521 – 540 / 1554 megjelenítése

Irsik Lajos

Irsik Lajos
1876. okt. 8. Miszbánya. SJ 1913. ápr. 20. Nagyszombat. Psz. 1900. aug. 26. F. 1923. aug. 15. Szatmárnémeti. †1951. aug. 26. Mezőkövesd.
Életrajz
Először egyházmegyei szolgálatot végzett a szatmári egyházmegyében, keresett és kedvelt lelkipásztor volt Erdély egész területén; később lépett be a Társaságba. A nagyszombati noviciátust végezte el, majd 1915–7 között Innsbruckban volt filozófiai hallgató, 1918–9 folyamán átismételte teológiai ismereteit, és a kalocsai jezsuita gimnáziumban lett magiszter. Majd Bp.-en volt lelkész és a Mária-kongregáció prézese. 1922-ben Érden végezte a harmadik probációját. 1922–8 között, a magyar jezsuita provincia keretében, Szatmárnémetiben a Mária-kongregációk prézese, házfőnök és a konviktus igazgatója volt. Utána hasonló feladatokat töltött be ugyanitt a román provinciában. 1940-ben Szatmárnémeti visszakerült a magyar provinciába (1944-ig), ekkor újból házfőnök volt és a Mária-kongregációk prézese. 1946–50 között a kalocsai gimnáziumban a Mária-kongregáció és a Jézus Szíve Társulat vezetője, hittantanár, templomi gyóntató volt. 1950-ben Mezőkövesdre internálták, ahol 1951-ben elhunyt.
Ir
Ir: Pálos 174; MJTN 100–101.
Születési idő
1876-10-08
Születési hely
Miszbánya
Belépés ideje
1913-04-20
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1923-08-15
Fogadalomtétel helye
Szatmárnémeti
Papszentelés ideje
1900-08-26
Halálozás ideje
1951-08-26
Halálozás helye
Mezőkövesd

Iván János

Iván János, testvér
1893. ápr. 9. Besztercebánya. SJ 1920. júl. 28. Szeged F. 1930. aug. 15. Pécs. †1957. nov. 25. Pannonhalma.
Életrajz
Mint asztalossegéd jelentkezett a Társaságba. Szegeden végezte el a segítőtestvérként a noviciátust. 1922–4 között az érdi noviciátusban volt asztalos, majd 1925-ben a kalocsai kollégiumban ruhatáros, a szolgák felügyelője és a kápolna sekrestyése. 1926–39 között a pécsi jezsuita kollégiumban házi mindenesként és asztalosként dolgozott. 1940–3-ig a kassai főiskolán volt portás és sekrestyés. 1944–50 között Pécsett volt sekrestyés. 1950-ben Mezőkövesdre internálták, 1951-től haláláig a pannonhalmi szerzetesi szociális otthon lakója volt.
Ir
Ir: Pálos 174; MJTN 101; F. Iván János. Cor Unum 57. (1958. január 6.) 1–2; F. Iván Ioannes. Anima Una XI. 4. (1968. december) 15.
Születési idő
1893-04-09
Születési hely
Besztercebánya
Belépés ideje
1920-07-28
Belépés helye
Szeged
Fogadalomtétel ideje
1930-08-15
Fogadalomtétel helye
Pécs
Halálozás ideje
1957-11-25
Halálozás helye
Pannonhalma

Iváncsics János

Iváncsics János
1722. nov. 25. Komárom. Nyelv: magyar. SJ 1740. okt. 17. Trencsén. Psz. 1754. Nagyszombat. F. 1758. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1784. júl. 17. Nagyszombat.
Életrajz
Középiskoláit Székesfehérváron végezte, onnan lépett be a trencséni újoncházba. 1743–5 között Bécsben tanult bölcseletet. 1746-ban Nagyváradon, a következő évben Kassán tanított. 1748–9-ben matematikát végzett Bécsben. A teológiára Nagyszombatba került 1750-ben. 1754-ben szentelték pappá. A következő évben hitszónok volt Komáromban. 1756–60-ig Nagyszombatban bölcseletet, 1761–70-ig Bécsben teológiát tanított. Az 1770-ben Nagyszombatban is bevezetett Norma Studiorum alapján Mária Terézia őt nevezte ki a teológiai kar dékánjának. A Társaság feloszlatása után siklósi címzetes apát és esztergomi kanonok lett. Egyetemi tanár korában hallgatói számára világos felépítésű gyakorlati tankönyveket adott ki bölcseletből és a Szentháromság tanáról. Bölcseleti műveiben kritikával élt Descartes nézeteivel szemben. Matematikai tanulmányainak gyümölcse volt háromkötetes összefoglaló munkája a jezsuiták tanairól.
M
M: Prosopopejae ex sacris literis desumptae. Kassa, 1747; Elementa opticae. Nagyszombat, 1750; Oratio de Santissimae Virginis intaminato conceptu. Nagyszombat, 1752; Panegyricus D. Ignatio dictus. Nagyszombat, 1753; Universae Matheseos brevis Institutio. 3 k. Nagyszombat, 1752–5; Institutiones logicae. Nagyszombat, 1757; Institutiones Methaphysicae. Nagyszombat, 1763; Assertiones Theologicae de Deo Uno et Trino. Bécs, 1765; Assertiones ex Universa Philosophia. Nagyszombat, 1769.
Ir
Ir: DHCJ III. 2115; LKKOS 566–7; MAMŰL IV. 385–6; MKL V. 511–2; Nom. II. 633; Pe 1103; Petrik 1712–1860/II; So IV. 694; St 157; Szi V. 205; Zelliger 209; Bangha 165; Sárközy P.: Ivancsics János (1722–1784). Nagyszombati régi matematikusok. Pannonhalma, 1933. 245–6; Mészáros 478; Csapodi Cs.: Ivancsics János. A magyarországi fizika klasszikus évszázadai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000. 111.
Születési idő
1722-11-25
Születési hely
Komárom
Belépés ideje
1740-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1758-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1754
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1784-07-17
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Ivanics György

