Balogh Sándor II.

1928–33 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát, valamint befejezte középiskolai tanulmányait. 1934–7 között Bp.-en és Szegeden végezte a filozófiát, mellette segítette a missziós központ munkáját. 1939-ben Innsbruckban kezdte meg teológiai tanulmányait, amelyeket Leuvenben folytatott és Rómában fejezett be. 1943-tól szintén Rómában Szentírást tanult a Biblicumban; 1944-ben Szegeden elvégezte a terciát, majd visszament Rómába. 1949-től a kolumbiai Bogotában a Szentírás professzora. 1953–5 között ismét Rómában tartózkodott, megszerezte doktorátusát. 1956-ban Venezuelába küldték, ahol először Meridában tanított angolt, filozófiát és geológiát, majd 1960–1-ben Maracaibóban szolgált; rövid chilei missziós év következett Valparaisóban 1962-ben. 1963-tól haláláig Caracasban élt, ahol angol és franciat nyelvet, valamint történelmet oktatott.