421 – 440 / 1554 megjelenítése

Gulyás X. Ferenc

Gulyás X. Ferenc
1856. febr. 19. Érsekújvár. Nyelv: magyar. SJ 1877. márc. 16. Nagyszombat. Psz. 1888. Innsbruck. F. 1895. febr. 2. C. sp. Kalocsa. †1931. nov. 26. Bp.
Életrajz
A középiskolát Érsekújváron és mint papnövendék a szatmárnémeti szemináriumban végezte. 1877-ben Nagyszombatban lépett be a Társaságba, ahol újoncidejét és a retorikai tanulmányokat végezte. 1881-től két évig Pozsonyban bölcseletet tanult. Utána Kalocsán három évig internátusi nevelő, majd tanár volt. 1887-től három évig Innsbruckban teológiát tanult. 1888-ban szentelték pappá. 1890-ben Szatmárnémetiben nevelő volt, Kalocsán kezdett tanulni az államvizsgára. 1892-ben harmadik próbaévét végezte, majd Szatmárnémetiben lett ünnepi hitszónok. 1894-től Kalocsán négy évig adminisztratív feladatokat látott el, majd az államvizsgára készült Bp.-en. 1910–8 között Kalocsán tanított főleg magyar, latin és görög nyelvet. 1919–21 között Nagykapornakon élt. 1922–5-ben Pécsett görög nyelvet, 1926-tól haláláig Kalocsán ugyanazt, valamint latin és magyar nyelvet tanított.
M
M: Batrachomyomachia, Békaegérharc. Kalocsa, 1903. Rosty Kálmán hármas örömünnepe. Kalocsa, 1904.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 18.676; Gu XI. 574–5; JTÉ 1940, 326; MJTN 80–1; MKL IV. 250; Petrik 1901–1910/I; Gulyás Ferenc. Kalocsai Kollégium 45. (1932. február) 4–6; Nagyfalussy L.: Gulyás Ferenc SJ (1856. február 19. – 1931. november 25.) A kalocsai Jézus Társasági Érseki Gimnázium Értesítője 1931/32. 12–4.
Születési idő
1856-02-19
Születési hely
Érsekújvár
Belépés ideje
1877-03-16
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1895-02-02
Fogadalomtétel helye
Kalocsa
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1888
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1931-11-26
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Gusits Miklós

Gusits Miklós
1659. ápr. 10. Árva. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1678. okt. 25. Bécs. Psz. 1691. Nagyszombat. F. 1696. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1708. ápr. 1. Kassa.
Életrajz
Árva megyéből származott, és Nagyszombatból lépett be a bécsi újoncházba. A kétéves próbaidő után Leobenbe került a tanárképzőbe. 1682-től két évig Nagyszombatban, egy évig Grazban végezte a bölcseletet. Utána egy-egy évig Pozsonyban, Trencsénben és Sopronban tanított középiskolában. A teológiát is két helyen tanulta, Grazban és Nagyszombatban (1688–91). Az utolsó évben szentelték pappá. Utána ugyanott egy-egy évig retorikát és etikát tanított. 1694-ben Judenburgban végezte a harmadik probációt, majd egy évig hitszónok volt Székesfehérváron. Onnan Nagyszombatba került, ahol először előadta a hároméves bölcseleti kurzust, majd két évig kontroverziát tanított. Ötéves ottléte alatt magyar hitszónokként is működött. 1701-ben Kassára került, ahol haláláig a kazuisztika tanára és a nemesi konviktus igazgatója volt. Történeti tárgyú könyveket írt Badeni Lajosról és a nagyszombati iskoláról, valamint kiadta Justus Lipsius Monita és Exempla politica című műveit.
GY
M
M: Ludi bellici Serenissimi Principis Ludovici Badensis. Nagyszombat, 1692; Secundum aetatis saeculum Tyrnaviensis […] scholae. Nagyszombat, 1697; Suspiria coronatorum capitum. Nagyszombat, 1698; Justi Lipsii Monita et Exempla Politica. Nagyszombat, 1698.
Ir
Ir: MKL IV. 257; Nom. I. 482; RMK II. 1717, 1898, 1934; So III. 1959; St 114; Szi III. 1557.
Születési idő
1659-04-10
Születési hely
Árva
Belépés ideje
1678-10-25
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1696-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1691
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1708-04-01
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
szlovák

