61 – 80 / 1554 megjelenítése

Bakai Imre

Bakai Imre
1676. ápr. 24. Szentbenedek. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1696. okt. 9. Trencsén. Psz. 1709. Bécs. †1713. aug. 9. Kolozsvár.
Életrajz
Újoncéveit Trencsénben végezte (1696–8), a bölcseletet pedig Kassán 1698–1701-ben. Utána Eperjesen és Szatmárnémetiben tanított. 1705–7 között Nagyszombatban, majd Bécsben tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1709-ben. A harmadik próbaév után két évig Gyulafehérváron, utána Kolozsváron tanított haláláig. Művét a kolozsvári akadémia alapítóiról halála után tanítványai adták ki.
M
M: Fundatores Academiae Claudiopolitanae. Claudiopoli, 1713.
Ir
Ir: Nom. I. 49; Pe 491; So I. 788; Szi I. 360.
Születési idő
1676-04-24
Születési hely
Szentbenedek
Belépés ideje
1696-10-09
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1709
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1713-08-09
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
szlovák

Balassa Pál

Balassa Pál
1644. márc. 29. Gyarmat. SJ 1661. okt. 14. Bécs. Psz. 1673. Nagyszombat. Elb. 1676. aug. 12. Nagyszombat. †1705. okt. 2. Nagyszombat.
Életrajz
Rendi újoncéveit Bécsben töltötte 1661–3 között. 1664-ben Leobenben logikát, a következő két évben Grazban a bölcselet többi részét tanulta. Utána Kassán és Nagyszombatban tanított. A teológiát 1669–73-ban Grazban és Nagyszombatban végezte, ahol utolsó évében pappá szentelték. A harmadik probáció után Grazban a humaniorát tanította, amikor elhagyta a rendet 1676. augusztus 12-én. A következő évben esztergomi kanonok, később érseki helynök lett Nagyszombatban, majd címzetes boszniai püspökként halt meg ugyanott.
M
M: Emblemata carmina. Nagyszombat, 1668, 1675; Meditatae Manubiae. Nagyszombat, 1676; Genealogia Familiae Balassaianae. Nagyszombat, 1700; Succus prudentiae. Buda, 1780.
Ir
Ir: Nom. I. 52; RMK II. 1203, 1366, 1378, 2007; St 19; Szi I. 397–8.
Születési idő
1644-03-29
Születési hely
Gyarmat
Belépés ideje
1661-10-14
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1673
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1705-10-02
Halálozás helye
Nagyszombat

Baldermann Michael

Baldermann Michael
1741. aug. 10. Bécs. SJ 1756. okt. 18. Bécs. Psz. 1769. †1788. febr. 28. Bécs.
Életrajz
Rendi képzésének egy részét magyar főiskolákon kapta. A bécsi kétéves próbaidő után Győrben végezte a tanárképzőt, majd Kassán az akkor már kétéves bölcseleti kurzust 1760–1-ben. Utána egy évig szentírási görögöt és hébert, majd matematikát tanult Nagyszombatban. A magisztérium alatt Kremsben tanárkodott. A teológiát 1767–71-ben Bécsben végezte. 1769-ben szentelték pappá. 1772-ben a harmadik próbaévet Judenburgban végezte. Egy évig még Grazban humaniorát tanított, amikor a rendet feloszlatták. Világi pappá lett, s van adatunk róla, hogy a fiatal Joseph von Bergen nevelője volt.
Ir
Ir: Nom. I. 52; So I. 827; Haberzettl 155.
Születési idő
1741-08-10
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1756-10-18
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1769
Halálozás ideje
1788-02-28
Halálozás helye
Bécs

Baldt József

Baldt József
1751. jan. 7. Székesfehérvár. Nyelv: magyar, német. SJ 1766. okt. 14. Trencsén. †1804. jan. 8. Pest.
Életrajz
1766-ban Trencsénben kezdte meg szerzetesi életét. A kétéves próbaidő után Győrben elvégezte a tanárképzőt. A bölcseletet Kassán tanulta 1769–71-ben. Budán középiskolában tanított, amikor a rendet feloszlatták. Világi papként először Pécsett volt gimnáziumi tanár. 1796-tól haláláig a pesti egyetem hitszónoka volt.
M
M: Oratio in Congr. Mar. Pozsony, 1773; Carmen honoribus Comitis P. L. Esterházy. Pozsony, 1781.
Ir
Ir: Nom. I. 53; Pe 1649; Petrik 1712–1860/VII; So I. 829; St 19; Szi I. 413–4.
Születési idő
1751-01-07
Születési hely
Székesfehérvár
Belépés ideje
1766-10-14
Belépés helye
Trencsén
Halálozás ideje
1804-01-08
Halálozás helye
Pest
Beszélt nyelvek
német

Balgha Péter

Balgha Péter
1711. júl. 30. Alsó-, Felsőrados. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1732. okt. 17. Trencsén. Psz. 1740. F. 1743. febr. 2. C. sp. Szepeshely. †1763. febr. 12. Turóc.
Életrajz
Nagyszombatból bölcseleti magiszterként lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után Pécsett és Komáromban tanított. A teológiai tanulmányokra Nagyszombatba került kétéves kurzusra 1739–40-ben, ahol pappá szentelték. A harmadik próbaévet Besztercebányán végezte. Először tizenhat évig volt lelkipásztor Szepeskáptalanon, majd két-két évig Zsolnán és Turócon.
Ir
Ir: Nom. I. 53; Pe 954; Po Magyar 753; Weiser III. 164.
Születési idő
1711-07-30
Születési hely
Alsó-, Felsőrados
Belépés ideje
1732-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1743-02-02
Fogadalomtétel helye
Szepeshely
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1740
Halálozás ideje
1763-02-12
Halálozás helye
Turóc
Beszélt nyelvek
szlovák