Ivanics György
1656. máj. 3. Binovitz (?) Nyelv: szlovén. SJ 1675. okt. 28. Trencsén. Psz. 1688. Graz. F. 1692. febr. 2. C. sp. Kassa. †1723. ápr. 3. Buda.
Életrajz
Szlovéniában született, Nagyszombatból lépett be a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1679–80-ban Nagyszombatban és Varasdon grammatikát tanított. A hároméves bölcseleti kurzust Grazban végezte. Egyévi zágrábi tanítás után újra Grazba került teológiára is. Ott szentelték pappá 1688-ban. Utána Trencsénben tanított. 1690-ben (Joanich néven) Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. Utána Szepesváralján volt hitszónok. 1692–7-ben Kassán és a következő évben Nagyszombatban retorikát tanított. 1700-tól Kassán három évig házgondnok és kilenc évig gazdasági főnök volt. 1713-tól haláláig Budán a szeminárium és a konviktus igazgatójaként működött.
M
M: Septem Allocutiones Militares. Kassa, 1694; Virgo Deipara […] ab originale labe praeservata. Kassa, 1696; Pentas Quaestionum Curiosarum. Kassa, 1697.
Ir
Ir: LKKOS 567–8; MKL V. 512; Nom. II. 633–4; Pe 249; RMK II. 1777, 1827, 1887; So IV. 693–4; St 157; Szi V. 213.
Születési idő
1656-05-03
Születési hely
Binovitz (?)
Belépés ideje
1675-10-28
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1692-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1688
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1723-04-03
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
szlovén

Ivul Gabriel

Ivul Gabriel
1620. márc. 25. Karánsebes. Nyelv: magyar, román. SJ 1637. okt. 21. Bécs. Psz. 1648. Bécs F. 1656. ápr. 23. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1678. ápr. 28. Kassa.
Életrajz
Karánsebesen született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1640–2-ben Grazban végezte a bölcseleti tanulmányokat. Utána egy-egy évig Pozsonyban és Homonnán tanított grammatikát. 1645–8-ban Bécsben tanult teológiát. 1648-ban szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1650–6-ig Nagyszombatban bölcseletet, matematikát és kazuisztikát tanított. 1657-ben Ungváron a szeminárium és az iskola igazgatója volt. 1658–61 között Kassán kazuisztikát, kontroverziát, matematikát és bölcseletet tanított. 1662–3-ban Nagyszombatban teológiát adott elő és nyomdaigazgató volt. 1664–9 között Kassán a kancellári hivatalt látta el és a skolasztikus teológia tanszékét vezette. 1670–3-ban Nagyszombatban teológiát tanított, és a teológiai kar dékánja volt. 1674-től haláláig Kassán a kancelláriát vezette, és tanított is.
M
M: Poesis lyrica. Bécs, 1655; Philosophia […] Bécs, 1655; Philosophia Novella. Kassa, 1659; Historica relatio Colloquii Cassoviensis de Judice Controversiarum Fidei. H. n., 1679.
Ir
Ir: CPA II. 627; RMK II. 966; So IV. 695–6; St 157; Szi V. 237–8; Molnár A.: Ivul Gábor. Jezsuita misszió Karánsebesen. TSz 1999. 1. 127–56.
Születési idő
1620-03-25
Születési hely
Karánsebes
Belépés ideje
1637-10-21
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1656-04-23
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1648
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1678-04-28
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
román

Izay Géza

Izay Géza
1916. aug. 13. Nyíregyháza. Nyelv: magyar. SJ 1934. aug. 14. Bp. Psz. 1942. máj. 15. Szeged. †2008. Franciaország.
Életrajz
Gimnáziumi tanulmányait Nyíregyházán és Egerben végezte. 1935-ben lépett be Bp.-en a Társaságba. A kétéves próbaidő után 1937–9-ben Szegeden bölcseletet tanult. A következő évben Pécsett volt nevelő az internátusban. Teológiai tanulmányait Szegeden végezte. 1942-ben szentelték pappá. 1944 őszén már Bp.-en volt. A Mária Kongregáció című havi folyóirat két számát még ő szerkesztette. Fiatal egyetemistákkal a német megszállás alatt ellenállási csoportot szervezett zsidók és más üldözöttek megmentésére. A háború után Nyugatra távozott, Rómában (valószínűleg 1946-ban) elhagyta a Társaságot, és Franciaországban világi papként működött.
M
M: Krisztusba öltözötten. (M. Deésy Géza néven) Bp., 1939; A föld dicsérete. Bp., 1946.
Ir
Ir: F-V 14; Gu XV 416; Hetényi Varga II. 120–9; MJTN 101; MKL V. 523; Nyisztor Z.: P. Izay Géza. Vallomás magamról és kortársaimról. Róma, 1969. 119; Hetényi Varga K.: Az Izay-csoport. Új Ember 1984. december 2. 2; Uő: Izay Géza. Akiket üldöztek az igazságért. Bp., 1985. 526; Izay Géza. A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom kislexikona. Bp., 1987. 138; Bikfalvi G.: A magyar jezsuiták embermentő tevékenysége 1944–1945-ben. Múlt és jövő. A magyar jezsuiták 100 éve és ami abból következik. Bp., 2010. 167.
Születési idő
1916-08-13
Születési hely
Nyíregyháza
Belépés ideje
1934-08-14
Belépés helye
Bp
Papszentelés ideje
1942-05-15
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
2008
Halálozás helye
Franciaország
Beszélt nyelvek
magyar