Gyalogi János

Gyalogi János
1686. jan. 6. Gyöngyös. Nyelv: magyar. SJ 1701. okt. 28. Trencsén. Psz. 1713. Nagyszombat. F. 1719. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1761. máj. 29. Buda.
Életrajz
Szülővárosából, Gyöngyösről lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után egy évig Kőszegen grammatikát tanított. 1705–7 között Nagyszombatban végezte a bölcseletet. Utána két évig újra Kőszegen tanított, majd visszakerült Nagyszombatba a teológiai tanulmányokra. Ott szentelték pappá 1713-ban. A következő évben Besztercebányán volt harmadik probációban. Papi működését Kolozsváron kezdte középiskolai tanárként. 1716–7-ben Marosvásárhelyen már hitszónok volt. 1718–20-ban Kolozsváron logikát, majd matematikát tanított. 1721–4-ben Marosvásárhelyen hitszónok, 1725-ben Székelyudvarhelyen házfőnök és plébános volt. 1726–7-ben Nagyszombatban, a következő két évben Kolozsváron vezette a szemináriumot, és hitszónok volt. 1730–6-ban Nagyszombatban hitszónokként és népmisszionáriusként működött. 1737-ben Marosvásárhelyen ellátta a házfőnöki és a plébánosi hivatalt, és vezette az építkezést. 1738–40-ben Székelyudvarhelyen, 1741-ben Szatmárnémetiben volt házfőnök és plébános. Ettől kezdve évenként változtatta állomáshelyét. Fő feladata volt a hitszónoklat Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Egerben, Budán és Pécsett. 1747–51-ben Kolozsváron, 1752–5-ben Kassán és 1756–60-ban újra Székelyudvarhelyen a házak lelkiatyja és hitszónok volt. Budán halt meg.
Mintegy negyven éven keresztül prédikált és lelkipásztori munkát végzett. A korban sokásos gyakorlattal ellentétben szentbeszédeiből alig jelent meg valami nyomtatásban. Ő maga huszonkét kéziratos kötetről beszél. Igényes szónok lehetett. Erről tanúskodik Opusculum orthographicum című műve is. Idősebb korában magyarra fordította Csete István SJ hatvanhét szentbeszédét Nagy Asszonyról, magyar szentekről címmel.
M
M: Prima Societatis Jesu Claudiopolitana sudore et sanguine secunda et faecunda. Kolozsvár, 1715; Corona Joannaea. Kolozsvár, 1715; Iter ad templum honoris. Nagyszeben, 1719; Teophili Romano-Catholici Hungari in Psalmos. Nagyszombat, 1726; Dei amatoris Romano-Catholici […] Nagyszombat, 1726; Keresztes Vitéz, avagy […] Vár-Hegyi Keresztes Márton úrnak halotti dicsérete. Nagyszombat, 1730; Opusculum orthographicum de ratione recte scribendi et pronuntiandi. Nagyszombat, 1730; Halotti prédikátzió (Bornemisza János). Kolozsvár, 1747; Ad tumulum Pyladis (Fitter Ádám SJ). Nagyszombat, 1749; Emblemata et variae inscriptiones. Kolozsvár, 1750; De arte diu vivendi. Kassa, 1753. [Csete István SJ:] Nagy Asszonról, magyar szentekről […] jeles prédikátziók. Kassa, 1754.
Ir
Ir: DHCJ II. 1860; MAMŰL III. 373; MKL IV. 263; Nom. I. 484; Pe 562; Petrik 1712–1860/II; Po III/2 8506–9; Po Magyar 909–12; So III. 1980; St 115; Szi IV. 1; ÚMÉL II. 1146; Némethy L.: Gyalogi János. Új Magyar Sion 10. (1879) 102–12; Gyalogi János (1686–1761). KJKT 67–8; Velics III. 65, 74–8; Gyalogi János. Batthyáneum 17. (1911) 130–1; Bangha 164; Biró V.: Gyalogi János, 1686–1761. Erdélyi katolikus nagyok. Kolozsvár, 1941. 105–6; Ritter M.: Gyalogi János ismeretlen latin versei az egri főegyházmegyei könyvtárban. Vigilia 30. (1965) 63–4; Varga I.: A II. Rákóczi Ferenc tiszteletére emelt kolozsvári diadalkapuról. Vigilia 41. (1976) 691–6 (Gyalogi János kézirattöredékéből); Knapp É.: Egy ismeretlen irodalomelméleti munka a XVIII. század első feléből: Gyalogi János De eloquentia sacra (1750). Religio, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban. Debrecen, 2004, 227–62.
Születési idő
1686-01-06
Születési hely
Gyöngyös
Belépés ideje
1701-10-28
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1719-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1713
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1761-05-29
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
magyar

Gyenis András

Gyenis András
1901. nov. 26. Tamási. Nyelv: magyar. SJ 1918. júl. 30. Nagyszombat. Psz. 1931. júl. 26. Innsbruck. F. 1935. febr. 2. C. sp. Bp. †1965. okt. 1. Bp.
Életrajz
Középiskolába a hatodik osztályig Pécsett és Kalocsán járt. Próbaéveit Nagyszombatban, a gimnázium utolsó két évét Kalocsán végezte. 1923–5-ben Szegeden tanult bölcseletet. Pécsett három évig magyart, latint és földrajzot tanított. 1929-ben Innsbruckba került teológiára, ahol 1931-ben pappá szentelték. A harmadik próbaévet a belgiumi Drongenben végezte. 1935-től Bp.-en dolgozott és néhány évig az iparosok kongregációjának volt a vezetője. Fő munkaterülete a Társaság története lett, levéltárosi, kutatói, írói és szervezési területen. Kilenc kisebb-nagyobb művet írt, és több sorozatot adott ki. Ismert volt a Száz jezsuita arcél és a Jezsuita történeti Évkönyv három-három kötete; a Kiadványok a Jézus Társasága történetéből harminckét füzete és a hat kötet Források. 1946-tól a rendi újoncok latin- és görögtanára a Manrézában. A feloszlatás után eleinte egy csepeli csőgyárban dolgozott. A nehéz munkában azonban egészsége tönkrement. Egy ideig sekrestyés volt, majd fordításokból próbált megélni. 1965 őszén a bp.-i Széher úti kórházban halt meg.
M
M: A pálos rend múltjából. Kalocsa, 1930; Magyarok Zambézi őserdeiben. Bp., 1930; Loyolai Szent Ignác visszaemlékezései. Bp., 1934; A Bollandisták Társasága. Bp., 1935; Generálisok; P. Roothaan János Fülöp, Jézustársasága 21. generálisa. Bp., 1936; Loyolai Szent Ignác és életműve. Bp., 1937; Krisztus munkása. Imádságoskönyv. Bp., 1938; A hitvédők fejedelme. Bp., 1941; A jezsuita rend hazánkban. Rákospalota, 1941; Régi magyar jezsuita rendházak. Bp., 1941; Száz jezsuita arcél. 3 k. Bp., 1941; Egyszerűség ösvénye. Bp., 1941; Hittel és tudással. Bp., 1942; Jezsuita történeti évkönyv. 3 k. Bp., 1940–42; Jezsuita ünnepek. Rákospalota, 1941; Jézus seregében. Rákospalota, 1941; A Mester nyomában. Gondolatok az egyházi pályáról. Rákospalota, 1941; P. Velics László S. J. visszaemlékezései 1851–1923. Bp., 1942; P. Csákányi Imre SJ tanárképző oktatásai 1695-ből. Bp., 1942; Apostoli távlatok. Rákospalota, 1943; A nagy király diadala. Dráma. Rákospalota, 1944; Madura hős apostola. Bp., 1946; Egyszerűség és jóság varázsa. Bp., 1946; Brito Szent János Madura hithirdető vértanuja. Bp., 1947.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 30.354; F-V 13–4; Gu XI. 735–7; MJTN 81; MKL IV. 278; Pálos 172; Tóth 18; ÚMÉL II. 1159–60; Gyenis András ajánlása. A Szent István Akadémia tagajánlásai. Bp., 1944. 10–3; Holovics F.: Gyenis András. Levél Barátomnak 1965. október 19. 9–10; Tüll A.: Gyenis András SJ (1901–1965) Anima Una VIII. 4. (1965. december) 6–8; Miklósházy 31.
Születési idő
1901-11-26
Születési hely
Tamási
Belépés ideje
1918-07-30
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1935-02-02
Fogadalomtétel helye
Bp
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1931-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1965-10-01
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Győrvári (Gujgiczer) Imre