Bálint József

Bálint József
1916. máj. 1. Cegléd. Nyelv: magyar. SJ 1934. júl. 30. Bp. Psz. 1946. júl. 26. Szeged. F. 1951. márc. 15. 4 fog. prof. Bp. †2009. aug. 18. Bp.
Életrajz
Szerzetesi képzésének első fele Bp.-en folyt. Novícius és egy évig retorikus volt a Manrézában. 1938–40-ben bölcseletet tanult a Mária utcai rendházban. Utána Pécsett egy, Kalocsán két évig tanított. A teológiát Szegeden végezte. Ott szentelték pappá 1946-ban. A bp.-i harmadik próbaév után Szegedről kiindulva szórványmisszióban dolgozott. Galambokon letartóztatták, és Orosházára vitték, ahol nagyon megverték, majd Szolnokról hazaengedték. Bp.-en 1949-ben létrejött egy lelkipásztori továbbképző kurzus P. Dombi József vezetésével, melyen öt társával Bálint is részt vett. A tervezett két évből csak egy lett. A szerzetesrendek feloszlatása után másfél évig Hejcén tanított a szemináriumban. Utána kántorrá képezte ki magát, és különböző helyeken dolgozott. Közben nyolc évig a váci egyházmegye szociális otthonában volt házi munkás. 1964. december 8-án elfogták mint egy jezsuita államellenes összeesküvés résztvevőjét. A per „Rózsa-összeesküvés” vagy „Szolidaritás-per” néven ismeretes, mert az elfogottak egy része az 1949-es föntebb említett lelkipásztori kurzus résztvevője volt. Bálintot öt évre ítélték, amit később harmadoltak, s három év négy hónap után 1968. április 11-én szabadult. Előbb kertész lett Pannonhalmán, majd kántorként működött Bp.-en, Turán és Rátkán. 1978-ban ment nyugdíjba. 1979–81-ben római tanulmányútra mehetett, előkészületként a leányfalui lelkigyakorlatos házban való közreműködéshez. 1990-től aktívan részt vett a KALOT újjászervezésében, és írói tevékenységet fejtett ki. A rendtartomány újrainduló szabad működésében Szegeden, Tahiban, 2002-től pedig Pilisvörösvárról komoly lelkipásztori munkát végzett.
M
M: Isten tervei az emberi gyötrődések árnyékában, az emberi élet egzisztenciális problémáiról. (Tanulmányok és elmélkedések) [Végvári János néven] New York, é. n.; Mit ér az ember, ha katolikus? (Missziós levelek 3.) Parma (Ohio), é. n.; Bűnbánat-lelki megújulás. (Missziós levelek 4.) Parma (Ohio), é. n.; Magyar jezsuiták a Szentföldön (Szentföldi zarándoklat naplója 1980-ban) New York, é. n. 2. kiadás: Parma (Ohio), é. n.; Lelkigyakorlat Patmosz szigetén. Kézirat. Pannonhalma, 1976; A keresztény lelkiség nyomában. Kézirat. 1982; Mit ér az ember, ha katolikus? Hamilton, 1983; Istenhitünk nagykorúsítása. (Missziós levelek I.) Leányfalu, 1989; Emberhitünk nagykorúsítása (Missziós levelek II.) Leányfalu, 1989; Életerős népet. (Kézirat.) Szeged, 1992; Fiatalok világítótornya. Válaszok fiatalok életkérdéseire II. János Pál gondolatai nyomában. Kecskemét, 1994; Világi Krisztushívők apostolsága. Világi hivők nevelése és önnevelése a keresztény felelősségre az Egyház apostoli küldetésének betöltésében. Szeged, 1994; A teremtő munkatársai. Kecskemét, 1995; Kerkai Jenő emlékezete. (András Imrével és Szabó Ferenccel közösen.) Bp., 1995; A „párbeszéd” küldetésében. Szeged, 1995; Emlékezés az elmúlt fél évszázadra. ÜJV 143–171. A magyar öntudat ébresztése és a KALOT mozgalom a honfoglalás 1100. jubileumának évében. Szeged, 1996; Szent János evangelistával a keresztény érettség útján. Szeged, 1996; Utak és élmények a harmadik évezredbe. Itália – Szentföld – Nyugat-Európa – Külföldi magyarok. Bp., 1998; Boldogasszonyunkkal a harmadik évezredbe. Ünnepek – Zarándoklatok – Jelenések mariológiája. Bp., 1999. Hősi halottaink emlékezete Bp., 2002; Korszakváltások viharaiban és jubileumaiban. Bp., 2006; A rossz problémája. Bp., 1969–2008; Hivatásunk az irgalom világrendjében. Bp., é. n.; Jézus Krisztussal a nagy jubileum felé. Bp., é. n.; „Jézus Szíve s Máriáé hajoljatok össze”. Bp., é. n.; Jubileumi megújulásunk forrásai. Biblia liturgia. H. n., é. n.; Loyolai Szent Ignác iskolájában a II. Vatikáni Zsinat után. Bp., é. n.; Miatyánkkal a nagy jubileum felé. Bp., é. n.; Szentlélekkel a nagy jubileum felé. Bp., é. n.; Világszolidarizmussal a harmadik évezredbe. (Kézirat gyanánt.)
Ir
Ir: Hetényi Varga II. 19–29; MJTN 24; Pálos 166; Hetényi Varga K.: P. Bálint József SJ. Keresztény Élet 1996. augusztus 18. 2; Uő: P. Bálint József SJ. Új Ember 1996. szeptember 8. 6; Tárnoki A.: Krisztus harcoló katonájaként. Keresztény Élet 1999. július 4. 4; Hevenesi J.: P. Bálint József. ProvH 110. (2009. június–október) 54–5; Miklósházy 23.
Születési idő
1916-05-01
Születési hely
Cegléd
Belépés ideje
1934-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1951-03-15
Fogadalomtétel helye
Bp
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1946-07-26
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
2009-08-18
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Ballay László