Izzó K. János

Izzó K. János
1721. aug. 29. Kassa. Nyelv: olasz, német. SJ 1736. nov. 1. Trencsén. Psz. 1750. Graz. F. 1755. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs.†1793. dec. 5. Bécs.
Életrajz
Olasz családból származott, Kassán született és Belgrádban kérte felvételét a Társaságba. Próbaéveit Trencsénben töltötte, majd a szakolcai tanárképzőt látogatta. 1740–2-ben Bécsben volt bölcsészhallgató. Goriziában grammatikát és retorikát tanított. A teológiát 1747–50 között Grazban végezte. Ott szentelték pappá 1750-ben. Egy évig lelkipásztor volt Komáromban. 1752-ben az ausztriai Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. Utána Temesváron tanított, és káplán volt a plébánián. 1754-ben került a bécsi Theresianumba. A bölcselettel kezdte, de rövidesen szinte egész életében civil és katonai építészetet tanított. Latin nyelvű kézikönyveit rövidesen lefordították német és francia nyelvre. Kiadott földrajzkönyvet, de tárgyalta a tűzijátékot és a ballisztikát is. A Társaság föloszlatása után a Theresianum tanára maradt, majd a budai nemesi akadémia igazgatója lett.
J
M
M: Elementa Architecturae civilis. Bécs, 1764; Elementa Architecturae militaris. Bécs, 1765; Tractatus de Pyrotechnica et ballistica. Bécs, 1766; Elementa Geographiae. Bécs, 1769.
Ir
Ir: LKKOS 572; MAMŰL IV. 394; Nom. II. 635; Pe 1026; Petrik 1712–1860/II; So IV. 704; St 158.
Születési idő
1721-08-29
Születési hely
Kassa
Belépés ideje
1736-11-01
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1750
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1793-12-05
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Jablonkay Gábor

Jablonkay Gábor
1874. júl. 28. Temesvár. Nyelv: magyar. SJ 1888. júl. 30. Nagyszombat. Psz. 1904. Innsbruck F. 1908. febr. 2. 4 fog. prof. Bp. †1930. jún. 14. Bp.
Életrajz
Tizennégy éves korában lépett be Nagyszombatban a Társaságba. A próbaidő után két évig St. Andräban retorikát végzett. Utána újabb két évig Kalocsán folytatta gimnáziumi tanulmányait, és Nagyszombatban érettségizett 1895-ben. Utána Pozsonyban végezte a hároméves bölcseleti kurzust. 1899–1901-ben Kalocsán latin, magyar és német nyelvet tanított. 1902–4-ben Innsbruckban teológiát tanult, ahol pappá szentelték. Utána azonban Szatmárnémetiben betegeskedett. Egy év múlva a walesi St. Asaph-ban fejezte be teológiai tanulmányait. A harmadik próbaévet Linzben végezte. Utána a bp.-i egyetemen tanult három évig, és magyar nyelvből tette le az államvizsgát 1910-ben. Egész életében tanított. Legnagyobb alkotása a pécsi Pius Gimnázium volt. A tervezés előtt tanulmányozta a Társaság legjobb európai iskoláit. 1912–7 között vicerektorként vezette a gimnázium és a konviktus beindulását. 1918–21-ben Kalocsán irányította az ideiglenesen odaköltöztetett bölcsészeti főiskolát, mely 1922-ben Szegedre került. 1924–6 között ő volt ott a rektor. 1926-ban a magyar rendtartomány nevében egy iskolareform-tervezetet készített. A Ratio studiorumot alkalmazta az újabb kor követelményeinek megfelelően. Komoly munka volt Szent Ignác kétkötetes életrajza. 1927-ben Kalocsán lett rektor. Elsőrangú működésének váratlan halála vetett véget.
M: A királyné unokaöccse. Kalocsa, 1900; Taxonyi János élete és példatára. Kalocsa, 1910; A máriabesnyői töredék. Bp., 1910; Taine milliő-elmélete. Kalocsa, 1912; Az inductio Verulami Bacon előtt és után. Bp., 1916; Loyolai Szt. Ignác, Jézustársasága alapítójának élete és működése. 2 k. Bp., 1921; Bevezető előadások a keresztény filozófiába. Szeged, 1923; A keresztény filozófia alapelvei. Szeged, 1923; A megismerés tematikája és forrásai. Szeged, 1923; Katholikus öntudat. 5 füz. Kalocsa–Bp.–Szeged, 1923–4; Jézustársasága magyarországi rendtartományának memoranduma a tantervreformról. Kalocsa, 1926; Az iskoladrámák a jezsuiták iskoláiban. Kalocsa, 1927; Minő alapon tanítórend a Jézustársaság avagy a jezsuiták szerzete? Kalocsa, 1928; Az elmélkedő imádság módja. Bp., 1928; Az angol hitújítás vértanui. Southwell Róbert halála. Bp., 1928; Jézus Társasága 12 szentje. Gladbach, 1928; A hit hőse. Ogilvie János. Kalocsa, 1930.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 18.234; DHCJ III. 2118; F-V 14; Gu XV 416; MJTN 101; MKL V. 536; Petrik 1901–10/I; 1911–20/I; †P. Jablonkay Gábor SJ. ProvH 24. (1930. július) 1–3; †P. Jablonkay Gábor SJ 1874–1930. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 7. (1930. szeptember) 7, 3; Jablonkay G., az intézet volt igazgatója. A Kalocsi Gimnázium Értesítője (1931) 11–4; Jablonkay Gábor. Magyar Pedagógiai Lexikon I. Bp., 1933. 975.
Születési idő
1874-07-28
Születési hely
Temesvár
Belépés ideje
1888-07-30
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1908-02-02
Fogadalomtétel helye
Bp
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1904
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1930-06-14
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Jabróczky Ádám