Győrvári (Gujgiczer) Imre, testvér
1899. nov. 30. Kemeneshőgyész. SJ 1920. aug. 14. Szeged. F. 1930. aug. 15. Bp. †1970. aug. 25. Pannonhalma.
Életrajz
A noviciátust Szegeden kezdte, majd Érden fejezte be. 1921–6 között Pécsett, 1926–8 között Kalocsán volt ebédlős. 1928–30 között Szegeden volt portás. 1930 és 1932 között a pesti rendházban ebédlős, sekrestyés és pincemester. 1932–3-ban Kalocsán, 1933–40 között Szegeden, 1940–42-ben Kalocsán, 1944-ben a pesti rendházban, 1944–50 között Szegeden volt ebédlős. 1950 nyarán a pesti rendházból internálták Homokra, ősszel pedig hazatért családjához Mersevátra, ahol a háztáji gazdaságban dolgozott. 1951-től Hódmezővásárhelyen volt portás, majd a jánoshidai szociális otthonban kertész és mosodás. 1952-től a pannonhalmi szociális otthonban volt ebédlős, kertész, majd gondozott.
Ir
Ir: Pálos 172; MJTN 81–2; Holovics F.: Győrvári Imre testvér (1899–1970) Levél Barátomnak. 1970. szeptember 2. 11–2; Tüll A.: Győrvári Imre S. J. 1899–1970. Cor Unum 112. (1970) 3–4; F. Győrvári Imre (1899–1970) MJV III. 68–70; Miklósházy 31.
Születési idő
1899-11-30
Születési hely
Kemeneshőgyész
Belépés ideje
1920-08-14
Belépés helye
Szeged
Fogadalomtétel ideje
1930-08-15
Fogadalomtétel helye
Bp
Halálozás ideje
1970-08-25
Halálozás helye
Pannonhalma

Gyulai Sándor

Gyulai Sándor
1923. márc. 15. Sárospatak. SJ 1941. aug. 14. Bp. Psz. 1951. okt. 21. Szeged. F. 1980. ápr. 22. †1998. okt. 17. Szeged.
Életrajz
1941-ben kezdte meg noviciátusát a zugligeti Manrézában, de fél év múlva megbetegedett. Csak 1944-ben tudta Kassán elkezdeni a filozófiát, de a háború miatt visszatért a Manrézába, majd Hódmezővásárhelyen és Szegeden folytatta tanulmányait, azonban újból megbetegedett: Bp.-en, Pécsett, Gyöngyösön kezelték, 1949-ben tért vissza tanulmányaihoz Szegedre. A szétszóratás után a csanádi egyházmegyei szemináriumba vették fel, ahol 1952-ben fejezte be tanulmányat, közben pappá szentelték. 1952–6 között Deszken, újból a betegségével birkózva volt káplán. 1956–8 között Kaszaperen kisegített. 1958-tól deszki plébános volt. 1974-től a szegedi Szent József-templomban kisegített, majd nyugdíjazták és Pannonhalmára küldték, ahol 1979–83-ig lakott. 1983-ban újból Szegedre költözött, a püspöki hivatal gazdasági ügyeiben segített, a főiskolán logikát tanított és az egyházmegyei szeretetotthonban misézett.
Ir
Ir: MJTN 82; Gyulai S.: Nehéz évtizedek emlékei. ÜJV 305–21; P. Gyulai Sándor SJ (1923. márc. 15. – 1998. okt. 17.) ProvH 58–59. (1998) 20–3; Miklósházy 31.
Születési idő
1923-03-15
Születési hely
Sárospatak
Belépés ideje
1941-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1980-04-22
Papszentelés ideje
1951-10-21
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1998-10-17
Halálozás helye
Szeged

Gyurcsák István (Ignác?)

Gyurcsák István (Ignác?)
1742. márc. 29. Zubrica. Nyelv: szlovák. SJ 1762. okt. 28. Trencsén. Psz. 1772. Nagyszombat. †1799. szept. 26. Besztercebánya.
Életrajz
A bölcseleti tanulmányok elvégzése után Nagyszombatból lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után két évig ugyanott tanított a középiskolában. 1767-ben Nagyszombatban matematikát tanult. Utána egy-egy évig Kőszegen és Budán tanított. 1770-től a feloszlatásig teológiát végzett Nagyszombatban. Ott szentelték pappá 1772-ben. A Társaság feloszlatása után világi pap lett. Nagyszombatban tanított retorikát. 1776-ban latin költeménnyel üdvözölte az akkor alapított besztercebányai egyházmegye első püspökét, Berchtoldt Ferencet.
H
M
M: Carmen […], quod Francisco Berchtoldt […] primo episcopo Neostadiensi […] obtulit. Nagyszombat, 1776.
Ir
Ir: MKL IV. 429; Nom. I. 486; Pe 1562; Petrik 1712–1860/II; So III. 1982; St 115; Szi IV. 164.
Születési idő
1742-03-29
Születési hely
Zubrica
Belépés ideje
1762-10-28
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1772
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1799-09-26
Halálozás helye
Besztercebánya
Beszélt nyelvek
szlovák