Ballay László
1923. ápr. 28. Győr. SJ 1941. aug. 14. Psz. 1953. júl. 26. F. 1958. aug. 15. †2005. aug. 4.
Életrajz
1941–4 között a zugligeti Manrézában skolasztikus novícius és retorikus volt. 1945–6-ban Szegeden kezdte meg filozófiatanulmányait, majd a következő évben Rómában fejezte be. Utána St. Blasienben töltötte a magiszteri évét. A teológiát Maastrichtben kezdte el 1950-ben, majd Enghienben folytatta. 1955-ben a terciát Paray-le-Monialban végezte. 1956–64 között Münchenben doktorált, közben a Szent Mihály-templomban végzett lelkipásztori munkát. Ezután habilitálni próbált, közben 1965–7 között Garmisch-Partenkirchenben, 1968–9-ben Birkensteinben, 1970–5 között pedig Bochumban volt lelkipásztor. Habilitációját nem tudta befejezni, 1976-ban Baden-Badenban, 1977-ben pedig Bregenzben hittant tanított. 1978–88 között különböző német plébániákon kisegítő lelkészként működött, 1989-től a müncheni Alt Peter-templomban tevékenykedett. 2005-ben megrendült egészségi állapota miatt az unterhaschingi jezsuita betegotthonba került.
Ir
Ir: MJTN 24; Ballay László. MJN 148.
Születési idő
1923-04-28
Születési hely
Győr
Belépés ideje
1941-08-14
Fogadalomtétel ideje
1958-08-15
Papszentelés ideje
1953-07-26
Halálozás ideje
2005-08-04

Balogh Bálint

Balogh Bálint
1625. febr. 13. Nagybajom. Nyelv: német. SJ 1647. nov. 19. Bécs. Psz. 1657. F. 1662. máj. 1. 4 fog. prof. Kassa. †1690. jún. 28. Pozsony.
Életrajz
Valószínűleg végzett bölcsészként lépett be a Társaságba, és már a második próbaévben 1649–51 folyamán Pozsonyban tanított. Egy év győri tanárkodás után 1653–7 között Nagyszombatban teológiát tanult. Utána Pozsonyban volt házgondnok egy évig, amit a harmadik próbaév követett. Egész életében lelkipásztori munkát végzett váltakozva nagyobb kollégiumokban, mint Kassa, Ungvár, Lőcse és Pozsony, missziós állomásokkal a hódoltsági Veszprémben 1666–8-ban vagy a rozsnyói missziósállomáson 1677–83 között, majd 1687-ben. A pozsonyi kollégiumban fejezte be életét.
M
M: Filius mortis seu S. Franciscus Borgia. Kassa, 1671.
Ir
Ir: Nom. I. 56–7; RMK II. 1268, 2017; Szi I. 453.
Születési idő
1625-02-13
Születési hely
Nagybajom
Belépés ideje
1647-11-19
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1662-05-01
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1657
Halálozás ideje
1690-06-28
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
német

Balogh János I.

Balogh János I.
1677. szept. 29. Udvarhely. Nyelv: magyar. SJ 1698. okt. 27. Trencsén. Psz. 1708. Bécs. F. 1710. márc. 25. C. sp. Kolozsvár. †1710. aug. 16. Erdély.
Életrajz
Mielőtt belépett a Társaságba, 1698-ban Kassán befejezte a bölcseleti tanulmányokat. A kétéves próbaidőt Trencsénben töltötte. Utána magiszterként Gyöngyösön, Egerben és Kassán tanított. A teológiát Bécsben végezte 1704–8-ban, ahol az utolsó évben pappá szentelték. A harmadik próbaévet Linzben végezte. 1709 végén Kolozsvárra került magyar népmisszionáriusnak, ahol Kisselyk várában beteg katonákat ápolt, s maga is pestisben halt meg.
M
M: Opusculum selectis controversiis refertum. Nagyszombat, 1710.
Ir
Ir: Nom. I. 55; Pe 523; So I. 850; St 20; Szi I. 465; Takács J.: Balogh János. A jezsuita iskoladráma. II. Bp., 1937. 7; Balogh János (1677–1710). KJKT 62.
Születési idő
1677-09-29
Születési hely
Udvarhely
Belépés ideje
1698-10-27
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1710-03-25
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1708
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1710-08-16
Halálozás helye
Erdély
Beszélt nyelvek
magyar

Balogh János II.

