikát tanított. 1732–4 között Nagyszombatban tanulta a bölcseletet. Azután Kassán, Pozsonyban, Nagyszombatban és Budán, a magyar jezsuiták akkor legfontosabb iskoláiban tanított. 1739–42-ig Bécsben végezte a teológiát. 1742-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán volt a harmadik probációban. 1744-ben hitszónok lett Esztergomban, majd négy évig bölcseletet tanított Nagyszombatban. Két évig újra lelkipásztor volt Győrben, utána egy évig kazuisztikát tanított Egerben. 1752–6-ig a bécsi professzusházban volt magyar hitszónok. 1757–9-ben rektor Kőszegen, a következő évben házgondnok és templomigazgató Budán, majd házfőnök és plébános volt Esztergomban. 1765-ben visszatért Budára, előbbi munkaterületére. 1767–8-ban Kassán volt nyomdaigazgató, 1769–72-ben Gyulafehérváron házfőnök, s utána nyomdaigazgató Kolozsváron, a feloszlatás után is, haláláig. Magyar nyelvű iskoladrámáival lett ismertté, melyek nyomtatásban is megjelentek. Az első, Ágostonnak megtérése, gyakori témája volt a jezsuita iskolai színjátszásnak. Kereskényi a német jezsuita Neumayr Ferenc művét vette mintául. Azt megrövidítette, ami a darabnak javára vált. Kőszegen adták elő először 1757-ben. Nyomtatásban a következő évben jelent meg Nagyszombatban. Valószínűleg Rozsnyón is előadták, ahol egy korabeli híradásban főleg szép nyelvezetét dicsérik. Másik drámája, a Cyrus, 1758-ban Nagyszombatban került színre, és Kassán jelent meg 1767-ben. Alapjául a jezsuita Friz András műve (Cyrus szomorú játék) szolgált. Harmadik drámája, a Mauritius császár, egy ma már ismeretlen latin dráma alapján készült. A Cyrusszal együtt jelent meg nyomtatásban. Egyetlen előadása valószínűleg Kézdivásárhelyen volt a minoriták iskolájában 1776-ban.