Schretter Károly

Körmöcbányán született, Nagyszombatból bölcsészdoktorként lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után egy-egy évig Besztercebányán, Trencsénben és Nagyszombatban tanított középiskolában. 1678-ban Nagyszombatban kezdte meg teológiai tanulmányait, de egy év múlva Grazban folytatta. Ott szentelték pappá 1671-ben. A következő évben végezte a harmadik probációt. 1673-ban Kassán misszionárius, 1664-ben Szatmáron hitszónok és 1675-ben Kassán házgondnok volt. 1676–8-ban Nagyszombatban, 1679–81-ben Bécsben tanított bölcseletet. 1682–5-ben Besztercebányán házfőnök, 1686-ban Nagyszombatban a szemináriumban igazgató volt. 1687–89-ben Győrben rektorként, 1690–1-ben Komáromban házfőnökként működött. 1692–5-ben Nagyszombatban egyházjogot és az első két évben kontroverziát is tanított. 1699-ben Grazban házgondnok, 1700-ban Nagyszombatban a konviktus igazgatója volt. 1701–3 között Lőcsén rektorként, 1704–6 között Nagyszombatban a szeminárium igazgatójaként és 1707-ben Győrben lelkipásztorként működött. 1708–9-ben Zágrábban kazuisztikát tanított. 1710-től Nagyszombatban két évig a szeminárium igazgatója, három évig házi lelkiatya volt. Ez utóbbi hivatalt töltötte be Győrben is haláláig, 1717-ig.