Bejegyzések Jezsuita Levéltár szerint

Meghívó könyvbemutatóra

 

Az MTA ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, Budapest Főváros Levéltára, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, és a Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltára tisztelettel meghívja Önt a kutatócsoport által a közelmúltban megjelentetett

Varga Júlia: A budai és pesti felsőoktatás intézményeinek hallgatói

1713-1784

című könyv bemutatójára. A könyv a Budai Jezsuita Akadémia, a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum és a Pesti Jogi Szakiskola 18. századi hallgatóságáról fellelhető levéltári adatokat tárta fel.

A bemutató 2023. március 2-án, csütörtökön 15 órakor lesz a Piarista Gimnázium Tanácstermében.

Cím: 1052 Budapest Piarista utca 1. II. emelet

A könyvet bemutatják:

Siptár Dániel,

a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Levéltárának igazgatója és

Koltai András,

 a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója

Békés karácsonyt!

Szakács Imre: Holdfény a művésztelep fölött – a Párbeszéd Háza kiállításáról

Minden kedves kutatónknak, olvasónknak, barátunknak békés, áldott, kegyelemben gazdag karácsonyt és boldog újévet kívánunk!

Várunk mindenkit 2023-ban is, remélhetőleg már február elejétől…

A levéltár munkatársai

Csökkentett nyitvatartás

Kedves Kutatóink!

A mai naptól kezdődően december 21-ig levéltárunk csökkentett nyitvatartási időben fogadja a látogatókat, kutatókat: keddtől csütörtökig 10-18 óra között.

December 22-től várhatóan január végéig zárva tartunk. Reményeink szerint február elejétől ismét látogatható lesz a levéltár.

Megértésüket köszönjük:

JTMR Levéltára

Ma száz éve történt

„Midőn Shanghaiba érkeztem, a kikötőben horgonyzó hajók százai közt, idegennek, kicsinynek éreztem magamat: csak egy csöpp az emberiség óceánjában, senki sem ismeri, senkit sem ismer. Idegen földön, idegen emberek közt, akiknek nyelvét sem érti az ember, úgy éreztem magamat, mint a számkivetett. Idegen nép közt új életet kell kezdeni, új nyelvet tanulni, új szokásokat kell követni.”

– emlékezett vissza Szarvas Miklós, aki

napra pontosan száz éve, 1922. szeptember 22-én lépett Kína földjére.

Tovább olvasom

Megnyílt a Campus Akademie Bécsben: a régi jezsuita kollégium épülete újra a tudományok művelését szolgálja

Kádár Zsófia

Jezsuita szempontból is fontos, tudománytörténeti jelentőségű nap volt Bécsben 2022. május 11.

A „Campus Akademie”, a régi kollégium felújított belső udvara

Az Osztrák Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulóján átadták az állami tulajdonú, az akadémia által használt és céljaira évtizedes munkával felújított bécsi épületegyüttest a Dr.-Ignaz-Seipel-Platzon. A Campus Akademie néven újonnan felavatott és részben a nagyközönség számára is megnyitott épület nem más, mint a jezsuiták 17–18. századi hatalmas kollégiumépülete, amely egykor az Egyetemi templom melletti nagy létszámú rendháznak, gimnáziumnak, magának az egyetemnek és diákszállásoknak is helyet adott. Tovább olvasom

Varga Lajos: A Váci Egyházmegyét érintő szamizdat irodalom (1945–1989)

A „szamizdat” szó hallatán sokunknak a rendszerváltást megelőző időben „fű alatt” terjesztett politikai jellegű, illegális írások jutnak az eszünkbe. Dr. Varga Lajos váci segédpüspök úr alábbi tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy léteztek katolikus szamizdatok is, amelyek célja a katolikus hívek hitükben való megerősítése volt, egy szekularizált és hivatalosan az ateizmust zászlójára tűző társadalomban. Ezeket az írásokat főképp jezsuiták, mint például Palánkay Gausz Tibor, Kerkai Jenő és piaristák írták illetve terjesztették. A tanulmány az  Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött, eddig még nem publikált dokumentumok alapján íródott. A szöveget olvasva új kép bontakozhat ki a váci egyházmegyében működő szerzetesek és egyházmegyés papok 50-es 60-as években végzett tevékenységéről. A keresztény közösségek lelkipásztori gondozása során közülük többen vállalták a szamizdat anyagok terjesztésének kockázatát is.

Koronkai Zoltán SJ

Olympia írógép az 1960-as évekből

1945-től, majd pedig az 1948. év után még erőteljesebben, mint a korábbi időszakban – nyomtatott katolikus sajtótermékek hiányában – a vallásos jellegű írások sokszorosítása gép- vagy kéziratok formájában történt. Miután Magyarország a harcos-diktatórikus, marxista-leninista ideológiára épülő Szovjetunió érdekszférájába került, a hitvédelmi, szociális, kulturális egyesületek működése ellehetetlenült; amikor pedig a katolikus oktatási rendszert is megszüntette az állam, a szamizdat irodalom megjelenése szinte szükségszerűvé vált. Továbbá a katolikus könyvkiadók erőteljes korlátozása és a szigorú állami cenzúra működése adott okot arra, hogy ez a fajta irodalom elterjedjen. Tovább olvasom