Szilacsek Pál

Szülővárosából, Szakolcáról lépett be Bécsben a Társaságba. 1725-ben Nagyszombatban kezdte meg bölcseleti tanulmányait, majd 1726-tól Bécsben folytatta. 1728-tól középiskolában tanított egy-egy évig Besztercebányán, Gyöngyösön, Nagybányán, Kolozsváron, Egerben és Győrben. 1734–7-ben teológiát tanult Nagyszombatban. 1737-ben szentelték pappá. Utána Selmecbányán tanított grammatikát. 1739-ben Besztercebányán végezte a harmadik probációt. 1740–3 között Úrvölgyön két-két évig hitszónok és házfőnök-plébános volt. 1744-ben Szakolcán lelkipásztori és 1745-ben Eperjesen plébánosi munkát végzett. 1746–7-ben Rozsnyón, 1748–51-ben Pozsonyban hitszónokként működött. 1752-től főleg adminisztratív feladatokat látott el: Győrben házgondnok, 1753–4-ben Zsolnán házfőnök és plébános, 1755–8-ban Szakolcán rektor, 1759-ben Nagyszombatban házgondnok, 1760–2-ben Lőcsén rektor, 1763-ban Nagyszombatban a gazdasági ügyek felelőse, 1764–8-ban Turócon házfőnök volt. 1769–70-ben Nagyszombatban Mária-kongregációt vezetett. 1771-től Besztercebányán házgondnok volt, haláláig ott is maradt kisegítő lelkészként.