Habdelić Juraj

Habdelić Juraj
1609. ápr. 17. Turopolja. Nyelv: horvát. SJ 1630. okt. 19. Leoben. Psz. 1643. Nagyszombat. F. 1648. szept. 8. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1678. nov. 27. Zágráb.
Életrajz
1630-ban Leobenben lépett be a Társaságba. 1633–5 között Grazban végezte a bölcseletet. Utána egy-egy évig Fiuméban, Varasdon, Zágrábban és újra Varasdon grammatikát tanított. 1640–3 között Nagyszombatban tanulta a teológiát. 1643-ban szentelték pappá. Utána egy évig Varasdon grammatikát tanított, majd Judenburgban elvégezte a harmadik próbaévet. 1646–7-ben Varasdon retorikatanár volt. 1648-ban logikát tanított Nagyszombatban. A következő évben betegen Zágrábban tartózkodott. 1650–2 között Varasdon volt házfőnök és iskolaigazgató. 1653–77 között Zágrábban tartózkodott. Volt vasárnapi hitszónok és a szeminárium igazgatója. 1654–7-ben a rektori tisztséget töltötte be. Továbbra is ott maradt, és irányította a szemináriumot, de a lelkipásztorkodásban is részt vett. 1663–6 között újra rektor volt. Sokat dolgozott azon, hogy a kollégium megkapja az egyetemi rangot, ami 1669-ben megtörtént. 1678-ban Varasdon volt a szeminárium irányítója, amikor Zágrábban meghalt.
Habdelić nagy szerepet játszott abban, hogy a horvát nyelvben a 17. században folyt vita kapcsán a három dialektus egyesítésekor a „kaj” jusson diadalra. Ebben Ádám eredeti bűnéről írt könyve volt a legnagyobb hatással.
M
M: Zerczalo Marianszko. Graz, 1662; Dictionar, ili rechi szlovenszko. Graz, 1670; Prvi otca nahega Adama grieh. Graz, 1674; Syllabus vocabulorum. Zágráb, 1726.
Ir
Ir: CPA II. 608; DHCJ II. 1862–3; LKKOS 432–3; Po III/2 8512–8534; Po Magyar 913–30; So IV. 5–6.
Születési idő
1609-04-17
Születési hely
Turopolja
Belépés ideje
1630-10-19
Belépés helye
Leoben
Fogadalomtétel ideje
1648-09-08
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1643
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1678-11-27
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
horvát

Häffel Johann

Häffel Johann
1641. máj. 18. Bécs. Nyelv: német. SJ 1660. okt. 13. Bécs. Psz. 1673. Graz. F. 1678. febr. 2. 4 fog. prof. Besztercebánya. †1705. júl. 3. Besztercebánya.
Életrajz
Szülővárosában, Bécsben lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. Utána Grazban 1664–6 között bölcseletet tanult, 1667–8-ban pedig a középiskolában tanított, és a színielőadások felelőse volt. A következő évben Klagenfurtban a humaniorákat tanította. 1670–3-ban Grazban végezte a teológiát, ahol pappá szentelték. Utána ugyanott egy évig retorikát tanított. 1675-ben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. A következő évben Besztercebányán házgondnok, 1677–81 között házfőnök volt. 1682-ben a bécsi professzusház gondnoka lett. 1683–4-ben a traunkicheni rendházat vezette, majd 1685–8-ig Sopronban volt rektor. 1689–94-ben a tartományfőnök helyetteseként működött. 1695-től mint házfőnök, 1701-től haláláig Besztercebányán mint első rektor dolgozott.
M
M: Hypotyposes Graecenses Carmine heroico. Graz, 1674.
Ir
Ir: MKL IV. 705; Nom. I. 490–1; So IV. 18; St 117.
Születési idő
1641-05-18
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1660-10-13
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1678-02-02
Fogadalomtétel helye
Besztercebánya
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1673
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1705-07-03
Halálozás helye
Besztercebánya
Beszélt nyelvek
német

Haider Josef

Haider Josef
1689. nov. 22. Bécs. Nyelv: német. SJ 1704. nov. 25. Bécs. Psz. 1718. Nagyszombat. F. 1721. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1738. márc. 22. Linz.
Életrajz
Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után elvégezte a tanárképzőt. 1708–10 között Grazban bölcseletet tanult. 1711–13-ban Bécsben és a következő évben Leobenben tanított a középiskolában. A teológiai tanulmányok végzésére 1715–8 között Nagyszombatba került, ott szentelték pappá 1718-ban. A következő évben Judenburgban volt a harmadik probációban. 1720–21-ben Bécsben a héber nyelvet tanította. 1722-ben Budán logikát, a következő évben fizikát és metafizikát adott elő. 1724–5-ben Bécsben hébert tanított, utána 1730-ig vasárnapi és ünnepi szónok volt. 1731-ben a bécsi kollégiumban a házgondnoki, az újoncházban a rektori és újoncmesteri feladatot látta el. A következő három évben Kremsben rektor, és halálának évében Linzben gyóntató volt.
M
M: Suspicio peccati originalis. Nagyszombat, 1716; Lobrede von den Heiligen Johann Matha und Felix Valois, h. n., é. n.
Ir
Ir: Nom. I. 494; Petrik 1712–1860/V; So IV. 25; St 117–8.
Születési idő
1689-11-22
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1704-11-25
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1721-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1718
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1738-03-22
Halálozás helye
Linz
Beszélt nyelvek
német

