121 – 140 / 1554 megjelenítése

Bersenyi (Bercsény) Dömötör

Bersenyi (Bercsény) Dömötör
1656. okt. 26. Kecskemét. Nyelv: magyar. SJ 1672. dec. 3. Trencsén. Psz. 1684. Graz. Elb. 1686. máj. 6. Varasd. †?
Életrajz
A török megszállás alatt Kecskeméten született, Gyöngyösön a jezsuita kollégiumban tanult. Próbaéveit Trencsénben végezte, majd 1675–7-ben Kassán tanult bölcseletet. A magisztériumban Ungváron grammatikát tanított. A teológiát 1681-ben Bécsben kezdte, és 1684-ben Grazban folytatta, ahol pappá szentelték. A harmadik próbaévre Judenburgba került. Első állomáshelye 1686-ban Varasd volt. Ott kérte elbocsátását és az egri egyházmegyébe felvételét. Később kanonok és prépost lett.
M
M: Quaestio judiciaria. Bártfa, 1708.
Ir
Ir: Nom. I. 91–2; Pe 198; So I. 1370; St 27; Szi I. 961–2.
Születési idő
1656-10-26
Születési hely
Kecskemét
Belépés ideje
1672-12-03
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1684
Papszentelés helye
Graz
Beszélt nyelvek
magyar

Bertalanffi Pál

Bertalanffi Pál
1706. jan. 23. Csáva. Nyelv: magyar. SJ 1725. okt. 14. Bécs. Psz. 1738. F. 1743. febr. 2. 4 fog. prof. Eger. †1763. jan. 15. Komárom.
Életrajz
Nagyszombatból lépett be a Társaságba. A bécsi kétéves újoncidő után Gyöngyösön tanított egy évig. Bölcseleti tanulmányait 1729–31-ben Kassán végezte. A magisztériumban Ungváron, Pécsett és Egerben volt tanár. Teológiára is Kassára került 1735-ben. 1738-ban szentelték pappá. 1739–40-ben Székesfehérváron volt a humaniorák tanára. A harmadik probációba Besztercebányára került. 1742-től egy-egy évig Székesfehérváron, Egerben és Győrben volt lelkipásztor. 1745-ben a bécsi professzusházban ő lett az első hivatalos magyar hitszónok, s mellette 1751-ig cseh és német lelkipásztor is. A következő évtől vasárnapi hitszónok volt a nagyszombati székesegyházban. 1758-tól Sárospatakon házfőnök és plébános, 1761-ben Kassán gazdasági főnök és 1762-től haláláig Komáromban iskolaigazgató volt. Kedveltek voltak az ifjúság számára írt vallásos könyvei. 1757-ben Nagyszombatban jelent meg a magyar tudománytörténet fontos műve: Világnak két rendbéli ismerete, az első magyar nyelvű történelem–földrajz könyv, mely jó stílusérzékről és alapos ismeretekről tanúskodik.
M
M: A nagyravágyó és semmi bizonyos vallású hivságos világi fiúnak. Bécs, 1750, Kassa, 1761; Dicsőséges Szent István élete. Bécs, 1751; Mindennapi kenyér. Buda–Nagyszombat, 1753; Keresztyén bölcssesség. Nagyszombat, 1754; Világnak két rendbéli ismerete. Nagyszombat, 1757.
Ir
Ir: MKL I. 789; Nom. I. 92; Po III/1 1972–6; Po Magyar 793; Petrik 1712–1860/I; So I. 1371; St 27; Szi I. 964–5; ÚMÉL I. 690; Tüll A.: Bertalanffi Pál, 1706–1763. A Pécsi Jézustársasági Gimnázium Értesítője 1931. 3–27; Hevesi A.: Bertalanffi Pál. Földrajzi Közlemények 98. (1974) 352–61; Kolta J.: Kétszázéves a magyar földrajzkönyv. Földrajzi Értesítő 7. (1958) 113–9; Zolnai B.: Az európai janzenismus történetéhez. Filológiai Közlöny 5. (1959) 51–60; Sinkó F.: Csudatörténetek. Bp., 1985. 193–234, 305–10; MUL 49–50.
Születési idő
1706-01-23
Születési hely
Csáva
Belépés ideje
1725-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1743-02-02
Fogadalomtétel helye
Eger
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1738
Halálozás ideje
1763-01-15
Halálozás helye
Komárom
Beszélt nyelvek
magyar