Balogh János II.
1735. okt. 23. Ricsóváralja. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1761. okt. 18. Trencsén. Psz. 1769. F. 1772. febr. 2. C. sp. †1803. ápr. 24. Besztercebánya.
Életrajz
Az 1762-es katalógus szerint huszonhat éves korában mint „candidatus theologus” Kassáról lépett be a Társaságba. A próbaidőt Trencsénben végezte. Utána két évig Besztercebányán tanított. 1767–70 között Kassán tanult teológiát, majd elvégezte Besztercebányán a harmadik próbaévet. Egy évig tanított Zsolnán, ahonnan Kassára került szlovák katekistának, majd Ungváron tanított, amikor a rendet feloszlatták. Továbbra is ott maradt. 1796-ban Besztercebányára került, ahol a gimnázium igazgatójaként halt meg. Iskoladrámáinak kéziratát (Opera poetica) a gimnázium könyvtárában őrizték.
M
M: D. Ivo […] dictione panegyrica celebratus. Nagyszombat, 1770; Ill. ac Rev. Dno Gabrieli Zerdahelyi. Besztercebánya, 1801.
Ir
Ir: Gu II. 121; MKL I. 572; Nom. I. 55. Pe 1544; Petrik 1712–1860/I; Szi I. 466; Takács 7.
Születési idő
1735-10-23
Születési hely
Ricsóváralja
Belépés ideje
1761-10-18
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1772-02-02
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1769
Halálozás ideje
1803-04-24
Halálozás helye
Besztercebánya
Beszélt nyelvek
szlovák

Balogh József

Balogh József
1701. aug. 1. Radnót. Nyelv: magyar, román. SJ 1721. okt. 17. Trencsén. Psz. 1731. Kassa. F. 1736. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1756. márc. 10. Marosvásárhely.
Életrajz
Bölcseleti tanulmányait Kolozsváron végezte, majd 1729-ben belépett a trencséni újoncházba. A kétéves próbaidő után Kolozsváron, Ungváron és Pécsett tanított. A teológiát Kassán végezte 1729–32 között. Ott szentelték pappá 1731-ben. Egy évig Varasdon volt hitszónok, majd Besztercebányán elvégezte a harmadik próbaévet. 1735–7-ben Kassán bölcseletet tanított. Utána Kolozsváron egy, Székelyudvarhelyen két évig volt internátusi vezető. 1741–6 között Fogarasban a görögkatolikus püspök teológusaként, majd 1747-től haláláig Marosvásárhelyen házfőnökként és plébánosként működött.
M
M: Praerogativa philosophiae. Kassa, 1737; Saeculum praesulum Hungariae. Kassa, 1737; Optima pars. Kolozsvár, 1744.
Ir
Ir: LKKOS 51; Nilles 542–3; Nom. I. Pe 748; Petrik 1712–1860/I; Po Magyar 96 754; So I. 829; St 19; Szi I. 470–1.
Születési idő
1701-08-01
Születési hely
Radnót
Belépés ideje
1721-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1736-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1731
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1756-03-10
Halálozás helye
Marosvásárhely
Beszélt nyelvek
román

Balogh Péter

Balogh Péter
1634. szept. 24. Hatolyka. SJ 1656. jan. 6. Trencsén. Psz. 1666. Nagyszombat. F. 1669. aug. 15. C. sp. Gyöngyös. †1687. ápr. 18. Pécs.
Életrajz
1656-ban lépett be a Társaságba, 1658–60 között Grazban végezte a filozófiai és 1665–6 között Nagyszombatban a teológiai tanulmányokat. Első állomáshelyei voltak a lelkipásztori munkában Veszprém, Győr és Gyöngyös. 1673-ban Andocson volt először a hódoltsági misszióban. Utána Sopronban egy évig volt hitszónok, Gyöngyösön tanított és lelkipásztori feladatokat látott el. 1678–9-ben Rozsnyón tevékenykedett népmisszionáriusként. 1680-ban újra a hódoltsági misszióba került, ahol 1682–6 között Hetvenyben volt misszionárius. Pécsett halt meg 1687-ben.
Ir
Ir: Nom. I. 56; Pinzger F.: P. Balogh Péter. Régi jezsuiták Pécsett. Pécs, 1941. 7–8; Molnár A.: Balogh Péter. Az andocsi jezsuita misszió. Levéltári Közlemények 74. (2000) 1–2; Uő: Balogh Péter. A veszprémi jezsuita misszió. MEV 1999. 1–2.
Születési idő
1634-09-24
Születési hely
Hatolyka
Belépés ideje
1656-01-06
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1669-08-15
Fogadalomtétel helye
Gyöngyös
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1666
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1687-04-18
Halálozás helye
Pécs

Balogh Sándor I.

Balogh Sándor I.
1745. márc. 19. Kapuvár. SJ 1761. okt. 17. Győr †1810. júl. 13. Győr.
Életrajz

A középiskolát Győrben végezte. 1761–3 között Trencsénbenvolt novícius, majd egy évet Egerben tanított. 1764–6-ban Kassán voltbölcsészhallgató. Utána Kolozsváron, Egerben, Sopronban és Budán tanított.1771-től Bécsben tanult teológiát; amikor a Társaságot feloszlatták, világipappá és Győrben gimnáziumi tanárrá, később ugyanott kanonokká lett. Nagykönyvtára volt, melyet nyilvános használatra hagyományozott.