Jabróczky Ádám
1724. máj. 29. Vica (Beled). Nyelv: magyar. SJ 1739. okt. 20. Trencsén. Psz. 1753. Bécs. †1756. aug. 29. Brassó.
Életrajz
Kolozsvárról logikusként lépett be a trencséni újoncházba. A próbaévek után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1743–5-ben Bécsben tanult bölcseletet. 1746–9 között Pozsonyban egy, Kolozsváron két és Győrben egy évig tanított. A teológiai tanulmányokat Bécsben végezte 1750–3 között. 1753-ban szentelték pappá. A következő évben Ságon, a besztercebányai kollégium birtokán volt misszionárius, majd Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1756-ban Erdélyben volt vándormisszionárius, amikor fiatalon meghalt Brassóban.
M
M: Inferiae herois manibus […] Othonis Ferdinandi de Traun. Kolozsvár, 1748.
Ir
Ir: Nilles 609–10; Nom. II. 636; Pe 1074; So IV. 705; St 159; Szi V. 250.
Születési idő
1724-05-29
Születési hely
Vica (Beled)
Belépés ideje
1739-10-20
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1753
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1756-08-29
Halálozás helye
Brassó
Beszélt nyelvek
magyar

Jabróczky Pál

Jabróczky Pál
1720. jan. 15. Nagyida. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1739. okt. 20. Trencsén. Psz. 1750. Nagyszombat F. 1754. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1783. Nagyida.
Életrajz
Kassáról bölcsészdoktorként lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Trencsénben egy, Zsolnán két és újra Trencsénben egy évig tanított. 1747–50 között Nagyszombatban végezte a teológiát, aminek végén pappá szentelték. Utána egy évig Liptószentmiklóson grammatikát tanított. 1752-ben Besztercebányán volt harmadik probációban, majd Zsolnán grammatikát tanított, és káplán volt a plébánián. A következő években főként tanárként működött. Kassán három évig héber nyelvet, Budán két évig bölcseletet, Nagyszombatban egy évig kontroverziát és Győrben három évig kánonjogot tanított. Ott 1763-ban a ház gazdasági ügyeit intézte. A következő két évben ugyanezt a hivatalt viselte Kassán. 1766-tól a Társaság feloszlatásáig (1773) Sárospatakon élt mint házfőnök, plébános és könyvtáros. Szülőhelyén halt meg tíz évvel később. A Szeplőtelen Szűzről teológus korában mondott ünnepi beszéde nyomtatásban is megjelent.
M
M: Vindiciae illibati Conceptus Mariani. Nagyszombat, 1748.
Ir
Ir: Nom. II. 637; Pe 1086; So IV. 705; St 159.
Születési idő
1720-01-15
Születési hely
Nagyida
Belépés ideje
1739-10-20
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1754-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1750
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1783
Halálozás helye
Nagyida
Beszélt nyelvek
szlovák

Jakab András

Jakab András
1740. jún. 18. Miklósvár. Nyelv: magyar. SJ 1758. okt. 14. Trencsén. Psz. 1770. Nagyszombat. †1797. márc. 29. Gyulafehérvár.
Életrajz
Az erdélyi Miklósváron született, de Sopronból lépett be a trencséni újoncházba. Kálvinistából lett katolikussá. A próbaidő után 1761-ben Szakolcán volt tanárképzőben. Utána Egerben egy évig grammatikát tanított. 1763–4-ben Nagyszombatban végezte a bölcseleti tanulmányokat. Utána Egerben két évig, Gyöngyösön egyig tanított középiskolában. A teológiát 1768–71-ben szintén Nagyszombatban tanulta. Utána Egerben volt harmadik probációban. Egy évig Gyulafehérváron volt tanár, amikor a Társaságot feloszlatták. Ott maradt továbbra is. 1779-ben internátusi igazgató lett, és mint nyugalmazott plébános halt meg. 1790-ben Kolozsváron kiadta magyarul Tschupik János jezsuitának (†1784), a császári udvar hitszónokának vasárnapi szentbeszédeit.
M
M: Tsupik Nep. János. Vasárnapi szent Igék. Kolozsvár, 1790.
Ir
Ir: MKL V. 555; Nom. II. 640; Pe 1465; Petrik III. 690; So IV. 727; St 159; Szi V. 262; Temesváry 36.
Születési idő
1740-06-18
Születési hely
Miklósvár
Belépés ideje
1758-10-14
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1770
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1797-03-29
Halálozás helye
Gyulafehérvár
Beszélt nyelvek
magyar