Berthold Giovanni

Berthold Giovanni
1606. júl. 15. Trento. Nyelv: olasz. SJ 1626. jan. 19. Leoben. Psz. 1637. F. 1643. jún. 29. 4 fog. prof. Graz. 1657–61, 1668–71: tartományfőnök. †1673. márc. 24. Bécs.
Életrajz
Húszéves korában Leobenben lépett be a Társaságba. A próbaidő után egy évig Goriziában grammatikát tanított. 1629–31-ben Grazban tanult bölcseletet. Utána Fiuméban és újra Goriziában tanárkodott. 1734–7-ben Grazban volt teológus, ahol pappá szentelték. A harmadik próbaévet Leobenben végezte. 1639-ben kezdte betölteni egyetemi tanári és elöljárói feladatkörét. Grazban előbb bölcseletet, majd teológiát tanított. 1649-től Bécsben rektor és teológiatanár volt. 1657–61-ben Bécsben a tartományfőnöki, majd egy évig a rektori hivatalt látta el. 1663–5 között a felső-rajnai rendtartomány vizitátora volt. Visszatérve Grazba előbb az egyetem kancellárja, majd rektora lett. 1668-tól újra tartományfőnök volt 1671-ig. Utána Bécsben lett tanulmányi főnök és könyvtáros az egyetemen.
M
M: Assertiorum theologicarum […] 2 k. Bécs, 1652.
Ir
Ir: CPA II. 549; So I. 1386.
Születési idő
1606-07-15
Születési hely
Trento
Belépés ideje
1626-01-19
Belépés helye
Leoben
Fogadalomtétel ideje
1643-06-29
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1637
Halálozás ideje
1673-03-24
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
olasz

Berzeviczi György

Berzeviczi György
1656. júl. 24. Berzevice. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1672. dec. 30. Trencsén. Psz. 1685. Milánó. F. 1690. aug. 15. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1708. dec. 10. Bécs.
Életrajz
Kassáról lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után Nagyszombatban grammatikát tanított. A bölcseletet 1676–8-ban Grazban végezte, majd Sopronban, Nagyszombatban és Győrben volt középiskolai tanár. A teológiát 1682-ben Nagyszombatban kezdte, de a török háború miatt 1684-ben Milánóban folytatta, ahol 1685-ben pappá szentelték. A harmadik próbaévet Leobenben végezte. 1687-ben kezdte meg tanári működését: Nagyszombatban retorikát, majd bölcseletet, 1694-ben Bécsben kontroverziát, 1695-től Nagyszombatban szentírástudományt, kazuisztikát és teológiát tanított. 1702–5 között Kassán rektor, 1706-ban Nagyszombatban az egyetem kancellárja, 1707-ben Kassán a szeminárium régense volt. Onnan Grazba került, ahol 1708-ban meghalt. Első nyomtatott művében Belgrád felszabadulásának állított emléket.
M
M: Gloriosa Belgradi Libertas. Nagyszombat, 1689; Quatruor columnae sapientum. Nagyszombat, 1690; Exercitationes oratoriae. Nagyszombat, 1693; Gygantomachia fortium. Bécs, 1694; Gladius Ecclesiae laureatus. Nagyszombat, 1697; Tractatus de Deo Uno et Trino. Nagyszombat, 1701; Tractatus in tertiam partem D. Thomae. Nagyszombat, 1701.
Ir
Ir: LKKOS 106; Nom. I. 94; Pe 204; RMK II. 1667, 1891, 2076–7; St 28; Szi I. 984–5.
Születési idő
1656-07-24
Születési hely
Berzevice
Belépés ideje
1672-12-30
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1690-08-15
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1685
Papszentelés helye
Milánó
Halálozás ideje
1708-12-10
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
szlovák

Berzeviczi Henrik

Berzeviczi Henrik
1652. nov. 1. Berzevice. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1669. okt. 14. Trencsén. Psz. 1681. Nagyszombat. F. 1687. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1713. júl. 20. Besztercebánya.
Életrajz
A Társaságba való belépése előtt három évvel tért át a katolikus hitre. A próbaidő első évét Trencsénben, a másodikat Leobenben végezte. 1673–5-ben Grazban bölcseletet és egy év matematikát tanult. Utána Ungváron és Kassán retorikát tanított. A teológiát 1678–81-ben Nagyszombatban végezte, ahol 1681-ben pappá szentelték. Egyévi trencséni tanári munka után Judenburgba került a harmadik próbaévre. 1685–7-ben Nagyszombatban leadta a hároméves bölcseleti kurzust, majd hitszónok lett egy-egy évre Eperjesen és Gyöngyösön. 1690-től újra tanított: Nagyszombatban négy évig matematikát és kazuisztikát, Grazban és Goriziában egy évig kazuisztikát adott elő. 1697–9-ben Lőcsén, 1700–9-ben Trencsénben rektor és a rendi újoncok nevelője volt. Egyévi grazi matematikaoktatás után visszatért Trencsénbe előző munkaköréhez. 1711–2-ben Judenburgban volt a harmadik próbaévet végzők felelőse. 1713-ban ugyanebben a feladatkörben Selmecbányára került, ahol rövidesen meghalt. 1706-ban a jezsuita rend védelmére Nagyszombatban egy Apologiát adott ki.
M
M: Somnium Xaverii. Nagyszombat, 1686; Sacer Ungariae Tricollis. Nagyszombat, 1687; Arithmetica practica. Nagyszombat, 1687; Apologia pro innocentia Societatis. Nagyszombat, 1706.
Ir
Ir: LKKOS 105; MKL I. 794; Nom. I. 94; Pe 155; Po Magyar 620; RMK II. 1617–8, 2258; So I. 1399; St 28; Szi I. 985; Staud II. 53; Takács 33; Sárközy P.: Berzevitsi Henrik (1651–1713). Nagyszombati régi matematikusok. Pannonhalma, 1933. 238–40; Berzeviczy Henrik. Mészáros 306.
Születési idő
1652-11-01
Születési hely
Berzevice
Belépés ideje
1669-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1687-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1681
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1713-07-20
Halálozás helye
Besztercebánya
Beszélt nyelvek
szlovák