M
M: Idillion halieuticum. Győr, 1777.
Születési idő
1745-03-19
Születési hely
Kapuvár
Belépés ideje
1761-10-17
Belépés helye
Győr
Halálozás ideje
1810-07-13
Halálozás helye
Győr

Balogh Sándor II.

Balogh Sándor II.
1912. nov. 1. Misefa. SJ 1928. aug. 24. Psz. 1941. júl. 26. †1991. jún. 24. Caracas.
Életrajz
1928–33 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát, valamint befejezte középiskolai tanulmányait. 1934–7 között Bp.-en és Szegeden végezte a filozófiát, mellette segítette a missziós központ munkáját. 1939-ben Innsbruckban kezdte meg teológiai tanulmányait, amelyeket Leuvenben folytatott és Rómában fejezett be. 1943-tól szintén Rómában Szentírást tanult a Biblicumban; 1944-ben Szegeden elvégezte a terciát, majd visszament Rómába. 1949-től a kolumbiai Bogotában a Szentírás professzora. 1953–5 között ismét Rómában tartózkodott, megszerezte doktorátusát. 1956-ban Venezuelába küldték, ahol először Meridában tanított angolt, filozófiát és geológiát, majd 1960–1-ben Maracaibóban szolgált; rövid chilei missziós év következett Valparaisóban 1962-ben. 1963-tól haláláig Caracasban élt, ahol angol és franciat nyelvet, valamint történelmet oktatott.
Ir
Ir: Hetényi Varga 30; MJTN 25; Nemesszeghy E.: Balogh Sándor SJ (1912–1991) ProvH 1. (1991. szeptember) 8; Uő: Balogh Sándor (1912–1991) MJV IV. 241–3; Balogh Sándor. MJN 149.
Születési idő
1912-11-01
Születési hely
Misefa
Belépés ideje
1928-08-24
Papszentelés ideje
1941-07-26
Halálozás ideje
1991-06-24
Halálozás helye
Caracas

Bandian Johann

Bandian Johann
1724. máj. 2. Bécs. Nyelv: német. SJ 1740. okt. 17. Trencsén. Psz. 1753. F. 1758. febr. 2. 4 fog. prof. Krems. †1779. Bécs.
Életrajz
Már elvégezte Bécsben a logikát, amikor belépett a Társaságba. Trencsénben volt novícius és Leobenben tanárképzős. 1744–1746-ban Grazban folytatta bölcseleti tanulmányait. Utána Leobenben, Kremsben és Bécsújhelyen tanított. Grazban matematikát és teológiát tanult 1750–4-ben. Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. Steyrben, Bécsben, Kremsben és Linzben volt lelkipásztori munkában. 1763–7-ben Besztecebányán, 1768–72-ben Budán volt német hitszónok és lelkigyakorlat-vezető. A Társaság feloszlatása Steyrben érte.
M
M: Der […] h. Vincentius Ferrerus. Bécs, 1761.
Ir
Ir: Nom. I. 58; Pe 1102; So I. 871; St 21.
Születési idő
1724-05-02
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1740-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1758-02-02
Fogadalomtétel helye
Krems
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1753
Halálozás ideje
1779
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Bangha Béla