Jakab Benjamin

Jakab Benjamin
1903. máj. 8. Kolozsvár. SJ 1930. márc. 18. Érd. Psz. 1938. jún. 26. Szeged. F. 1941. febr. 2. C. sp. Pécs †1950. júl. 5. Kistarcsa.
Életrajz
Gimnáziumi érettségije után három évig a kolozsvári egyetem orvosi karán tanult. A Társaságba Bp.-en, a Manrézában lépett be. Bölcseleti tanulmányait a dél-németországi Pullachban, a teológiát Szegeden, a harmadik próbaévet pedig az osztrák St. Andräban végezte. Egy-egy évet töltött lelkipásztori munkában Pécsett, Kolozsváron és Hódmezővásárhelyen. Igazi működési területe azonban a bp.-i Jézus Szíve-templom lett, ahol egyike volt a legkeresettebb gyóntatóknak. Az 1950-es elhurcolásnál a Szolnok megyei Homokra (ma Tiszaföldvár része) vitték, ahonnan több társával együtt megszökött. Egy vasútállomási igazoltatásnál azonban elfogták és Bp.-re, onnan pedig Kistarcsára szállították. Rövidesen súlyosan megbetegedett és kellő orvosi kezelés hiányában meghalt.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 25.159; DHCJ III. 2122; Hetényi Varga II. 129–30; MJTN 102; Pálos 174; Pálos A.: P. J. B. MJV III. 28; Lipthay K.: P. Jakab Kistarcsára hurcolása. Rövid hírek a Provinciából. 1995. augusztus. 2; Fricsy Á.: P. Jakab elhurcolásával és halálával kapcsolatban. ProvH 40. (1995. október–november) 24–5; Krajcsikné Pazeller M.: Megemlékezés P. Jakab Benjáminról. Új Ember 2001. jan. 28. 10; Miklósházy 33.
Születési idő
1903-05-08
Születési hely
Kolozsvár
Belépés ideje
1930-03-18
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1941-02-02
Fogadalomtétel helye
Pécs
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1938-06-26
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1950-07-05
Halálozás helye
Kistarcsa

Jálics Ferenc

Jálics Ferenc
1927. nov. 16. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1947. aug. 14. Bp. Psz. 1959. dec. 12. Buenos Aires. F. 1964. aug. 15.
Életrajz
Apja kívánságára katonai pályára lépett. Hadapródiskolás, majd tisztjelölt volt. A II. világháború végét Németországban élte meg. 1946-ban tért vissza Magyarországra, leérettségizett, majd belépett a Jézus Társaságába. Két év múlva el kellett hagynia az országot. 1950-ben Pullachban nyelveket és irodalmat tanult. 1951–4 között a löweni Katolikus Egyetemen filozófiát hallgatott, majd 1955–6-ban Monsban magiszter. 1956-ban a rend Chilébe, egy év múlva pedig Argentínába küldte. Itt teológiát tanult, majd pappá szentelték. Ezután az argentíniai Cordobában töltött egy évet, majd a jezsuiták San Miguel-i teológiai és filozófiai fakultásán tanított dogmatikát és fundamentális teológiát. 1963-tól a jezsuita növendékek lelki vezetője és lelkigyakorlat-adó. 1968-ban megszerezte a teológiai doktorátust, utána professzorként tanított a salvadori egyetemen és a Buenos Aires-i Katolikus Egyetemen. A hetvenes évek elején két rendtársával együtt egy nyomornegyedbe költözött, hogy megossza életét a szegényekkel. 1976 májusában egy szélsőjobboldali katonai egység elrabolta és ismeretlen helyre hurcolta. Öt hónapon át tartották fogva. 1977-ben az Egyesült Államokban folytatta írói tevékenységét, Rocky Riverben élt „extra domum”, közben sajátos módszert dolgozott ki a lelkigyakorlatok adására. Átköltözött Németországba, 1979–81 között Nürnbergben tartotta az új felfogású lelkigyakorlatokat, majd 1982–4 között Berlinben volt tercia instruktor. 1985-ben visszatért Nürnbergbe lelkigyakorlatokat adni. 1988 óta Griesben él, ahol folyamatosan tartja a lelkigyakorlatait.
M
M: El trato con los superiores. San Miguel, 1963; La tradicion en Juan Casiano. Buenos Aires, 1966; Introducción a la teologia fundamental. San Miguel, 1967; La critica del concepto de Dios, en loss dialogos de Platon. Róma, 1967; A katolikus egyház fejlődése az utolsó tíz évben. Buenos Aires, 1968; El encuentro con Dios. San Miguel, 1969; Combios en la fe. San Miguel, 1975; Változik a hitünk? Róma, 1976; Tanuljunk imádkozni. Eisenstadt, 1977; Testvéreink hite. 2. kiad. Kecskemét, 1995; Kontemplative Exerzitien. Würzburg, 1994; Fejlődik a hitünk. Kecskemét, 1996; A szemlélődés útja. Kecskemét, 2006; Külföldön és mégis itthon. MJV I. 227–38.
Ir
Ir: Hetényi Varga II. 130–3; MJTN 102; Bölöny J.: Jálics Ferenc. Magyarok a nagyvilágban. Kézirat, OSZK 372; Molnár G.: Jálics Ferenc SJ. Magyar hősök Latin-Amerikában a XX. században. MEV (2004) 1–2, 226–7; MJN 189–90.
Születési idő
1927-11-16
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1947-08-14
Belépés helye
Bp
Halálozás ideje
2021-02-13
Halálozás helye
Budapest
Beszélt nyelvek
magyar