Hajas István

Hajas István
1733. okt. 23. Veszprém. Nyelv: magyar. SJ 1754. okt. 14. Trencsén. Psz. 1763. F. 1770. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1798. aug. 29. Veszprém.
Életrajz
Veszprémben született, végzett bölcsészként Budáról lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után Egerben egy, Nagyszombatban két és Pozsonyban egy évig tanított középiskolában. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte 1761–64-ben. 1763-ban szentelték pappá. 1765-ben Gyöngyösön tanított, majd Egerben elvégezte a harmadik próbaévet. 1767-ben Sárospatakon, a következő évben Gyöngyösön volt hitszónok és lelkipásztor. 1769-től a Társaság feloszlatásáig Kolozsváron két évig bölcseletet tanított, de kezdettől fogva magyar ünnepi szónok és börtönlelkész is volt. és 1779-ben Veszprémben lett plébános. Ismert hitszónok volt.
M
M: Mariana Pietas Joannis Almasi. Pest, 1765; A boldogságos Szűz Mariának tiszteletét segitségül hivását bizonyító beszéd. Pest, 1779; Hajas Istvántól nemes Sz. Király Szabadgyán mondatott beszéd. Veszprém, 1789; Egyházi pásztor. 5 k. Győr–Veszprém, 1790–1800; Hajas Istvántól Sz. Péter és Sz. Pál napján […] mondatott beszéd. Veszprém, 1791; Keresztény Filosofus. (Palini Inkei Boldizsár). Veszprém, 1792; Az igaz meg-világosodásról víz-kereszt napján. Veszprém, 1792; Boldogságos szűz Mária tiszteletének és segítségül hívásának védelmezése. Pest, 1797.
Ir
Ir: MKL IV. 479; Nom. I. 498; Pe 1403; Petrik 1712–1860/II; Po Magyar 931; So IV. 30; St 118; Szi IV. 258; Mihalovics E.: A katholikus prédikáczió története Magyarországon. 2 k. Bp., 1900–1901, II. 217–21.
Születési idő
1733-10-23
Születési hely
Veszprém
Belépés ideje
1754-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1770-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1763
Halálozás ideje
1798-08-29
Halálozás helye
Veszprém
Beszélt nyelvek
magyar

Hajnal Mátyás

Hajnal Mátyás
1578. ápr. 23. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1598. febr. 4. Brünn. Psz. 1607. Graz. F. 1617. okt. 22. 4 fog. prof. Homonna. †1644. máj. 8. Bécs.
Életrajz
Húszéves korában lépett be a brünni újoncházba. 1600-ban Olmützben grammatikát tanított. Grazban 1601-ben fizikát, 1602-ben metafizikát hallgatott. Utána egy évig Vágsellyén tanított grammatikát, ahol akkor Pázmány Péter volt az iskolaigazgató. 1604-től kezdve újra együtt voltak Grazban. Pázmány teológiatanár, Hajnal pedig hallgató volt. 1607-ben szentelték pappá. A következő évben a poétika tanára volt ugyanott. 1609-ben Klagenfurtban végezte a harmadik próbaévet. 1610-ben poétikát, a következő évben retorikát tanított Olmützben. 1612-ben Zágrábban gyóntató, házi lelkivezető és iskolaigazgató volt. 1613–5-ben az alsólendvai misszió főnöke volt. 1617-től az újjáalapított nagyszombati kollégium házgondnoka és lelkipásztora lett. 1618-ban Forgách Zsigmond felső-mo.-i főkapitánynál, majd nádornál tartózkodott. 1620-ban Bécsben, a következő évben Zágrábban volt minden hivatali megjegyzés nélkül. 1622–43 között Eszterházy Miklós nádor udvarában élt. Ő térítette katolikus hitre a nádor feleségét, Nyáry Krisztinát. Húszéves barátsága a nádorral kihatott a katolikus egyház újjáéledésére és megerősödésére. Nagy befolyása volt a következő nemzedék katolikus nevelésére is. Ismert műve a több kiadást megért emblémás imádságos könyve: A Jézus szívét szerető szíveknek ájtatosságára. A képek metszője a híres németalföldi mester, Antoine Wierix volt. Tartalmában azonban a mo.-i lelki irodalom hagyományaira támaszkodott. Egy másik, álnéven (Egy keresztény orvosdoktor) kiadott műve komoly teológiai alapokon nyugszik.
M
M: Az Jesus szivet szerető sziveknek aytatossagara. Bécs, 1629, 2. kiadás: Bp., 1992; Ki-tett Czégér. Pozsony, 1640; Hajnal Mátyás versei, levelei, elmélkedései. Bp., 1974.
Ir
Ir: CPA I. 683; DHCJ II. 1869; LKKOS 436–7; MAMŰL III. 475–6; MKL IV. 498; Po III/2 8552–8; Po Magyar 932–5; RMK I. 576, 704, 730, 756; So IV. 27–8; Szi IV. 275–6; ÚMÉL III. 44–5; Velics I. 15; Pinzger F.: P. Hajnal Mátyás. Régi jezsuiták Pécsett. Pécs, 1941. 6–7; JRH 28; Clauser M.: Hajnal Mátyás, 1578–1644. Száz jezsuita arcél. II. 125–34; Müller L.: Hajnal Mátyás. A Jézus Szíve tisztelet története. Rákospalota, 1944. 165–71; Holl B.: Hajnal Mátyás elmélkedő könyvének versei. ItK 1970. 519–26; Uő: Katolikus egyházi énekek, 1608–1651. ItK 1974. 69–121, 466–541, 730–41; Lukács I.: A Jézus Szíve-tisztelet előfutára. Új Ember 34. (1978) 23, 4; Hajnal Mátyás két „Stabat Mater”-fordítása. A régi magyar vers. ItK 1979, 257–90; Zemplényi F.: Egy magyar jezsuita emblématikus. Ikonológia és műértelmezés 2. (Szeged, 1987.) 203–14; Bitskey I.: Hajnal Mátyás. Pannon Enciklopédia: Magyar nyelv és irodalom. Bp., 2000. 201.
Születési idő
1578-04-23
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1598-02-04
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1617-10-22
Fogadalomtétel helye
Homonna
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1607
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1644-05-08
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
magyar