Berzeviczi János

Berzeviczi János
1693. febr. 6. Berzevice. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1714. okt. 31. Trencsén. Psz. 1723. Nagyszombat. F. 1732. febr. 2. 4 fog. prof. Eperjes. †1750. júl. 22. Kolozsvár.
Életrajz
Protestantizmusból megtért családból származott. Katonatiszt lett. Esküvője napján 1714-ben egyházi engedéllyel elvált és belépett a Társaságba. Huszonegy éves korában a trencséni újoncházban kezdte meg szerzetesi életét. 1716-ban Kassára került a bölcseleti tanulmányokra. Egy évig Nagyváradon grammatikát tanított. A teológiát 1721–4-ben Nagyszombatban végezte, ahol 1723-ban pappá szentelték. A harmadik próbaévben Besztercebányán volt. Rozsnyón hitszónok, majd két évre népmisszionárius lett. 1729–30-ban bölcseletet tanított Kolozsváron. Nagyszebenben egy és Eperjesen három évig hitszónok volt. 1735–8-ig Rozsnyón működött mint házfőnök és plébános. Egy évig Székelyudvarhelyen az internátus vezetője, 1740–2-ben Kolozsváron házgondnok, majd újra Székelyudvarhelyen házfőnök és plébános lett. 1745-től haláláig a kolozsvári szeminarium igazgatója volt.
M
M: Egy el tévelyedett juhotskának […] oktatása. Kassa, 1731.
Ir
Ir: Guilhermy II. 59; LKKOS 105; MKL I. 794; Nom. I. 95; Pe 640; Po Magyar 752; Petrik 1712–1860/I; So I. 1400; St 28; Szi I. 986; Berzeviczy János (1692–1750). KJKT 63; György L.: Berzeviczi János. A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története. Kolozsvár, 1992. 60–1; Albert D.: Berzeviczy János. Tamási Áron Gimn. 22.
Születési idő
1693-02-06
Születési hely
Berzevice
Belépés ideje
1714-10-31
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1732-02-02
Fogadalomtétel helye
Eperjes
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1723
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1750-07-22
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
szlovák

Berzeviczi Sándor

Berzeviczi Sándor
1672. szept. 21. Sáros. Nyelv: magyar, német, szlovák. SJ 1691. okt. 9. Trencsén. Psz. 1705. Nagyszombat. F. 1709. febr. 2. 4 fog. prof. Kőszeg. †1743. dec. 2. Kassa.
Életrajz
Három évvel belépése előtt tért át a katolikus hitre. Próbaidejét Trencsénben töltötte. 1694-től egy évig Kassán a legalsó osztályban tanított, majd ugyanott elvégezte a bölcseletet. Utána Gyöngyösön egy, Kassán két évig tanított a kollégiumban. 1702-ben teológiára Nagyszombatba került, ahol 1705-ben pappá szentelték. Ott negyedéves teológus korában a héber nyelvet tanította. A judenburgi harmadik próbaév után (1706-ban és 1707-ben is jelezve) 1708–9-ben Kőszegen, 1710-ben Pozsonyban retorikát tanított, majd Nagyszombatban egy évig etikatanár volt. Onnan a bécsi Pázmáneum lelkiatyja lett. 1713–6-ban Kassán bölcseletet, 1717-ben Nagyszombatban kontroverziát és 1718–9-ben Egerben kazuisztikat adott elő. Majd Nagyszombatban lett házgondnok és a kazuisztika tanára. Két év után visszakerült Egerbe. 1724-től négy évig Gyöngyösön és két évig Egerben volt házfőnök, három évig Sárospatakon a ház lelkiatyja és két évig Szatmárnémetiben házfőnök. 1735–9-ig újra Sárospatakon lelkiatya. Öregkorára Kassára került, ahol három év múlva meghalt. Az évi katalógusok adatai szerint mindenütt bőven végzett lelkipásztori munkát is.
M
M: Gratiae immortales. Kassa, 1701; Exercitia Parnassi Cassoviensis. Kassa, 1714; Felicioris saeculi sapientia. Nagyszombat, 1715.
Ir
Ir: Nom. I. 93/4; Pe 413; Petrik 1712–1860/VII; RMK II. 2056; So I. 1398; St 27–8; Szi I. 987.
Születési idő
1672-09-21
Születési hely
Sáros
Belépés ideje
1691-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1709-02-02
Fogadalomtétel helye
Kőszeg
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1705
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1743-12-02
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
szlovák