Jámbor (1907-ig Jambrekovits) László

Jámbor (1907-ig Jambrekovits) László
1874. ápr. 23. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1890. szept. 20. Nagyszombat. Psz. 1904. júl. 26. Innsbruck. F. 1907. febr. 2. C. sp. †1963. aug. 17. Pannonhalma.
Életrajz
Nagyszombatban lépett a Társaságba. Az újoncidő után három év retorikát végzett az ausztriai St. Andräban. Bölcseletet csak két évig tanult Pozsonyban, majd négy évig internátusi felügyelő volt Kalocsán. A teológiát Innsbruckban, a harmadik próbaévet Linzben végezte. Papi munkáját szerzetesi életének tizenhetedik évében tudta csak elkezdeni. Az önálló magyar rendtartomány első évtizedeinek legmarkánsabb lelkipásztora volt. Több fontos mű fűződik a nevéhez. Kalocsán kezdte működését mint hitszónok és lelkipásztor. Két év után Bp.-en ünnepi szónok volt és népmisszionárius. Egy évig dolgozott Szatmárnémetiben, majd Bp.-re tért vissza. A népmissziók főnöke lett, lelkigyakorlatokat tartott. Újra Szatmárnémeti következett, ahonnan megalapította a Kis Könyvtár Katholikus Hívek Számára című sorozatot. 1913–20 között huszonhét füzet jelent meg több ezres példányszámban vallásos és világnézeti témákról. Két év után Nagyszombatban volt rövid ideig, utána újra Bp.-en. 1917–23-ig a népmisszionáriusok vezetője és keresett gyóntató volt. Utána három év alatt felépítette Mezőkövesden a Jézus Szíve-templomot. Újra Bp.-re kerülve 1928-tól a Manréza lelkigyakorlatos ház első igazgatója lett. 1936-tól ismét Mezőkövesden dolgozott. 1939-től Kispesten építette a Jézus Szíve-templomot, ahol 1949-ig házfőnök volt. 1950-ben a bp.-i rendházból hurcolták el Kisvárdára. Szabadulása után rokonainál lakott, majd a következő évben a pannonhalmi szociális otthonba vonult vissza.
M
M: A „lefokozott ünnepek”. Bp., 1912; Örök igazságok. Bp., 1913; Levelek egy Mária-leányhoz. 2 k. Bp., 1913–4; Igaz katholikus vagy-e? Bp., 1918; A nevelés fontossága. Bp., 1920; A nevelés módja. Bp., 1920; Levelek húgomhoz. 2 k. Bp., 1922–3; Szent Ignác vize. Bp., 1934; A hetedik a házasság. Bp., 1935; Az örök mécses. Bp., 1937; Szól a vészharang. Mentsük meg a mezőkövesdi népviseletet! Bp., 1937; A nevelés fontossága és módja. Bp., 1938; Missziós és lelkigyakorlatos emlék. Bp., 1941; Istennek nevét hiába ne vedd! Kispest, 1942; Magyarok Nagyasszonya ünnepére. Bp., 1944; Kiáltás a mélységből. Bp., 1945; Zengje az ajkam. Bp., 1947.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 29.620; F-V 15; Gu XV 556; MJTN 103; MKL V. 573–4; Petrik 1911–20/I; Tóth 22; Pálos 174; Palánkay T.: Laci bácsi (P. Jámbor László, 1874–1963) Magyar Papi Egység, 26. (1963) 53–60, 27, (1964) 40–7; Uő: P. Jámbor László (1874–1963). MJV IV. 314–26; P. Jámbor László SJ. (1874–1963) Jezsuita misszió. Mezőkövesd, 2010. 367–9; Miklósházy 33.
Születési idő
1874-04-23
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1890-09-20
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1907-02-02
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1904-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1963-08-17
Halálozás helye
Pannonhalma
Beszélt nyelvek
magyar