Halwax Xaver Ferenc

Halwax Xaver Ferenc
1712. máj. 4. Selmecbánya. Nyelv: német, szlovák. SJ 1728. okt. 13. Trencsén. Psz. 1741. Graz F. 1746. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1774.
Életrajz
Selmecbányán született, Budáról logikusként lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő után Szakolcán tanított a legalsó osztályban. 1732–4 között Bécsben végezte a bölcseleti tanulmányokat. Utána egy-egy évig Trencsénben szintaxist, Pozsonyban poétikát és Pécsett retorikát tanított. A teológiai tanulmányokra 1738–41 között Grazba került. Ott szentelték pappá 1741-ben. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1743-ban kezdte el Nagyszombatban tanári pályafutását. Három évig bölcseletet adott elő, és utána egy évig a szeminárium lelkivezetője volt. 1747-től két-két évig Kassán és Nagyszombatban a kontroverzia tanára és a szeminaristák Mária-kongregációjának vezetője volt. 1751-ben egyházjogot tanított. A következő évben Budán a főiskola igazgatója és könyvtáros lett. 1753-ban Kassán a szentírástan tanára és a bölcsészeti kar dékánja volt. Onnan két évre újra Budára került előbbi hivatalaiba. 1756-tól, már gyenge egészséggel, két évig a pappá szentelendők vizsgáztatója, egy évig a historia domus írója és 1759–69 között a lelkipásztori problémák megbeszélésének vezetője volt. 1770-ben már csak házi gyóntató. 1771-től a Társaság feloszlatásáig ugyanezt a feladatot látta el Besztercebányán.
M
M: Regia Aer. Archid. Josephi indoles. Nagyszombat, 1745; Dialogi physici ex opere gallico R. P. Natalis Regnault. Nagyszombat, 1745; Bellicarum in Hungaria calamitatum causae tres. Nagyszombat, 1746.
Ir
Ir: Nom. I. 503; Pe 863; Petrik 1712–1860/V; So IV. 57–8.
Születési idő
1712-05-04
Születési hely
Selmecbánya
Belépés ideje
1728-10-13
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1746-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1741
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1774
Beszélt nyelvek
szlovák

Händler András

Händler András
1726. okt. 24. Nagymarton. Nyelv: magyar, német, szlovák. SJ 1743. okt. 18. Trencsén. Psz. 1756. Nagyszombat. F. 1761. febr. 2. 4 fog. prof. Szakolca. †1762. ápr. 30. Nagyszombat.
Életrajz
Nagymartonban született és Sopronból lépett be a trencséni újoncházba, ahol egy évig maradt, a második évet Bécsben töltötte. Utána Leobenben végezte a tanárképzőt, majd Sopronban grammatikát tanított. 1748–50-ben Bécsben végezte a bölcseletet. Utána két évig Pozsonyban grammatikát, Kolozsváron egy évig poétikát tanított. A teológiai tanulmányokat Kassán kezdte 1754-ben és Nagyszombatban folytatta. 1756-ban szentelték pappá. 1758-ban Kőszegen grammatikát tanított, majd Egerben elvégezte a harmadik próbaévet. 1760–1-ben a szakolcai tanárképzőben, 1762-ben Nagyszombatban a görög nyelvet tanította. Latin nyelvű költeményben énekelte meg Erdély tizenhárom fejedelmét.
M
M: Principes tredecim Transylvaniae. Carmine elegico. Kolozsvár, 1753.
Ir
Ir: Nom. I. 506; Pe 1162; Petrik 1712–1860/V; So IV. 65; St 121.
Születési idő
1726-10-24
Születési hely
Nagymarton
Belépés ideje
1743-10-18
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1761-02-02
Fogadalomtétel helye
Szakolca
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1756
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1762-04-30
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Hannula Jakab

Hannula Jakab
1620. júl. 15. Pozsony. SJ 1639. okt. 22. Bécs. Psz. 1652. Graz. F. 1657. aug. 15. Nagyszombat. †1688. szept. 4. Bozók.
Életrajz
Pozsonyban született, tizenkilenc éves korában Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után egy évig középiskolában tanított, majd bölcseletet is; ezt 1645-ben Passauban folytatta. 1646-ban Sopronban, 1647–8-ban Győrben tanított középiskolában. Teológiai taulmányait Grazban végezte 1649–52-ben. Ott szentelték pappá. 1653–4-ben Gyöngyösön retorikát tanított. 1655-ben volt harmadik probációban Judenburgban. 1656-ban Nagyszombatban, 1657-ben Pozsonyban népmisszionáriusként működött. 1659–61-ben Nagyszombatban házgondnok volt, de részt vett a lelkipásztori munkában is. 1662–4-ben Bécsben a Pázmáneum igazgatója volt. 1665–7-ben Trencsénben rektorként működött. A következő évben Nyitrán volt népmisszionárius, 1670–1-ben Győrben hitszónok és a gazdasági ügyek felelőse. 1673-ban Nagyszombatban házgondnoki hivatalt viselt. 1674–5-ben házfőnök volt Szakolcán. 1675-ben Pozsonyban a gazdasági ügyeket intézte, majd a következő két évben Nagyszombatban a nagyszemináriumot vezette. 1679–82-ben Győrben intézte a gazdasági ügyeket. 1683–5-ben Pozsonyban a diákotthont vezette. A következő két évben a bozóki misszió főnöke volt. 1688-ban Nagyszombatban a szemináriumot vezette, de az év szeptember 4-én Bozókon meghalt.
Ir
Ir: CPA II. 612.
Születési idő
1620-07-15
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1639-10-22
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1657-08-15
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Papszentelés ideje
1652
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1688-09-04
Halálozás helye
Bozók