Besko Mihály

Besko Mihály
1576. Nagytapolcsány. SJ 1597. máj. 11. Turóc. Psz. 1607. Olmütz. F. 1615. márc. 29. Homonna. †1645. máj. 29. Jaroslavia.
Életrajz
Nagytapolcsányban született 1576-ban, huszonegy éves korában Turócon vették fel a Társaságba. Próbaidejét 1597–8-ban Brünnben végezte. Bölcseletet 1600–2-ben Grazban, teológiát 1605–6-ban Grazban és Bécsben tanult, majd 1607-ben Olmützben végzett. Népmisszionárius volt Prágában 1608-ban, Homonnán 1609–14-ig. Utána ugyancsak Homonnán 1614–9 között a ház anyagi ügyeit intézte és lelkipásztori feladatokat látott el. 1637–40-ben Kassán házfőnök, majd 1641-től haláláig Homonnán házi lelkiatya volt.
Ir
Ir: CPA I. 630.
Születési idő
1576
Születési hely
Nagytapolcsány
Belépés ideje
1597-05-11
Belépés helye
Turóc
Fogadalomtétel ideje
1615-03-29
Fogadalomtétel helye
Homonna
Papszentelés ideje
1607
Papszentelés helye
Olmütz
Halálozás ideje
1645-05-29
Halálozás helye
Jaroslavia

Bieleck József

Bieleck József
1920. dec. 1. Nagyvárad. Nyelv: magyar. SJ 1939. aug. 14. Bp. Psz. 1951. dec. 7. F. 1976. dec. 29. 4 fog. prof. Toronto, †1979. aug. 20. Toronto.
Életrajz
Nagyváradon született, 1939-ben Bp.-en lépett be a Társaságban. A kétéves próbaidő után ugyanott retorikát is végzett. 1943-ban Kassán kezdte el a bölcseleti tanulmányokat, s a háború végén Szegeden fejezte be. 1946–7-ben Pécsett volt nevelő az internátusban. A teológiai tanulmányokat 1948-ban Szegeden kezdte, de a következő évben Nyugatra távozott, és az északolasz Chieriben fejezte be. 1951 őszén a belgiumi Wépionban végezte a harmadik próbaévet. Ez év december 7-én szentelték pappá ugyanott. 1953–7 között a montreali katolikus egyetemen latin nyelvet és történelmet tanult. Utolsó évében már A Szív szerkesztésében is dolgozott. 1958–63-ban a hamiltoni magyar plébánián volt lelkipásztor. 1964–71-ben a torontói Szent Erzsébet-plébánián gondozta a magyarokat, 1966–71-ben mint plébános. 1972–7-ben Yonkersben szerkesztette A Szív folyóiratot, melyet 1978-ban a kanadai Hamiltonba vitt át, ahol a következő évben meghalt.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 9; MJTN 32–3; MKL I. 833–4; P. Bieleck utolsó napja. Cor Unum 149. (1979. szeptember) 2–3; Vlossák R.: A megújulás plébánosa. Főtisztelendő Bieleck József. Anima Una 72. (1980. január) 9–11; Békési I.–Vlossák R.: P. Bieleck József SJ (1920–1979). Szolgálat 45. (1980. húsvét) 97–98; MJN 155.
Születési idő
1920-12-01
Születési hely
Nagyvárad
Belépés ideje
1939-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1976-12-29
Fogadalomtétel helye
Toronto,
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1951-12-07
Halálozás ideje
1979-08-20
Halálozás helye
Toronto
Beszélt nyelvek
magyar

Bihari Zoltán

Bihari Zoltán
1926. ápr. 3. Láposbánya. SJ 1946. szept. 24. Psz. 1958. márc. 18. †2012. nov. 12. Tokió.
Életrajz
1946–8 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, utána 1949-ben Szegeden elkezdte a filozófiát, de külföldre kényszerült, tanulmányait Chieriben folytatta, majd Leuvenben fejezte be 1952-ben. 1953-ban a japán misszióba ment, előbb 1953–4 folyamán Jokuszukában tanulta a japán nyelvet. 1955-ben már Hirosimában tanított. 1956–9 között Tokióban végezte a teológiát. 1960-ban a terciát Hirosimában töltötte. 1961–2-ben Kobéban volt lelkész és katekéta. 1963-ban egyetemi lelkész volt Hirosimában, majd 1964–5-ben a tokiói egyetemen japán és angol irodalmat tanult. 1965-ben átírták a japán provinciába. Utána négy évig a Harvard egyetemen végzett összehasonlító irodalmi és kulturális tanulmányokat, 1975-től pedig a tokiói Sophia egyetem volt filozófia- és világnézettan-tanár.
Ir
Ir: MJTN 33; Rab P.: Magyar misszionáriusok Japánban: P. Bihari. FMJ 13. (1967. karácsony) 24; Az igazi filozófiát az irodalomban találja. Bihari Zoltán, a Japánban élő magyar származású professzor. Hajdú-Bihari Napló 1992. augusztus 13.; Nemeshegyi P.: Bihari Zoltán. Magyar jezsuiták Japánban. ProvH 103. (2007. július–szeptember) 26–7; MJN 155–6.
Születési idő
1926-04-03
Születési hely
Láposbánya
Belépés ideje
1946-09-24
Papszentelés ideje
1958-03-18
Halálozás ideje
2012-11-12
Halálozás helye
Tokió

