Kéri B. Ferenc

Kassán már logikát tanult, amikor Trencsénben belépett a Társaságba. A kétéves próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. Utána Grazba került a bölcseletre. 1726–7-ben Nagyszombatban és a következő két évben Győrben grammatikát tanított. 1730–3-ban Nagyszombatban teológiát tanult. 1733-ban szentelték pappá. Utána egy évig görögtanár volt Szakolcán. A harmadik próbaévet Besztercebányán végezte. 1736-tól Nagyszombatban először matematikát tanított, utána előadta a teljes bölcseleti kurzust. Ezután jöttek egy-egy évig teológiai szakok: kontroverzteológia, kazuisztika és dogmatika. 1744-ben Grazban tanított teológiát. 1745–51-ig Bécsben folytatta tanári működését. Ezután következett elöljárói korszaka: 1752–55-ig és 1759–62-ig rektor volt Nagyszombatban, valamint közben Kassán. 1764–8 között Nagyszombatban a szeminárium elöljárójaként működött. Ő volt az első nagyszombati csillagász. Az 1729–30-as üstökösről részletes leírást készített. Maga gyártotta műszereit, köztük egy teleszkópot. A mechanika és az optika is érdekelte. A Newton és Descartes tanairól zajló korabeli vitában közvetítő szerepet vállalt. A magyar jezsuiták kedvelt történelmi kutatásában is részt vett, és az akkoriban publikált Epitome Historiae Byzantinae huszonhárom kötetéből kilenc kötetben közreadta mindazt, ami a magyarokról szólt. De nemcsak tudós tanár volt, hanem jó rendi elöljáró és papnevelő is. Ezért igazgatta kétszer Nagyszombatot és egyszer Kassát, ahol a rendi fiatalság teológiai és bölcseleti képzése zajlott, valamint a nagyszombati papnöveldét. Mindezt összesen tizenhat éven át.