Harsányi István

Harsányi István
1747. febr. 2. Harsány. Nyelv: magyar. SJ 1763. okt. 17. Trencsén. †1803. aug. 31. Csorna.
Életrajz
Harsányban született, Egerből lépett be a trencséni újoncházba. A próbaidő elteltével Győrben tanult a tanárképzőben. 1767–8-ban Nagyszombatban végezte bölcseleti tanulmányait. Utána Komáromban, Esztergomban egy, Pécsett két évig tanított középiskolában. 1773-ban Kassán kezdte a teológiát, amikor a Társaságot feloszlatták. Ekkor belépett a premontrei rendbe. Amikor II. József őket is feloszlatta, Kecskeméten lett plébános. A premontrei rend visszaállítása után 1802-ben csornai prépost lett, ott halt meg 1803-ban.
M
M: Contiones aliquot theophoricae. Pest, 1792; Funebris oratio dicta Francisco Xaverio Splényi (olim S. J). Vác, 1796.
Ir
Ir: Nom. I. 513; St 124–5; Szi IV. 476–7; Pákay Zs.: Harsányi István. JTÉ (1942) 482.
Születési idő
1747-02-02
Születési hely
Harsány
Belépés ideje
1763-10-17
Belépés helye
Trencsén
Halálozás ideje
1803-08-31
Halálozás helye
Csorna
Beszélt nyelvek
magyar

Hauer Ferenc

Hauer Ferenc
1874. júl. 27. Esztergom. Nyelv: magyar. SJ 1897. júl. 29. Nagyszombat. Psz. 1893? F. 1911. aug. 15. 4 fog. prof. Kalocsa. †1946. okt. 4. Pécs.
Életrajz
Világi papként, 1897-ben lépett be Nagyszombatban a Társaságba. A kétéves próbaidő után Pozsonyban két évig bölcseletet és Innsbruckban teológiát tanult. 1904-ben Nagyszombatban végezte a harmadik próbaévet. A következő évben Kalocsán volt nevelő. Utána három évig Bp.-en tanult történelmet és földrajzot, letette az államvizsgát. 1909–15 között Kalocsán, 1916-tól haláláig Pécsett tanított főleg történelmet és földrajzot. Kalocsán nagy szakértelemmel gondozta a földrajzi és éremgyűjteményeket, Pécsett pedig a földrajzi szertárat.
M
M: Katona István emlékezete. Kalocsa, 1911; Menyhárt László S. J. megfigyelései Afrika belsejében. Kalocsa, 1913; A magyar oknyomozó történelem világtörténeti háttere. Pécs, 1934.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 23.977; Gu XII. 786; MJTN 84; Petrik 1911–20/I; Tóth 18; P. Hauer Ferenc (1874–1946) ProvH 82. (1947. április) 5–7.
Születési idő
1874-07-27
Születési hely
Esztergom
Belépés ideje
1897-07-29
Belépés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1946-10-04
Halálozás helye
Pécs
Beszélt nyelvek
magyar

Hausegger József

Hausegger József
1700. márc. 9. Selmecbánya. Nyelv: német, szlovák. SJ 1715. okt. 27. Bécs. Psz. 1728. Kassa. †1765. Malabar.
Életrajz
Selmecbányán született és Pozsonyból lépett be a bécsi újoncházba. A kétéves próbaidő után 1718-ban Leobenben tanult a tanárképzőben. Utána Bécsben végezte a hároméves bölcseleti kurzust. 1722–5 között egy-egy évig tanított Lőcsén, Pozsonyban, Győrben és Ungváron középiskolában. A teológiát négy évig Kassán tanulta. Ott szentelték pappá 1728-ban. 1730-ban Sárospatakon hitszónok volt. Onnan ment Indiába a malabári misszióba, ahol 1765-ben halt meg.
M
M: Levelek német fordításban a Welt-Bott-ban, 724–736. szám; Pinzger F.: P. Hausegger József S. J. levelezése. Magasztos eszmék útján. Bp., 1931. 67–165.
Ir
Ir: DHCJ II. 1886; Huonder 165; LKKOS 462–3; MAMŰL IV. 53; MKL IV. 652; Nom. I. 523; Po III/2 8593–4; Po Magyar 936; So IV. 143–4; Szi IV. 523; Pinzger F.: Hausegger József. Magasztos eszmék útján. Bp., 1931. 26–8; Uő: Hausegger József levelezése. Magasztos eszmék útján. Bp., 1931. 67–165; Lévay M.: Hausegger J.: A katolikus hitterjesztés története. II. Bp., 1938. 499; Reisz E.: P. Hausegger József. A Jézustársasága és a Világmisszió. Bp., 1942. 29; Sárkány J.: Hausegger József (1700–1757). Messzi népek magyar kutatói I. Bp., 1978. 45–67; Lacza 116.
Születési idő
1700-03-09
Születési hely
Selmecbánya
Belépés ideje
1715-10-27
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1728
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1765
Halálozás helye
Malabar
Beszélt nyelvek
szlovák