Bileczki Ferenc

Bileczki Ferenc
1662. okt. 4. Munkács mellett. Nyelv: magyar. SJ 1680. márc. 15. Trencsén. Psz. 1694. Graz. F. 1697. aug. 15. 4 fog. prof. Kassa. †1705. jan. 31. Nagyszombat.
Életrajz
Egy év bölcseleti tanulmányok után Trencsénben lépett be a Társaságba. A tanárképzőt Leobenben végezte. 1683–5-ben Grazban bölcseletet tanult. 1686-tól Kőszegen, Pozsonyban, Győrben (két évig) és Kassán tanított, ahol iskolaigazgató is volt. 1691–3-ban Nagyszombatban, a következő évben Grazban végezte a teológiát, ahol 1694-ben pappá szentelték. 1695-ben Judenburgba került harmadik probációba. 1696–9-ben Kassán, 1700–2-ben Kolozsváron, majd újra Kassán bölcseletet tanított. 1704-ben Nagyszombatban a nemesi kollégium igazgatója lett, ahol rövidesen meghalt. Első latin nyelvű művét (Nova foedera) verses formában írta.
M
M: Nova foedera Palladis et Martis. Kassa, 1690; Paraclitus afflictorum Spiritus. Lőcse, 1698.
Ir
Ir: Nom. I. 99; Pe 291; RMK II. 1660; So I. 1475–6; St 28; Szi I. 1066.
Születési idő
1662-10-04
Születési hely
Munkács mellett
Belépés ideje
1680-03-15
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1697-08-15
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1694
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1705-01-31
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Bíró (1903-ig Baudrexler) X. Ferenc

Bíró (1903-ig Baudrexler) X. Ferenc
1869. okt. 10. Munkács. Nyelv: magyar. SJ 1889. aug. 14. Nagyszombat. Psz. 1901. júl. 26. Innsbruck. F. 1906. febr. 2. 4 fog. prof. Kalocsa. 1927–35: tartományfőnök. †1938. aug. 26. Bp.
Életrajz
Gimnáziumi tanulmányait 1883–4-ben Szatmárnémetiben, 1885–6-ban Munkácson és 1889-ig újra Szatmárnémetiben végezte. Húszéves korában Nagyszombatban lépett a Társaságba. A próbaidő után két évig a retorikát végezte az ausztriai St. Andräban, majd egy évig Kalocsán tanított. Bölcseletet 1895–6-ban tanult Pozsonyban, utána újra Kalocsán volt tanár. 1899-ben Innsbruckba került a teológiára, ahol 1901-ben pappá szentelték. Magánúton tanult még teológiát Szatmárnémetiben, Nagyszombatban és Pozsonyban. A harmadik próbaévet Nagyszombatban végezte. 1906–1910-ig Kalocsán vezette az internátust. Pozsonyban egy évig akadémiai hitszónok volt. 1912–24 között Bp.-en volt házgondnok, vicerektor, de főleg egyike a legaktívabb lelkipásztoroknak. Utána Szegeden két évig a ház lelkiatyja, majd egy évig rektora lett. 1927–35 között tartományfőnök volt. Utána Szegedre tért vissza, három évvel később Bp.-en halt meg.
Működése rányomta bélyegét az 1909-ben létrehozott önálló magyar rendtartomány életére és működésére. A fiatal jezsuitára nagy hatással volt a Rerum novarum pápai enciklika. Az akkor még feudális országban figyelmét a legalacsonyabb társadalmi rétegek lelki és anyagi felemelésére irányította. Számukra alapította A Szív című hetilapot újság formában, mely magyar, német és szlovák nyelven jelent meg. A vallási ismeretek általánosan uralkodó hiánya indította arra, hogy teológiai főiskolát szervezzen laikusok számára. Megalapította a Jézus Szíve Népleányok Társaságát, melynek szabályai lehetővé tették, hogy tagjai minden társadalmi osztályban működhessenek vallási, kulturális, társadalmi és gazdasági vonalon. Apostoli munkásságának központjába a Jézus Szíve-tiszteletet tette, mely a két világháború közötti időben a nép vallásos életének fő mozgató tényezője lett.
M: A Nagy-Asszony kongregációja. Nagyszombat, 1903; A nevelés kérdése és a Mária-kongregációk az iskolában. Nagyszombat, 1905; Gyónás és egészség. Bp., 1913; Miért zarándokol a pesti katolikus férfivilág Máriabesnyőre? Bp., 1913; Jézus Szíve Országos Szövetség kézikönyve. Bp., 1917; Magyarország felajánlása Jézus Szent Szívének. Bp., 1917; A magyar nemzeti ipar és kereskedelem. Bp., 1920; Jézus Szíve Népleányok Társasága szabályai, alkotmánya. Bp., 1921; E jelben győzni fogsz. Bp., 1921; Jézus Szíve ájtatosság központi természete. Bp., 1933; Jézus Szíve tisztelete és a szociális szeretet. Bp., 1934; A kereskedelem és az üzletvilág reformja. Bp., 1935; A kommunizmus és Jézus Szíve. Bp., 1936; Hasonló akarok lenni Hozzá! Bp., 1940; Életszerűség forrása. Bp., 1943; Ember vagyok, szenvednem kell! Bp., 1943.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 20.914; Gu III. 376–8; MJTN 33; MKL I. 844; Petrik 1901–10/I, 1911–20/I; Po III/1 2283–9; Tóth 10; †P. Bíró X. Ferenc SJ (1869–1939). ProvH 48. (1938. III.) 1; Czapik Gy.: Akit gyászolunk. Utunk 5. (1938–39) 1, 1–3; Petruch A.: Egy nagy lélek titka. Utunk 5. (1938–39) 2, 5–6; Kerling J.: P. Bíró és a Stefaneum. Kalocsai Kollégium 55. (1939) 25–6; Petruch A.: Jézus Szíve apostola. Bp., 1940; Petruch A.: P. Bíró Ferenc S. J. Bp., 1943; Nyisztor Z.: Bíró Ferenc. Ötven esztendő. Bécs, 1962. 91–5; Varga L.: Bíró Xav. Ferenc, népünk napszámosa. Magyar Papi Egység 24. (1963) 41–6; Vecsey L.: A modern apostolkodás előfutára. Bíró Ferenc (1869–1938). Életünk 1. (1969. április 1.) 4, 2; Kozma Gy.: P. Bíró Ferenc és a Népleányok. A Szív 70. (1984. június) 6, 259–62; Szántó K.: Bíró Ferenc. A katolikus egyház története II. Bp., 1985. 595–6; A katolikus szellemi megújulás apostola. P. Bíró Ferenc SJ (1869–1938). Új Ember 44. (1988) 37, 3; Tibor M.: P. Bíróról és P. Bangháról. Cor Unum 197. (1989. május) 5; Pálos A.: Egy újság viszontagságai. A Szív 81. (1995. január) 1, 38–9, 81. (1995. február) 2, 82–83, 81. (1995. március) 3, 111, 81. (1995. április) 4, 177–9, 81. (1995. május) 5, 229–31; †Bíró Ferenc jezsuita atya szociális gondoskodása. ProvH 68. (2000. november–december) 43–5; Horváth E.: Szívedé egészen. Bíró Ferenc jezsuita életútja. Kecskemét, 2005; Pálos A.: Ötven éve halt meg P. Bíró Ferenc. Kecskemét, 166–70.
Születési idő
1869-10-10
Születési hely
Munkács
Belépés ideje
1889-08-14
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1906-02-02
Fogadalomtétel helye
Kalocsa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1901-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1938-08-26
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Bíró György