Bangha Béla
1880. nov. 16. Nyitra. Nyelv: magyar. SJ 1895. aug. 14. Nagyszombat. Psz. 1909. okt. 26. Innsbruck. F. 1915. febr. 2. 4 fog. prof. †1940. ápr. 29. Bp.
Életrajz
Tizenöt éves korában Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után az ausztriai St. Andräban és Nagyszombatban fejezte be középiskolai tanulmányait. 1900–3-ban Pozsonyban tanult bölcseletet, ezután Kalocsán volt tanár. A teológiát 1906–10-ben Innsbruckban végezte, itt szentelték pappá 1909-ben. 1911-ben Bp.-re került, igazi apostoli működésének központjába. Ezt csak a harmadik próbaévvel Canterburyben (1914) és római tartózkodással (1923–6) szakította meg, ahová valószínűleg politikai okokból kellett mennie mint a Mária-kongregációk központi titkárának a rendfőnökségen. Elsőrangú szónok, nagy szervező és igen termékeny író volt. Kb. 10 ezer beszédet és előadást tartott. Működését Bp.-en apologetikus beszédsorozataival kezdte az akkor uralkodó liberális-szabadkőműves közvéleménnyel szemben. Nagy szervezőképességével új apostoli életet adott az Urak és az Egyetemisták Mária-kongregációinak. Folyóiratuk, melyet ő szerkesztett, elérte a tízezres példányszámot. 1915-ben megalapította és haláláig szerkesztette a Magyar Kultúra című havi folyóiratot, mely vallásos szellemével, magas nívójú kultúrájával és az egyházat védő beállításával a 20. század első felének keresztény megújulását nagyban előmozdította. Ennek szolgálatában állt az általa szerkesztett négykötetes Katolikus Lexikon is (Bp., 1931–3). Másokkal együttműködve megalapította a Központi Sajtóvállalatot, melynek két katolikus szellemű napilapja lett. Pártolta és előmozdította az egyesületet a szükségkápolnák megnyitására a fővárosban, hogy valahogy pótolják a nagy templomhiányt. Gondja volt a külföldi magyarság sorsára is. Missziós útjain végiglátogatta a magyar kivándorlók észak- és dél-amerikai központjait. Szervezőképességének koronája volt az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítése és megvalósítása Bp.-en. Nagyon termékeny író volt. Halála után harminc kötetben adták ki a II. világháború alatt összegyűjtött munkáit (1941–4). Halála évében jelent meg a Világhódító kereszténység című műve, mely legjobban jellemzi apostoli működésének lelkiségét és szellemét.
M
M: A legszebb virág és ápolása. Pozsony, 1903; Segítsünk magunkon. H. n., 1904; Rejtett kincsesbánya. Szombathely, 1905; Modern vallásfogalmak. Bp., 1905; Jellemrajzok. Kalocsa, 1909; Krisztus és a modern társadalom. Kalocsa, 1910; Mi a kongregáció? Kalocsa, 1911; A XX. század Krisztus problémája. Kalocsa, 1912; A kereszténység és a zsidók. Kalocsa, 1912; Jézus istenségének bizonyítékai. Kalocsa, 1912; A zsidó sajtó a kereszténység ellen. [Kálvintéri néven] Kalocsa, 1912; Krisztus és a modern társadalom. Kalocsa, 1912; Sajtótöredékek. 1–3 k. Kalocsa, 1912–1914; Jézus Szívének nagy ígérete. Kalocsa, 1913; Konferencia beszédek. Nagyvárad, 1914; Örök remények. Bp., 1915; Hitéleti szervezkedésünk és a Mária-kongregáció. Bp., 1915; Van-e túlvilág? Bp., 1916; Krisztus és az egyház. Bp., 1916; Világrend és az Isten. Bp., 1916; Az ész tanúsága az Isten mellett. Bp., 1916; Mekkora kincs a mi katolikus hitünk. Bp., 1916; Apróhirdetés. Bp., 1917; Keresztény és vörös szocializmus. Bp., 1919; Szent István és a kereszténység Magyarországon. Bp., 1920; Imakönyv a művelt közönség számára. Bp., 1920; Lola naplója és egyéb elbeszélések. [Szerafini Blanka néven.] Bp., 1920; Mi a kongregáció? Bp., 1920; Elmélkedések a keresztény hitélet alapigazságairól. Bp., 1920; Imakönyv. Bp., 1920; Magyarország ujjáépítése és a kereszténység. Bp., 1920; Nagy kérdések útján. Bp., 1922; Istenhit és istentagadás. Bp., 1923; A katolikus Egyház krisztusi eredete. Bp., 1923; Amerikai missziós körutam. Bp., 1923; Pázmány szelleme és a katolikus irodalom. Bp., 1923; Házasság és gyermekáldás a keresztény morál szempontjából. Bp., 1923; A katolicizmus fellegvárai. Bp., 1923; A magyar katolikus sajtó kérdése. H. n., é. n.; Útmutatás a hitvédő irodalomban. Bp., é. n.; Római levelek. Bp., 1924; Római úti kalauz. Bp., 1925; Das zeitgemasse Laienapostolat und marianische Kongregationen. München–Rom, 1925; Cathechismuis parvae Congregationis Mariae. Roma, 1925; De modo sodales ad apostolatum inducendi. Roma, 1925; Little catechism of the sodality of our Lady. Roma, 1925; Handbuch für die Leiter der Mar. Kongr. Innsbruck, 1926; Ének Krisztus-királyról. Bp., 1926; Az apostolkodás rövid kézikönyve. Bp., 1927; Házasság és válás. Bp., 1927; A mózesi teremtéstörténet hat napja. Bp., 1927; Gondolkodás-e a szabad gondolkozás? Bp., 1927; A jezsuita rend és ellenségei. Bp., 1928; Lelkigyakorlatos konferencia a pécsi egyetemen. Pécs, 1928; Ó, ha hinni tudnék! Bp., 1928; Guadelupe. Mexikói regény. Bp., é. n.; A gyermek és a házasság. Bp., 1929; Mária. Bp., 1929; Az oltár titka. Bp., 1930; Amerikai missziós körutam. Bp., 1930; Requiem. Vallásos színkép. (Kézirat gyanánt.) Bp., 1930; Vallási harc – vagy felekezeti versengés? Klny. Bp., 1930; Türelem és türelem. [Incze István néven.] Bp., 1930; Protestáns vagy katolikus? [Incze István néven.] Bp., 1930; A másik. Elbeszélések. [Szerafini Blanka néven.] Bp., 1931; Katolikus Lexikon I–IV. Bp., 1931–1933; Modern természettudósok a vallásról [dr. Balogh György néven.] Bp., 1931; Mentsük meg a magyar családot. Bp., 1931; Három beszédvázlat a karitászról. Bp., 1931; Van-e túlvilág? Bp., 1931; Az ólombetűk csatája. Allegorikus színkép. [Incze István néven.] Bp., 1932; Fái Fáy Dávid. Missziós játék öt felvonásban. [Incze István néven.] Bp., 1932; Barátainak a Jézustársaság. [Név nélkül.] Bp., 1933; Katolicizmus és zsidóság. Vallástörténeti előadások. Bp., 1933; A mi erőnk: a mi sajtónk! Bp., 1933; Beszédvázlatok a családvédelmi triduumra. [Több szerzővel közösen.] Bp., 1934; Római úti kalauz a magyar közönség számára. [Artner Edgárral közösen.] Bp., 1934; Klarung in der Judenfrage. Bécs–Lipcse, 1934; Örök élet igéi. 4. k. Bp., 1934–9; Dél keresztje alatt. Bp., 1934; Hitvédelem. Előadások. Bp., 1935; Pontiola. Bibliai színmű. [Peregrinus néven.] Bp., 1935; Róma lelke. Bp., 1936. A jóvátétel. Egyfelvonásos színmű a sajtó világából. [Pálos István néven.] Bp., 1936; A maszlag. [Porzó Jenő néven.] Bp., 1936; Welt und Überwelt. Innsbruck, 1937; Anyaggyűjtemény az 1937/38. munkaévben rendezendő kultúrelőadásokra. Bp., 1937; Az ősegyház. [Borbély Istvánnal közösen.] Bp., 1937; Életünk élete. Bp., 1937; Magyar jezsuiták Pombal börtönében. Bp., 1937; XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus himnusza. Bp., 1937; A keresztény Egyház története. I–VIII. [Ijjas Antallal közösen.] Bp., 1937–1941; „Napkelet és Napnyugat”. Élő szellemek hódolata az oltáriszentség előtt. Bp., 1938; Az Eucharistia. Az Oltáriszentség tanának hittani és erkölcsi tartalma. Bp., 1938; De momento actionis propagandisticae contra atheismum. Bp., 1938; De necessitate actionis propagandisticae et defensivae in Societate Jesu. Bp., 1938; Welt und Überwelt. Das ewige Reich im Kampf der Zeit. Innsbruck, 1938; Allocutiones Eucharisticae. Bp., 1938; Qua ratione actio defensiva ac propagativa in Socitate Jesu instituenda sit. Bp., 1938; Vivo denia vivo. Bp., 1938; Weltschuldigung an den eucharistischen König in Budapest. Saarbrücken, 1938; Béke veletek! Szentbeszédek. Bp., 1939; Il naturale ed il soprannaturale nell’epoca presente. Torino–Roma, 1939; Svijet i nadsvijet. Zagreb, 1939; Swiat i zaswiaty. Warszawa, 1939; Szent István országa és a mai Magyarország. [Név nélkül.] Bp., 1939; Képek a Jézus Társasága történetéből. Bp., 1940; Világnézeti válaszok. Korszerű vallási kérdések és ellenvetések megvilágítása. Bp., 1940; Csődöt mondott-e a kereszténység. Bp., 1940; Világhódító kereszténység. Bp., 1940; Az Egyház krisztusi gondolata. Bp., 1940; Összegyűjtött munkái. 30 k. Bp., 1941–44; Részletek vallomásaiból. KMJ I. 194–205.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 21.525; F-V 6–9; Gu II. 222 1269; LKKOS 53–4; MJTN 25; MKL I. 589–90; Petrik 1901–10/I, 1911–20/I; Po III/1 1065–91; Tóth 7–8; ÚMÉL I. 379; Katona J.: Katolikus értékeink: Bangha Béla. Korunk Szava 7. (1937) 231–2; Wimmer A.: Szent Pál és nagy követője: Bangha Béla. Utunk 6. (1939–40) 10; Bangha Béla a nagy sajtóapostol 1880–1940. Bp., 1940; Nyisztor Z.: Bangha Béla élete és műve. Bp., 1941; Gyenis A.: Bangha Béla, 1880–1940. Száz jezsuita arcél. III. 448–57; Ahonnan Bangha Béla elindult […] Kalocsai Kollégium 56. 1941. március. 42–5; Gergely J.: Bangha Béla és a harcos katolicizmus. Világosság 15. (1974) 201–32; Uő: Bangha Béla (1880–1940). Főpapok, főpásztorok, főrabbik. Bp., 2004, 130–62; Morel Gy.: Bangha Béla életműve. A „Világhódító kereszténység” mai szemmel. Kat Szle (1980) 199–214; Bangha Béla (1880–1940). KMJ I. 171–98; Nemeshegyi P.: Megemlékezés P. Bangháról. Távlatok 8. (1998) 666–73; Szolnoky E.: A Páter. Bangha Béla a katolikus sajtó szolgálatában. Győr, 1998; András I.: Páter Bangha Béla és Magyarország újjáépítésének víziója. Távlatok (1999) 594–604; Gárdonyi M.: Az antiszemitizmus funkciója Prohászka Ottokár és Bangha Béla társadalom- és egyházképében. A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk. Molnár J. Bp., 2005. 193–204; Szilágyi Cs.: Bangha Béla, a sajtóapostol. Múlt és jövő. A magyar jezsuiták 100 éve és ami abból következik. Bp., 2010. 51–65; Molnár A.–Szabó F.: Bangha Béla SJ emlékezete. Bp., 2010.
Születési idő
1880-11-16
Születési hely
Nyitra
Belépés ideje
1895-08-14
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1915-02-02
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1909-10-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1940-04-29
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Banicz Lajos