Jambresich Andrija

Jambresich Andrija
1706. szept. 20. Zágráb. Nyelv: horvát. SJ 1724. okt. 14. Bécs. Psz. 1735. Graz. F. 1742. febr. 2. 4 fog. prof. Zágráb. †1758. márc. 13. Varasd.
Életrajz
Varasdon vették fel a Társaságba, és a bécsi újoncházba lépett be. A kétéves próbaidő után Nagyszombatban tanult bölcseletet. 1730-ban Zágrábban, a következő évben Varasdon tanított grammatikát. 1732–5-ben Grazban volt teológus, 1735-ben szentelték pappá. A harmadik próbaévet 1736-ban Judenburgban végezte. 1737–42-ben Zágrábban bölcseletet tanított. 1740–1-ben azonban az évi katalógus szerint fő munkája a Lexicon Latinum elkészítése volt, amely Zágrábban 1742-ben jelent meg. 1743–4-ben Goriziában, 1745–8 között Zágrábban kazuisztikát tanított. 1749–50-ben Nagyszombatban egyházjogot adott elő, és a bölcsészeti kar dékánja volt. 1751–3-ban Zágrábban teológiatanárként működött. Élete utolsó négy évében Varasdon az internátust vezette. Főleg horvát nyelvkönyveiről ismert. Legfontosabb műve: Lexicon latinum interpretatione illyrica, germanica et hungarica locuples. Ebben megtalálhatók a horvát nyelv két fő irányának, a štokavnak és a čakavnak szavai, valamint a szavak etimológiájának elemei és a nyelvtan szabályai. Különösen figyelemreméltók idézetei, melyek erkölcsi tartalmukkal kifejezik a szavak szemantikai értékét is.
M
M: Syllabus vocabulorum Grammaticae in Illyricam translatus. Zágráb, 1726; Manuductio ad Croaticam Orthographiam. Zágráb, 1732; Index vocum Croaticarum 2et Germanicarum. Zágráb, 1738; Lexicon Latinum, interpretatione illyrica, germanica et hungarica locuples. Zágráb, 1742; Municipale Croatiae jus. Zágráb, é. n.; Lexicon latinum. Zágráb, 1992.
Ir
Ir: DHCJ III. 2124–5; MKL V. 573–4; Nom. II 642–3; Petrik 1712–1860/II; Po Magyar 115–6; So IV. 728; St 160; Szi V. 331.
Születési idő
1706-09-20
Születési hely
Zágráb
Belépés ideje
1724-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1742-02-02
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1735
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1758-03-13
Halálozás helye
Varasd
Beszélt nyelvek
horvát

Jambresich Juraj

Jambresich Juraj
1686. ápr. 15. Gradisca. Nyelv: horvát. SJ 1705. okt. 5. Bécs. Psz. 1717. Kassa. F. 1720. febr. 2. C. sp. Temesvár. †1744. jún. 27. Zágráb.
Életrajz
Az itáliai Gradiscából származott, de Varasdról lépett be a bécsi újoncházba. A próbaévek után 1708–10 között Bécsben tanult bölcseletet. Utána három évig Varasdon grammatikát tanított. 1714-ben Grazban, majd 1715–7-ben Kassán végezte a teológiát. Utána egy évig Zágrábban volt hitszónok. A harmadik próbaévet Judenburgban töltötte. 1720–2-ben Temesváron, 1723–4-ben Pécsett volt hitszónok. 1725–7-ben Zágrábban a gazdasági ügyeket intézte. A következő évben hitszónok, majd újra gazdasági főnök lett. 1730–1-ben Péterváradon volt hitszónok. A következő évben hitszónokként és horvát lelkipásztorként működött Pécsett, 1733-ban a katalógus szerint Temesváron horvát, magyar és német lelkipásztor volt. 1734-ben Eszéken dolgozott. 1735–41 között Varasdon két évig házi lelkiatya, két évig katekéta, majd vallásos társulat vezetője volt. 1742-től haláláig Zágrábban a házgondnoki hivatalt vezette.
Ir
Ir: Guilhermy I/1 549–50; Nom. II. 643; Po Magyar 1001; So IV. 729; St 160.
Születési idő
1686-04-15
Születési hely
Gradisca
Belépés ideje
1705-10-05
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1720-02-02
Fogadalomtétel helye
Temesvár
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1717
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1744-06-27
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
horvát

Janács Gáspár

Janács Gáspár
1683. márc. 20. Zsolna. Nyelv: szlovák. SJ 1701. dec. 7. Trencsén. Psz. 1712. Nagyszombat. F. 1719. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1748. júl. 29. Kassa.
Életrajz
Zsolnán született, Győrből lépett be a trencséni újoncházba. A próbaévek után rögtön bölcseletet tanult 1704–6 között Nagyszombatban, majd két évig tanított Szakolcán. 1709–12-ben teológiát tanult Nagyszombatban, ahol utolsó évében pappá szentelték. A következő évben Judenburgban vágezte a harmadik probációt. Utána egy-egy évig Szakolcán házgondnok, Lipótváron és Nagyszombatban hitszónok volt. 1717–9-ben Kassán előadta a teljes bölcseleti kurzust. Egerben egy évig kontroverziát, Nagyszombatban egy-egy évig szónoklattant és kazuisztikát tanított. 1723–6-ban Lőcsén, 1727-ben Besztercebányán, 1728–33-ban Kassán hitszónok volt. 1734–43 között Szakolcán a házgondnoki hivatalt látta el. 1744–7-ig Lőcsén előbb a nemesi konviktus igazgatója, majd házgondnok volt. Utolsó állomáshelyén, Kassán házi lelkiatyaként működött. 1719-ben latin nyelvű emlékkönyvet adott ki a kassai vértanúk halálának századik évfordulójára.
M
M: Fatales Othomanicae lunae ecclypses. Kassa, 1718; Imago primi saeculi martyrum Cassoviensium. Kassa, 1719.
Ir
Ir: LKKOS 584; Nom. II. 644; Pe 568; Petrik 1712–1860/II. V.
Születési idő
1683-03-20
Születési hely
Zsolna
Belépés ideje
1701-12-07
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1719-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1712
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1748-07-29
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
szlovák