Bíró György
1708. dec. 14. Polyána. Nyelv: magyar. SJ 1725. okt. 28. Trencsén. Psz. 1738. F. 1743. febr. 2. 4 fog. prof. Győr. †1785. ápr. 22. Kolozsvár.
Életrajz
Székely családból származott, Kolozsváron végezte a középiskolát. Trencséni próbaideje után Pécsett grammatikát tanított. A bölcseleti tanulmányokat 1729–31-ben Kassán végezte. Utána egy-egy évig tanított Székesfehérváron, Egerben és Pécsett. 1735–8-ban Nagyszombatban teológiát tanult. 1738-ban szentelték pappá. Két évig Esztergomban volt hitszónok, utána Besztercebányán elvégezte a harmadik próbaévet. Egy-egy évig Szakolcán és Győrben a tanárképzőben a görög nyelvet tanította. 1744-ben kezdte meg főiskolai tanári pályafutását. Nagyszombatban etikát, Budán két évig bölcseletet, Egerben kontroverziát, Nagyszombatban két évig kazuisztikát és Bécsben kontroverziát tanított. 1751-től Nagyszombatban három és Kassán egy évig teológiát adott elő. 1755-ben Gyöngyösön házfőnök és 1757-ben Ungváron rektor volt. 1760-ban Nagyszombatban lett a szeminárium igazgatója, és ugyanaz a következő évtől a feloszlatásig Kolozsváron.
M
M: Oratio panegyrica D. Francisco Xaveria dicta. Nagyszombat, 1735; Manuductio ad praxim executionis literarum S. Paenitentiae. Nagyszombat, 1751; Assertiones ex universa theologia. Nagyszombat, 1751; Assertiones theologicae de Deo Uno et Trino. Nagyszombat, 1753.
Ir
Ir: Nom. I. 100; Pe 824; Petrik 171-1860/VII; So I. 1508; St 29, Szi I. 1082; A kolozsvári jezsuita kollégium története. Kolozsvár, 1889. György A.: A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története. Kolozsvár, 1992.
Születési idő
1708-12-14
Születési hely
Polyána
Belépés ideje
1725-10-28
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1743-02-02
Fogadalomtétel helye
Győr
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1738
Halálozás ideje
1785-04-22
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Bíró István