Hauser József

Hauser József
1920. jan. 31. Sellye. Nyelv: magyar. SJ 1939. aug. 14. Bp. Psz. 1955. jún. 21. São Leopoldo. F. 1983. júl. 6. 4 fog. prof. São Leopoldo. †2004. márc. 10. Novo Hamburgo.
Életrajz
A Baranya megyei Sellyén született, a pécsi Pius Kollégiumból lépett be a bp.-i újoncházba. A két év próbaidő és a retorika után Kassán kezdte el 1943-ban bölcseleti tanulmányait, de a harmadik évet Pécsett végezte, mert Kassa a háború után újra Csehszlovákiához került. Háromévi kalocsai működés után Bp.-en az egyetemen biológiát tanult, de politikai okokból rövidesen eltávolították. 1949-ben a tanuló rendtagok Nyugatra való szökésénél szerepe volt a vonat alatti út megszervezésében. Ő maga is ezen az úton jutott ki Ausztriába. Néhány hetet Innsbruckban töltött, s utána a svájci jezsuiták ausztriai kollégiumába, Feldkirchbe került nevelőnek. 1951-ben Innsbruckba rendelték. Ott az állami egyetemen biológiát tanult. 1953 elején doktorált bölcseletből az Institutum Philosophicum Oenipontanumon, s az év végén az állami egyetemen biológiából. 1954-ben Brazíliába helyezték. Először São Leopoldóban befejezte teológiai tanulmányait, 1955-ben pappá szentelték. 1956-ban Pinheiralban elvégezte a harmadik próbaévet. Visszatérve São Leopoldóban el kellett indítania a természetrajzi fakultást. A szervezési munka és a tanítás mellett komoly kutatómunkát is végzett, tudós körökben ismert és elismert személyiség volt. A laposférgekkel foglalkozott, a világ minden részéből meghívták előadni. Másik fontos mukája a regenerációkutatás volt. A szakirodalom 1994-ig csak két regenerációs típust ismert. A harmadikat ő fedezte fel és mutatta be Japánban a hiroshaki nemzetközi kongresszuson, ahol őt ezért aranyéremmel tüntették ki. Az egyetemről 2000-ben vonult nyugalomba.
M
M: Bandschneiden auf dem Reichertschen Schnittenmikroton. Bécs, 1952; Wesensbegriff des Lebendigen. Innsbruck, 1952; Beiträge zum Meschenchymoroblem der Tricladen. Innsbruck, 1953; A relacao da esttrutura e da funcion no fenomeno de regenaracao. Caracas, 1960; O problema de histologia de invertebrados. Rio de Janeiro, 1960; Progressos de regeneracan de epitelio de Geoplanidae. Porto Alegre, 1962; Oligoquetos terrestres do Grande do Sul. Santa Maria, 1968; Anomalien in genus Pheretima. Kézirat; Arbeitsmethoden für Annelidenhistologie. Kézirat; Beitrag zur Basalmembranproblem: Basalmembran bei Pheretima Schmardae. Kézirat; Histologische Strukturdes Integumentes von einigen Fische. Kézirat; Kopulatoinstasche von Pheretima Schmardae. Kézirat; Morfologia de elementos de liquido celomatico em Pheretima Hawayana. Kézirat.
Ir
Ir: MJTN 85; Hauser J.: Önéletrajz. Anima Una 113. (1988. december) 8–11; Hauser J.: Életem. MJV II. 159–69; Molnár G.: Hauser József SJ. Magyar hősök Latin-Amerikában a XX. században. MEV (2004) 1–2, 227; Hauser József. MJN 178–9.
Születési idő
1920-01-31
Születési hely
Sellye
Belépés ideje
1939-08-14
Belépés helye
Bp
Halálozás ideje
2004-03-10
Halálozás helye
Novo Hamburgo
Beszélt nyelvek
magyar

Havas János (kínai nevén: Hua Ku-szen)

Havas János (kínai nevén: Hua Ku-szen)
1908. ápr. 2. Budajenő. Nyelv: magyar. SJ 1930. szept. 5. Bp. Psz. 1941. máj. 31. Sanghaj. F. 1945. febr. 2. C. sp. †1994. szept. 9. New York.
Életrajz
Kétéves próbaidejét és a retorika évét a bp.-i Manrézában töltötte. Utána 1934–6 folyamán két évig Szegeden és a harmadikban Bp.-en bölcseletet tanult. 1937–8-ban a kínai misszióban, Ankingben nyelviskolában volt. 1939–42-ben Zikaweiben végezte a teológiai tanulmányokat. 1941-ben szentelték pappá. 1943-ban Tamingban tartózkodott. A következő évben Ahweiben volt harmadik probációban. 1949-től Sanghajban az Aurora egyetemen intenzív diákpasztorációt folytatott, lelkigyakorlatokat adott és tanulmányi csoportokat is vezetett. 1952. szeptember 10-én letartóztatták és elítélték. Közel két évig volt börtönben, hónapokon keresztül magánzárkában. 1954. május 16-án kitolocolták Kínából. Előbb Kanadába került. 1955–6-ban a courtlandi magyar plébánián volt lelkipásztor és népmisszionárius. 1957-ben az Egyesült Államokban, Rochesterben egy évig hittant és német nyelvet tanított. Utána azonban megkezdte igazi munkáját: misszionárius lett és lelkigyakorlatokat vezetett. Ezeket a munkákat végezte Rochesterben 1960-ig, folytatta New Yorkból a Fordham egyetemről, 1966–9-ben Morristown, 1970–3-ban Aurieswill székhellyel. Utána már mint keresett lelkigyakorlatvezető csak ezt a munkát folytatta 1974–6-ban Jersey Cityben, 1977-től Morristownban és 1990-től Bronxban. 1994-ben New Yorkban halt meg.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 43; Hetényi Varga 111–2; MJTN 86; MKL IV. 653; Babos I.: Havas János. Anima Una VI/2. (1963. május) 17; Hetényi Varga K.: Havas János. IGEN 2000. október 21. 10.; Cser L.: Memento vivorum. Havas János SJ. ProvH 7. (1992. március) 8–9; Cser László megemlékezése Havas Jánosról. MJV III. 187–91; Vámos P. Magyar jezsuita misszió Kínában. Bp., 2003; MJN 179–80.
Születési idő
1908-04-02
Születési hely
Budajenő
Belépés ideje
1930-09-05
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1945-02-02
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1941-05-31
Papszentelés helye
Sanghaj
Halálozás ideje
1994-09-09
Halálozás helye
New York
Beszélt nyelvek
magyar