Kékessy Imre

Gyakorló orvosként lépett be a Társaságba; a bp.-i Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát, majd 1932–3-ban Szegeden hallgatott filozófiát. Ezután Kínába ment misszionáriusnak. 1934–5-ben Tamingban szolgált és a kínai nyelvet tanulta, 1935-ben magiszter volt. 1936–9-ig teológiát tanult Zikavejben, ahol pappá szentelték. A terciát Vuhuban végezte 1940-ben, majd 1941–4-ig Tamingban szolgált, ahol a kollégiumban generális prefektus volt. A kínai kommunisták elfogták és bebörtönözték. Az Egyesült Államok védelme alatt Amerikába ment és megszerezte az amerikai állampolgárságot. A P. Generálistól megkapta a kiváltságos engedélyt, hogy „in articulo mortis” (a halál árnyékában) teheti le fogadalmait. A Kínából való kiutasítása után hosszabb időre megszűnt kapcsolata a Társasággal. Először Nicaraguába ment, majd az USA-ba, végül Kolumbiában dolgozott mint nevelő. Kolumbiában a tunjai egyházmegyébe fogadták be, ahol a klarisszák gyóntatója volt, majd a VI. Pálról elnevezett idősotthonba került lelkésznek, amelyet a szegények nővérei vezetnek. A kolumbiai provinciális hívta vissza a Társaságba. 1979. augusztus 15-én visszafogadták, 1980-ban, a kolumbiai Medelinben ismét jezsuita kollégiumban lakott és lelkészkedett, ahol később elhunyt.