Bíró István
1725. ápr. 16. Polyána. Nyelv: magyar. SJ 1744. okt. 28. Bécs. Psz. 1754. F. 1759. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1785. jan. 8. Kolozsvár.
Életrajz
Belépése előtt Kolozsváron elvégezte a középiskolai és bölcseleti tanulmányokat. Próbaidejét Bécsben töltötte, utána Kolozsváron tanított. 1751–4-ben teológiát tanult Nagyszombatban. 1754-ben szentelték pappá. A következő évben Gyulafehérváron grammatikatanár volt. 1756–61-ben Kolozsváron retorikát, etikát és kontroverziát tanított. Utána egy-egy évig Kassán hitszónok, Nagyszombatban a szónoklattan és Kassán a kánonjog tanára volt. 1765–6-ban Budán, 1767-ben újra Kassán ugyanezt tanította. 1771-től a rend feloszlatásáig Kolozsváron teológiatanárként és kancellárként működött. Életét is ott fejezte be. Termékeny latin nyelvű költő volt.
M
M: De arte amicitiae parandae. Kolozsvár, 1750; Panegyricus D. Francisco Xaverio. Nagyszombat, 1752; Doctrina cristiana. Kolozsvár, 1757; Panegyricus de Francisco de Paula. Kassa, 1763; Comes Antonius Csáky […] funebri celebratus. Kassa, 1764; Eucharisticon. Kolozsvár, 1771; Bíró Istvánnak egyházi papnak Neoclesse és Periclesse. Kolozsvár, 1774; Oda ad Josephum II. Kolozsvár, 1775; Geniale carmen honoribus Georgii Bánffi. Kolozsvár, 1777; Opus aestheticum […] D. Aloysii dedicatum. Kolozsvár, 1780; Laudatio funebris M. Theresiae. Nagyszeben, 1781.
Ir
Ir: Nom. I. 101; Petrik 1712–1860/I; So I. 1507; St 29; Szi I. 1083.
Születési idő
1725-04-16
Születési hely
Polyána
Belépés ideje
1744-10-28
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1759-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1754
Halálozás ideje
1785-01-08
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Bistriciensis János

Bistriciensis János
1573 k. Szentjános. SJ 1603. márc. 14. Brünn. Psz. 1608. F. 1619. jún. 16. Homonna. C. sp. †1635. jan. 1. Gyulafehérvár.
Életrajz
Erdélyi születésű volt, kb. harmincéves korában lépett be a Társaságba. Próbaidejét Brünnben töltötte, 1607–8-ban Olmützben tanult két évig teológiát. 1608-ban szentelték pappá. A következő évben Grazban tanított grammatikát. Az évi katalógusok szerint 1610–6-ban Mo.-on volt misszionárius. 1618–9-ben Homonnán lelkipásztorként, 1621-ben Brünnben misszionáriusként működött. A következő évben Bécsben volt lelkipásztor. 1623–34 között Nagyszombatban a nádori misszió tagja volt.
Ir
Ir: CPA II. 551.
Születési idő
1573?
Születési hely
Szentjános
Belépés ideje
1603-03-14
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1619-06-16
Fogadalomtétel helye
Homonna
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1608
Halálozás ideje
1635-01-01
Halálozás helye
Gyulafehérvár

Bittevi Mihály

Bittevi Mihály
1655. szept. 29. Pécs. Nyelv: magyar, horvát. SJ 1675. okt. 30. Trencsén. Psz. 1686. Graz. F. 1689. aug. 15. C. sp. Pécs. †1691. aug. Pécs.
Életrajz
A hódoltsági Pécsett született. Amikor 1675-ben Nagyszombatban belépett a Társaságba, ismerte a szülőhelyén használatos nyelveket, a magyart, a horvátot és a törököt. 1678-ban Trencsénben tanított. Bölcseletet Nagyszombatban és Bécsben tanult 1679–81-ben; utána Kőszegen és Sopronban grammatikát tanított. 1683–6-ban Münchenben és Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1686-ban. A harmadik probációt az ausztriai Judenburgban végezte. 1688-ban a felszabadult Pécsre került misszionáriusnak, „telve hihetetlen odaadással a lelkekért” – mondta róla püspöke. Fáradhatatlanul hirdette a katolikus tant, főleg az unitárius falvakban. Apostoli munkájának eredményeként ez a felekezet gyakorlatilag megszűnt az egyházmegyében. A kálvinista falvakban Radnay Mátyás püspökkel együtt szokott prédikálni. Negyvennégy faluban kb. 15 ezer hívőt hozott vissza az egyházba. Az ortodox szerbek között is dolgozott az egyesülésen. Pestisben halt meg betegek ápolása közben.
Ir
Ir: Nom. I. 103; Pe 252; Galambos F.: A pécsi jezsuiták működése. Bp., 1942; Pinzger F.: Emlékezzünk régiekről. Pécs, 1934–40.
Születési idő
1655-09-29
Születési hely
Pécs
Belépés ideje
1675-10-30
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1689-08-15
Fogadalomtétel helye
Pécs
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1686
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1691-08
Halálozás helye
Pécs
Beszélt nyelvek
horvát