Janesich Franjo

Janesich Franjo
1673. nov. 7. Zágráb. Nyelv: horvát. SJ 1688. okt. 22. Bécs. Psz. 1703. Graz. F. 1707. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1736. szept. 30. Zágráb.
Életrajz
Szülővárosából, Zágrábból lépett be Leobenben a Társaságba. A próbaidő után ugyanott elvégezte a tanárképzőt is. 1692-ben Zágrábban grammatikát tanított, majd 1693–5-ben Grazban bölcseletet tanult. Utána Varasdon három, Ungváron egy évig tanított középiskolában. A teológiai tanulmányokat Grazban végezte 1700–3 között. Ott szentelték pappá utolsó évében. Utána Judenburgban volt harmadik probációban. 1705–6-ban Zágrábban, 1707–9-ben Laibachban tanított bölcseletet. 1710–1-ben Zágrábban volt a szeminárium igazgatója, majd egy évig a gazdasági ügyek felelőseként dolgozott. A következő három évben Varasdon vezette a szemináriumot. 1716–7-ben Zágrábban kazuisztikát tanított, majd onnan három évre Nagyszombatba került. Itt kánonjogot tanított, és a bölcsészeti kar dékánja volt. 1721-től haláláig Zágrábban működött először mint rektor 1724-ig, azután mint tanár, a gazdasági ügyek intézője és végül mint házi lelkiatya. 1717–9-ben Nagyszombatban három latin könyvet adott ki Xavéri Szent Ferencről.
M
M: Christianarum cogitationum menstruus circulus. Nagyszombat, 1713; Genuinus […] divus Franciscus Xaverius. Nagyszombat, 1717; Universa philosophorum vitae Xaverianae. Nagyszombat, 1719; Vita et cultus S. Francisci Xaveri. Nagyszombat, 1719.
Ir
Ir: LKKOS 588; Nom. II. 6456; Petrik 1712–1860/II; So IV. 730–1.
Születési idő
1673-11-07
Születési hely
Zágráb
Belépés ideje
1688-10-22
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1707-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1703
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1736-09-30
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
horvát

Janesich Ignac

Janesich Ignac
1676. okt. 19. Zágráb. Nyelv: horvát. SJ 1692. nov. 3. Bécs. Psz. 1704. Graz. F. 1707. febr. 2. C. sp. Pozsega. †1728. febr. 2. Pozsega.
Életrajz
Szülővárosából, Zágrábból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaévek után Leobenbe került a tanárképzőbe. 1696–8 között Grazban bölcseletet tanult. 1699–1700 folyamán Varasdon, 1701-ben Nagyszombatban, 1702-ben Zágrábban tanított középiskolában. Csak két év teológiát végzett Grazban, és 1704-ben pappá szentelték. A harmadik próbaévet Judenburgban végezte. Papi szolgálatának első húsz évében hitszónok volt, sokszor változtatta lakhelyét: 1706 Szigetvár, 1707 Pozsega, 1708 Zágráb, 1709–10 Pétervárad, 1711 Zágráb, 1712–7 Varasd, 1718–9 Eszék, 1720–1 Pozsega, 1722–3 Zágráb és 1724 Varasd. 1725–6-ban Zágrábban házgondnok volt, majd újra hitszónok lett Pozsegán, ahol rövidesen meghalt.
Ir
Ir: Nom. II. 646; So IV. 730; St 161.
Születési idő
1676-10-19
Születési hely
Zágráb
Belépés ideje
1692-11-03
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1707-02-02
Fogadalomtétel helye
Pozsega
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1704
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1728-02-02
Halálozás helye
Pozsega
Beszélt nyelvek
horvát

Janics K. János

Janics K. János
1729. nov. 10. Cseszte. Nyelv: magyar. SJ 1749. okt. 18. Bécs. Psz. 1761. Nagyszombat. F. 1767. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1780. jún. 26. Ürmény.
Életrajz
Csesztén született, de Nagyszombatból logikusként Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1752-ben Szepesváralján grammatikát tanított. A következő két évben Kassán tanulta a bölcseletet, utána újabb két évig Rozsnyón tanított. 1757-ben Nagyszombatban matematikát tanult, majd Szakolcán tanított. Teológiai tanulmányait 1759–62-ben Nagyszombatban végezte. 1761-ben szentelték pappá. 1763-ban Nagybányán tanított. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik probációt. Továbbra is középiskolában tanított Lőcsén grammatikát és Pozsonyban retorikát. 1767-ben Kassán szentírási héber és görög nyelvet, 1768-ban Győrben bölcseletet adott elő. A következő évben Nagyszombatban házgondnok-helyettes volt. 1770-től a feloszlatásig Budán matematikát tanított. Utána Szekszárdon volt káplán, majd Pozsonyban és 1776-tól haláláig Ürményben volt plébános.
M
M: Assertiones logicae, metaphyscae et mathematicae. Buda, 1770; A Jézus Krisztus istenségét. Pozsony, 1776.
Ir
Ir: LKKOS 5889; Nom. II. 646; Petrik 1712–1860/II; So IV. 731; Szi V. 355–6; Zelliger 209.
Születési idő
1729-11-10
Születési hely
Cseszte
Belépés ideje
1749-10-18
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1767-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1761
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1780-06-26
Halálozás helye
Ürmény
Beszélt nyelvek
magyar