Banicz Lajos
1914. febr. 3. Nagykapornak. SJ 1935. júl. 30. Psz. 1946. júl. 26. †1976. febr. 20. Bp.
Életrajz
A kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1935–8 között a zugligeti Manrézában novícius, majd retorikus. 1939-ben Bp.-en kezdte meg filozófiai tanulmányait, amelyeket a következő két évben Kassán folytatott. 1942–3 között Kalocsán szakaszfelügyelő, 1944–7 között Szegeden teológiát tanult. 1948-ban a Manrézában töltötte a terciát. 1949–50 között Szegeden lelkész és misszionárius, szemináriumi előadó volt. A szétszóratásban először Zsámbokon kántor, majd 1951–2-ben Bábonmegyeren lelkész. 1952–75 között sok helyen falusi kántor; 1975–6-ban nyugdíjasként lelkipásztori kisegítő.
Ir
Ir: MJTN 25–6; †Banicz Lajos S. J. (1914–1976). Cor Unum 132. (1976. március) 1; Kenéz Gy.: Banicz Lajos (1914–1976). Barátaink Levelei 1976. április 28. 7–9; Holovics F.: Banicz Lajos (1914–1976). Barátaink Levelei 1976. április 28. 9; Kollár F.: Banicz Lajosról. Barátaink Levelei 1976. április 28. 10–1; Bálint J.: Emlékezés Banicz Lajosra. Barátaink Levelei 1976. április 28. 11–3; Tamás J.: Emlékezés Banicz Lajosra. Barátaink Levelei 1976. április 28. 14–5; P. Banicz Lajos SJ (1914–1976). Anima Una 59. (1976. szeptember) 3–8; P. Banicz Lajos SJ (1914–1976) Szolgálat 34. (1977. Péter-Pál) 99–100; P. Banicz Lajos (1914–1976) MJV IV. 243–5; Miklósházy 23.
Születési idő
1914-02-03
Születési hely
Nagykapornak
Belépés ideje
1935-07-30
Papszentelés ideje
1946-07-26
Halálozás ideje
1976-02-20
Halálozás helye
Bp