Biwald Leopold

Biwald Leopold
1731. febr. 26. Bécs. Nyelv: német. SJ 1747. okt. 17. Bécs. Psz. 1760. F. 1765. febr. 2. 4 fog. prof. Graz. †1805. szept. 8. Bécs.
Életrajz
Bécsben született és ott végezte próbaidejét. Győrben a tanárképző hallgatója volt. A bölcseletet 1751–3-ban Nagyszombatban tanulta. 1754–5-ben Bécsben a matematikai kurzust végezte el. A következő két évben Laibachban grammatikát és retorikát tanított. 1758–61-ben Grazban volt teológus. A harmadik próbaévre Judenburgba került. 1763-tól haláláig Grazban fizikát tanított. 1767-ben jelent meg Physica generalis című műve, a következő évben pedig a Physica particularis; ezek több kiadást megértek. A feloszlatás után Angliából és Németországból is meghívást kapott, de Grazban maradt. Alapos tudásával és nyitott szellemmel vett részt korának természettudományos vitáiban. Halála után tisztelői mellszobrot készíttettek róla, mely ma is a grazi egyetemi könyvtárban található.
M
M: Amoenitatibus Academiae Caroli Linnei Dissertationes. 3 k. Graz, 1764–9; Isaaci Newtoni Optices Libri tres. Graz, 1765; Theoriae Philosophiae naturalis. Graz, 1765; Physica generalis. Graz, 1767; Dissertatio de studii physici natura. Graz, 1767; Physica particularis. Graz, 1768; De objectivi micrometri natura. Graz, 1768; Asseratationes ex universa philosophia. Graz, 1771; Animadversiones in Extractum et Crisis ensoris Berolin circa Systema Boscovich. Graz, 1773.
Ir
Ir: Nom. I. 104; So I. 1528–30; St 30;
Születési idő
1731-02-26
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1747-10-17
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1765-02-02
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1760
Halálozás ideje
1805-09-08
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Blaskovich Miklós

Blaskovich Miklós
1631. nov. 9. Mélyút. Nyelv: szlovák. SJ 1655. okt. 9. Trencsén. Psz. 1665. F. 1667. aug. 15. C. sp. Kassa. †1681. Szakolca.
Életrajz
Az észak-mo.-i Mélyúton született, Trencsénben 1655-ben lépett be a Társaságba. Mivel már bölcseletet tanult, rögtön tanított Szepeshelyen, Pozsonyban és Ungváron. 1661–3-ban Nagyszombatban és 1664-ben Grazban tanult teológiát. Egész életében misszionárius és hitszónok volt. Működött Szakolcán, Sárospatakon, Kassán, Trencsénben, Ószombatban és Rózsahegyen. Idősebb korában 1678-ban Lőcsén, majd haláláig Szakolcán házi lelkiatya volt.
Ir
Ir: Nom. I. 186; Weiser 76–7, 387–8.
Születési idő
1631-11-09
Születési hely
Mélyút
Belépés ideje
1655-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1667-08-15
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1665
Halálozás ideje
1681
Halálozás helye
Szakolca
Beszélt nyelvek
szlovák

Blyssem Heinrich

Blyssem Heinrich
1530 k. Bonn. Nyelv: német. SJ 1555. Róma. Psz. 1556. febr. 12. Róma. F. 1561. márc. 16. 4 fog. prof. Prága. 1578–86: tartományfőnök. †1586. ápr. 24. Graz.
Életrajz
1530 körül született Bonnban. Rómában a Német Kollégium növendékeként 1555-ben lépett a Társaságba. A híressé vált Római Kollégium korai hallgatói közé tartozott. 1556. február 6-án doktorált és 12-én pappá szentelték. 1556–74-ig Prágában teológiát tanított. 1561-től ugyanott rektorként is működött. 1574–8-ban grazi rektor, 1578. augusztus 30-tól 1585. november 28-ig osztrák tartományfőnök volt. Akkor újra grazi rektor lett, de néhány hónap múlva meghalt. A rendtartomány első évtizedeinek fontos személyisége volt. Prágába az alapító tagokkal érkezett Rómából. Az adott útmutatás kilenc pontban sorolta fel, hogy mi mindenre lehetne alkalmazni. A tizedik pont azt mondja, hogy tanuljon meg csehül, ha lesz rá ideje. A grazi egyetemnek ő volt az alapító rektora, az Osztrák Provinciának pedig harmadik tartományfőnöke.
Ir
Ir: Nom. I. 108; So I. 1555; St 31.
Születési idő
1530?
Születési hely
Bonn
Belépés ideje
1555
Belépés helye
Róma
Fogadalomtétel ideje
1561-03-16
Fogadalomtétel helye
Prága
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1556-02-12
Papszentelés helye
Róma
Halálozás ideje
1586-04-24
Halálozás helye
Graz
Beszélt nyelvek
német

Bober Joseph

Bober Joseph
1735. ápr. 9. Göding. SJ 1751. okt. 18. Trencsén F. 1769. feb. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1815. dec. 29. Bécs.
Életrajz

A csehországi Gödingben született, Trencsénből lépett be abécsi újoncházba. Rozsnyón az alsó osztályokban volt tanár. A bölcseletet1755–6-ban Kassán végezte, majd Szakolcán két évig grammatikát tanított.Kétéves matematikai kurzust végzett Nagyszombatban. Eperjesen a humanioráktanára. 1762–5 között Nagyszombatban volt teológus. 1764-ben szentelték pappá.A harmadik próbaévre Besztercebányára került. 1767-ben a bécsi Theresianumbancseh nyelvtanár volt, majd két évig Nagyszombatban humaniorákat tanított. 1770-tőla feloszlatásig lelkipásztori munkákat végzett Lipótváron, Eperjesen ésSzélaknán.

M
M: Anthologia scientiarum et artium. Bécs, 1810.
Születési idő
1735-04-09
Születési hely
Göding
Belépés ideje
1751-10-18
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1769-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Halálozás ideje
1815-12-29
Halálozás helye
Bécs