Jósa István

Baróton született és Kolozsvárról először 1741-ben retorikusként fölvették, de ténylegesen csak logikusként 1743-ban lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1747-ben Pécsett grammatikát tanított. 1748–50-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1751–2-ben Egerben, a következő évben Kolozsváron tanított. A teológiai tanulmányokra 1754–7-ben Kassára került. 1756-ban szentelték pappá. A harmadik próbaévet Egerben végezte. 1759-ben Sárospatakon grammatikát tanított. 1760-ban Bazinban, 1761–2-ben Székesfehérváron volt népmisszionárius. 1763–6 között Győrben, utána négy évig Székesfehérváron volt először hitszónok, utolsó évében pedig betegen. 1773-ban Komáromban plébániai feladatokat látott el. A feloszlatás után is a városban maradt haláláig.