Bánky János

Bánky János
1630. márc. 6. Nagyszombat. SJ 1651. ápr. 25. Bécs. Psz. 1662. Nagyszombat, F. 1668. aug. 15. 4 fog. prof. Kassa. †1684. márc. 5. Nagyszombat.
Életrajz
Újoncéveit Bécsben végezte, majd egy-egy évig grammatikát tanított Győrben és Pozsonyban. 1655–7 között Bécsben bölcseletet tanult. 1658-ban Nagyszombatban grammatikát tanított, majd elvégezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1662-ben. Képzését 1664-ben a harmadik próbaévvel fejezte be. 1665-től Nagyszombatban internátusvezető volt. 1666-tól Kassán hat évig bölcseletet és kazuisztikát, 1673-tól Nagyszombatban Szentírást tanított és szemináriumi régens volt. Utolsó éveiben 1676–80 között Kassán, 1681–4-ben Nagyszombatban rektorként működött.
Ir
Ir: Kazy 291; Nom. I. 59; Po Magyar 755.
Születési idő
1630-03-06
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1651-04-25
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1668-08-15
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1662
Papszentelés helye
Nagyszombat,
Halálozás ideje
1684-03-05
Halálozás helye
Nagyszombat

Bányai Sámuel

Bányai Sámuel
1566. szept. Mo. Nyelv: magyar. SJ 1594. aug. Brünn. Psz. 1603. †1604. okt. 9. Kolozsvár.
Életrajz
1597-ben Gyulafehérváron grammatikát tanított, 1598–1601-ben Kolozsváron bölcseletet tanult és tanított, 1602–3-ban Grazban végzett teológiát. Vágsellyén volt misszionárius és Kolozsváron halt meg.
Ir
Ir: CPA I. 625.
Születési idő
1566-09-0
Születési hely
Mo
Belépés ideje
1594-08-0
Belépés helye
Brünn
Papszentelés ideje
1603
Halálozás ideje
1604-10-09
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Bányik Ignác

Bányik Ignác
1850. ápr. 18. Kalocsa. Nyelv: magyar. SJ 1865. aug. 23. Nagyszombat. Psz. 1879. F. 1883. aug. 15. 4 fog. prof. †1911. febr. 15. Kalocsa.
Életrajz
A középiskolát szülővárosában, Kalocsán végezte. Nagyszombatban volt novícius, majd két évig az ausztriai St. Andräban tanult. 1870–3 között Kalocsán grammatikát tanított. A hároméves bölcseleti kurzust Pozsonyban végezte, a teológia első két évét 1877–8-ban Innsbruckban, a harmadikat Leuvenben és a negyediket Pozsonyban privát tanulta. 1879-ben szentelték pappá. 1882-ben St. Andräban volt a harmadik probációban. Két év kalocsai tanárkodás után 1884–9-ben Bécsben a tartományfőnök helyettese volt. 1890-től haláláig – egy év megszakítással 1904-ben Nagyszombatban mint magyar hitszónok – Kalocsán tanított főleg latint és görögöt. Néhány vallásos tárgyú könyvet írt.
M
M: B. Petr. Canisii Catechismus graeco-latinus. Kalocsa, 1883; Katholikus oktató és imádságos könyv. Bp., 1884; Jézus édes Szíve. Bp., 1888; A barátkozás. Kalocsa, 1891; Kosztka szent Szaniszló élete. Bp., 1893.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 12.405; Gu II. 288; MJTN 26; MKL I. 596; Petrik 1886–1900, 1901–10/I; Szi I. 536; Tóth 8–9; Bányik Ignác SJ. Főgimnáziumi tanár (1850–1911). A Kalocsai Jézustársasági Érseki Gimnázium Értesítője (1911) 91–2; Bányik Ignác. Kalocsai Kollégium 8. (1996) 21.
Születési idő
1850-04-18
Születési hely
Kalocsa
Belépés ideje
1865-08-23
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1883-08-15
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1879
Halálozás ideje
1911-02-15
Halálozás helye
Kalocsa
Beszélt nyelvek
magyar